Ez a tartalom 288 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A Széchenyi Pihenőkártya, ismertebb nevén SZÉP-Kártya, a 2011-ben elfogadott, és azóta többször (legutóbb a 237/2023. Korm.rendelettel) módosított 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendelet és a kapcsolódó jogszabályok alapján 2012 óta kívánja betölteni az „új cafetéria” feladatait.
Annyi bizonyos, hogy a SZÉP-kártya egy kétmilliót meghaladó felhasználóval és több tízezres elfogadóhálózattal rendelkező termék. A KSH adataiból kideríthető, hogy a kereskedelmi szálláshelyen realizálódó 2023. évi 183 milliárd forintos forgalom a teljes kártyaforgalomnak valamivel több, mint 40 százaléka.
A 237/2023. (VI. 19.) Korm. rendelet értelmében 2023. augusztus 1. és december 31. között az élelmiszerboltok ismét elfogadhattak SZÉP-kártyát. A jogszabály csak az élelmiszerekre tette lehetővé a SZÉP-kártya elfogadását, valamint kizárta az alkohol és dohánytermékek SZÉP-kártyás értékesítését.
Egy jól átgondolt, részletes és rendszeres banki adatszolgáltatás lehetővé tenné, hogy a kormányzat és a közvélemény folyamatosan, valós, tényeken alapuló képet kapjon – a SZÉP-kártya birtokosok preferenciáiról, fogyasztási szokásairól, arról például, hogy milyen arányban költenek SZÉP-kártyával lakóhelyükön vagy attól távolabb, és ezeken keresztül – a SZÉP-kártya hazai turizmusra gyakorolt hatásáról.
Ha az MTSZ létrehozásakor megfogalmazott cél, hogy előmozdítsa a hazai turizmus fejlődését, minőségi megújulását, ezt többek között a kutatások, elemzések, információs és tájékoztatási szolgáltatások, szakértői és szakmai tanácsadási tevékenységek információhoz való hozzáférés biztosításával tehetné meg.
Az elmúlt években igencsak hullámzóan alakult a SZÉP-kártya kereskedelmi szálláshelyeken való felhasználásának értéke. Éves összevetésben az látszik, hogy miután 2018. és 2019. között volt egy 50 százalékos ugrás, a legmagasabb 2021. évben volt, 35 milliárd forinttal, de a 2023. évi felhasználás éppen csak meghaladta a 2022. évit, de nem érte el a 2021. évi értéket.
2023 nyarán folyóáron alacsonyabb volt a SZÉP-kártya érték, mint négy évvel korábban, pedig ilyen távú összehasonlításban igencsak nagy volt az infláció, vagyis volumenében sokkal kevesebb szolgáltatást lehetett vásárolni ugyanannyi összegért. A nagy havonkénti ingadozás mögött a szezonális hatás, a rapid módon és többször foganatosított szabályzóváltozások és az infláció is szerepet játszottak.
A turizmus számára az az ismételt változtatás, hogy 2024. január 1-től már nem lehet élelmiszer-vásárlásra felhasználni, azt eredményezheti, hogy a SZÉP-kártya legalább folyóáron, vagy azon túl behozza több éves lemaradását.
Kérdés persze, hogy az utóbbi évek reálbércsökkenési folyamatok megállnak-e, visszafordulnak-e, és ez milyen hatással lehet a lakosság fogyasztási prioritására és abban a rekreáció, a turizmus helyére.
A teljes kereskedelmi szálláshelyi SZÉP-kártya felhasználás 87-90 százaléka a szállodákban, 9-10 százaléka a panziókban kerül felhasználásra, a többi szállástípus elhanyagolható arányban részesül, a magán- és egyéb szálláshelyekről pedig egyáltalán nincs hozzáférhető adat.
A kereskedelmi szálláshelyek közül valamivel több, mint 2 ezer, kb. a kétharmaduk fogad el SZÉP-kártyát, a legtöbb a Balaton térségében (320 felett), Észak Magyarország és a Nyugat-Dunántúl térségében. Budapesten az elfogadóhelyek száma meghaladja a 150-et. A SZÉP-kártyák felhasználása is a Balaton térségben a legmagasabb, ezt követi Észak-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és a két Alföldi régió. Budapest részesedése mindössze 3 százalék, éppen a fele annak, mint amit az elfogadóhelyek száma képvisel.
A kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmát a járvány utáni visszaesést követően az átmeneti magához térés után tavaly újabb visszaesés jellemezte. Csökkent a vendégek száma és az általuk eltöltött idő, rövidült az egyébként is alacsony tartózkodás hossza. Igaz, a szállásdíjbevételek és az egy éjszakára jutó szállásdíj is nőtt, ez azonban jelentős, a szálláshely-szolgáltatásban is érvényesülő magas infláció miatt lehetett így. A szállásdíjbevételek egyre kisebb hányadát, 2021-ben egyharmadát, 2023-ban már csak 18 százalékát tették ki a SZÉP-kártyával fizetett összegek úgy, hogy a kártyával fizetett értékek maguk is csökkentek. Mindebben nagy valószínűséggel az is szerepet játszik, hogy augusztus óta újra lehetett élelmiszert vásárolni a kártyával, így a nehezedő életkörülményekre a lakosság átmenetileg a turisztikai fogyasztás csökkentésével reagált.
Az arányszámok alakulásában némileg az is szerepet játszhatott, hogy a számlázás során a szálláshelyeken a szállásdíjhoz tapadó egyéb vendéglátó- (pl. félpanzió) és szabadidős (pl. fürdő, vagy wellness) szolgáltatásokért fizetett összegek nem különülnek el.
A már említett Destination Consulting Zrt. tanulmány megállapította, hogy kvantitatív kutatásuk szerint a megkérdezett SZÉP-kártya tulajdonosok egynegyede egyáltalán nem, további harmada pedig valószínűleg nem utazott volna belföldön, ha nem kapott volna SZÉP-juttatást, ami arra utal, hogy a SZÉP-kártya valóban pozitív hatást gyakorol a belföldi utazásokra.
Már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy nem lehetséges következtetni sem arra, hogy a SZÉP-kártya számlákról felhasznált összegek mely turisztikai ágazatban kerülnek felhasználásra. Kétségtelen, hogy a SZÉP-kártya bevezetése és mindinkább kivételezett helyzetbe hozása a cafeteria elemek között azt eredményezte, hogy a turizmus ágazat számára új fogyasztók jelentek és jelennek meg az egyes szolgáltatóknál, és ez az új fogyasztói réteg jelentheti a belföldi turizmus bázisának remélt további bővülését, ami hosszabb távon is bevételt biztosíthat a szektor számára.
A fentiekben részletezett hiányosságok pótlása minden bizonnyal érdekes lenne a szolgáltató vállalkozók legkülönbözőbb csoportjai, de a rendszert „felügyelő” kormányzati szférának is „az adatalapú döntések” meghozatalában. Hasznos lenne, ha az NGM – a társadalmi párbeszéd jegyében – közel engedné adatbázisaihoz a turisztikai szakmai szervezeteket, gazdaságelemzőket, kutatókat, a sajtó munkatársait, hogy választ tudjanak majd adni ezekre és más érdekes kérdésekre is. Mindezt nem csupán a SZÉP-kártya, hanem a szálláshely-szolgáltatás egésze esetében is.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállakozói Értesítő – Vendéglátás és Turizmus márciusi számában olvashatják)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól