Ez a tartalom 2716 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az egyes juttatások rendszerének átalakítása következtében 2017-től szűkült a béren kívüli juttatások köre, módosult a juttatások adóterhelése, továbbá megszűnt az Erzsébet-utalvány privilegizált szerepe a személyi jövedelemadózásban.
Béren kívüli juttatások
Az Szja-tv. 71. §-a alapján 2017. január 1-jétől béren kívüli juttatásként az alábbi juttatások adhatók.
Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak adott, évi 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg. A pénzjuttatásra vonatkozó éves keretösszeg 100 ezer forint, ha a munkavállalót a munkáltató egész évben foglalkoztatja. Ha a jogviszony nem áll fenn egész évben, akkor a keretösszeget – a munkavállaló elhalálozásának esetét kivéve – a foglalkoztatás időtartamával arányosítani kell. Az évi 100 ezer forint nettó 100 ezer forintot jelent a munkavállaló számára, mivel a juttatás összege után a magánszemélyt adófizetési kötelezettség nem terheli, azt a kifizetőnek kell teljesítenie.
A pénzjuttatással összefüggésben fontos kiemelni, hogy a korábban megismert és az előző években alkalmazott szabályozás logikája nem érvényesül, vagyis az éves keretösszeget meghaladó mértékű pénzjuttatás keretösszeget meghaladó része nem egyes meghatározott juttatásként, hanem a juttatásra jogosító jogviszony alapján (munkaviszony esetében bérjövedelemként) válik adókötelessé.
A SZÉP-kártyára adott juttatás tekintetében 2017-re vonatkozóan változás nem történt. Az egyes alszámlákra vonatkozó keretösszegek nem módosultak, így a munkáltató továbbra is 225 ezer forint összegű juttatást adhat a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára, 150 ezer forintot a vendéglátás alszámlára és 75 ezer forintot juttathat a szabadidő alszámlára béren kívüli juttatásként. Ezek a keretösszegek érvényesek abban az esetben is, ha a magánszemély több munkáltatótól kap juttatást a SZÉP-kártyájára.
Fontos tudni, hogy a pénzjuttatás és a SZÉP-kártya egyes alszámláira adott juttatás együttes összege nem haladhatja meg az ún. éves rekreációs keretösszeget ahhoz, hogy a béren kívüli juttatásra vonatkozó adózási szabályok alkalmazhatóak legyenek. Ez az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv foglalkoztató esetében évi 200 ezer forint, más munkáltató esetében pedig évi 450 ezer forint. Ha az említett juttatások összege ezt a keretösszeget meghaladja, a felettes rész már az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adóterheket viseli.
Az Szja-tv. 71. § (2) bekezdés a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, e személyek közeli hozzátartozójának, valamint az elhunyt szakszervezeti tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelem az adóévben személyenként a minimálbért meg nem haladó összeghatárig. E juttatás tekintetében tehát a 2016. évi szabályok nem változnak.
Az Szja-tv. 71. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a szövetkezet közösségi alapjából a magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben juttatott jövedelemnek személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó része változatlanul béren kívüli juttatásnak minősül.
Egyes meghatározott juttatások
Az Szja-tv. alapján egyes meghatározott juttatásként definiált juttatások köre is változik a 2017. évtől hatályos jogszabály módosítások következtében, az alábbiak szerint.
A SZÉP-kártyára utalt támogatásra vonatkozó szabályok alapján a 2017. évben is egyes meghatározott juttatásnak minősül, ha a munkáltató az egyes alszámlákra a keretösszegeket meghaladó mértékben ad juttatást.
Abban az esetben, ha a béren kívüli juttatásnak minősülő – azaz a rájuk vonatkozó egyedi értékhatárt meg nem haladó összegű – juttatások együttes összege a 450 ezer forintos keretet meghaladja, a felettes rész 2017-ben is az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok alapján válik adókötelessé.
Az Szja-tv. 89. § (6) bekezdésében megfogalmazott átmeneti szabály alapján mindazon juttatás, amely 2016-ban béren kívüli juttatásként volt adható – ide nem értve a SZÉP-kártya juttatást –, 2017. évtől egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ennek megfelelően egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által nyújtott üdülési szolgáltatás, a munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet biztosítása, a képzési költség munkáltató általi átvállalása, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, stb. Fontos, hogy e juttatások esetében a 2016. december 31-én hatályos jogszabályban előírt feltételeket be kell tartani, azonban a juttatásokra vonatkozó értékhatárokat figyelmen kívül kell hagyni.
Az Szja-tv. külön nevesíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár munkáltatói tagja vagy támogatója által célzott szolgáltatásra befizetett összeget az egyes meghatározott juttatások körében. E juttatás nyújtása érdekében a pénztárral a munkáltatói tag vagy a támogató támogatói szerződést köt. A célzott szolgáltatásokat a pénztár az alapszabályában rögzíti, ezek közül választja ki a munkáltatói tag/támogató az általa finanszírozni kívánt szolgáltatást, amelyet a támogatói szerződésben meghatározott kör számára kell biztosítani. A pénztártagok, magánszemélyek e szolgáltatásokat a munkáltatói tag, illetve bármely támogató pénztári befizetései terhére vehetik igénybe.
Az Szja-tv. változatlanul nevesít jó néhány olyan egyes meghatározott juttatást, amelyek tekintetében A törvényi szabályok, feltételek nem változtak. Ilyen juttatás:
– a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés a) pont],
– a céges telefon magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés b) pont],
– a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj [Szja-tv. 70. § (1) bekezdés c) pont],
– a munkáltató által adott egyéb juttatás, azzal a feltétellel, hogy minden munkavállaló azonos módon, azonos értékű juttatásban részesül, és e juttatás számukra ténylegesen elérhető, vagy mindenki által megismerhető belső szabályzatban közös ismérv alapján kialakított csoport tagjai részesülnek azonos juttatásban [Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés],
– az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem [Szja-tv. 70. § (2a) bekezdés],
– az adóévben csekély értékű ajándék révén évente a minimálbér 10 százalékáig 3 alkalommal juttatott jövedelem [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés],
– az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés b) pont],
– az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés b) pont],
– a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés c) pont],
– az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá [Szja-tv. 70. § (3) bekezdés d) pont].
A cikket teljes terjedelmében elolvashatja az Adózási Módszertani Szemle 2017. február havi számában.
dr. Asztalos Zsuzsa
adótanácsadó
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól