A csoportos társasági adóalanyiság

A társasági adózás újdonsága a csoportos társasági adóalany jogintézményének bevezetése. Cikkünk áttekinti a lényeges szabályokat, ugyanis a csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal 2019. január 1-je és 2019. január 15. napja között lehet majd benyújtani.

A csoportos adóalanyiság létrehozása, a csoporthoz való csatlakozás

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) új rendelkezései alapján legalább két gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet, egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, illetve belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó hozhat létre csoportos társasági adóalanyt.

A csoportos társasági adóalany létrehozásának feltétele, hogy
1.    a csoportos társasági adóalany tagjai között
a)    olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, vagy
b)    olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetett többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, azzal, hogy a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik,
2.    a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén pedig az adóév utolsó napja azonos legyen,
3.    a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történjen, és
4.    a csoporttagok könyvvezetésének pénzneme azonos legyen.

Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.

A csoportos társasági adóalany létrehozására valamennyi leendő csoporttag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásbeli kérelmére, az adóhatóság engedélye alapján van lehetőség.

A csoportos társasági adóalany létrehozására vonatkozó kérelmet illetően az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) is újabb rendelkezésekkel – illetőleg egy új XII/A. fejezettel – egészül ki a módosító törvény értelmében azzal, hogy emellett a Kormány a módosító törvényben külön felhatalmazást kapott arra, hogy a csoportos társasági adóalany létrehozására, az ahhoz való csatlakozásra, az abból való kilépésre irányuló eljárás, valamint a csoportos társasági adóalanyisággal összefüggő adókötelezettségek teljesítésének és az adózói jogok gyakorlásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Az Art-ba illesztett új szabályok szerint a csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. Lényeges, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs. Emlékeztetve e körben arra, hogy a csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal majd 2019. január 1-je és 2019. január 15. napja között lehet benyújtani.

Az adóhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatban a csoportos társasági adóalany részére csoportazonosító számot állapít meg, amelyet a csoportképviselő a közös adókötelezettségek teljesítése és a közös adózói jogok gyakorlása érdekében kiállított minden iraton köteles feltünteti. A csoportos társasági adóalany tagja a csoportos társasági adóalanyt érintő adóval összefüggő adóügyben az adóhatóság részére átadott iraton – a saját adószáma mellett – a csoportazonosító számot is fel kell, hogy tüntesse.

Érdemes e körben utalni arra, hogy a módosító törvény Art-ot érintő rendelkezése szerint, ha az adóhatóság a csoportos társasági adóalany tagjának adószámát törli, akkor ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoportos társasági adóalany részére megállapított csoportazonosító szám törléséről is.

A csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozást a csatlakozni kívánó adózó és a csoporttagok által kijelölt csoporttag mint csoportképviselő – az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig benyújtható – közös kérelmére az adóhatóság engedélyezi a Tao tv-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoporttagság ilyen esetben is az adóhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre.

A csoportos társasági adóalany, illetőleg a csatlakozó tag adókötelezettsége egyaránt a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik.

A csoportos adóalany megszűnése, a csoportból való kilépés

Fontos, hogy a csoportos társasági adóalany tagja kiléphet a csoportos társasági adóalanyból, amit a csoportos társasági adóalanyból kilépő csoporttag és a csoportképviselő által benyújtott közös kérelem alapján ugyancsak az adóhatóság engedélyez. A csoporttagság az adóhatóság engedélyével, azon adóév utolsó napján szűnik meg, amelyben a kilépési kérelmet benyújtották.

Megszűnik a csoportos társasági adóalany a megszüntetése napján, valamint azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja. Ehhez kapcsolódóan az Art. módosítása részeként a módosító törvény úgy rendelkezik, hogy az adóhatóság a csoportos társasági adóalany létrehozását engedélyező határozatot visszavonja, ha
a)    a csoportképviselő – valamennyi csoporttag feltétlen beleegyező nyilatkozatának csatolása mellett – a csoportos társasági adóalany megszüntetését kéri,
b)    a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja, és az új csoportképviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerint nem történik meg,
c)    a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttagra a Tao tv. 2/A. § (2)–(4) bekezdéseiben meghatározott feltételek nem vagy nem teljes körűen teljesülnek,
d)    a csoportos társasági adóalanyban részt vevő csoporttagok száma kettő alá csökken,
e)    a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi csoporttag jogutód nélkül megszűnik.

Ehhez kapcsolódóan az adózó csoporttagsága az adókötelezettsége megszűnése, kilépése és a csoportos társasági adóalany megszűnése napján, valamint azon a napon szűnik meg, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek.

Abban az esetben, ha a csoportos adóalany, illetőleg a csoporttagság megszűnési időpontja nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja – a fentiekben írt főszabálytól eltérően – a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Ilyen esetben a megszűnés napját követő nappal a csoporttagoknak, illetve az érintett csoporttagnak önálló adóéve kezdődik.

A csoportos adóalanyisághoz kötődő felelősségi szabályok

További – egyébiránt az Art-ban elhelyezett – fontos rendelkezés, hogy a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttag – a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is – a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős
a)    a csoportos társasági adóalanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége, és
b)    a csoportos társasági adóalanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettsége teljesítéséért.

Az adókötelezettségek teljesítése a csoportos adóalanyiság esetén

A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és az adóhatóságnak bejelentett csoporttag mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja az adózói jogait.

A csoportképviselő olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alkalmas a csoportos társasági adóalanyiság adókötelezettségeinek teljesítése és jogai gyakorlása érdekében szükséges minden adat alátámasztására és ellenőrzésére.

A csoportos társasági adóalany adókötelezettségeinek teljesítése és jogai gyakorlása érdekében a csoporttagok az egyedi adóalapjukról adóévenként, a csoportos társasági adóalany adóévre vonatkozó adóbevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig az adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon, az adóbevallással egyenértékű, nyilatkozatot kötelesek tenni az adóhatóság részére. Továbbá a csoporttagoknak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas a nyilatkozatában foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilatkozatot és nyilvántartást a csoporttagoknak a csoportos társasági adóalanyiság bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére is kell bocsátaniuk.

A módosító törvény értelmében a csoporttagok egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy kötelesek eljárni, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. Az egyedileg megállapított adóalap meghatározása során a csoporttagok között a Tao tv. 7. § (1) bekezdésének w) és x) pontjai, valamint a (18a)–(18d) bekezdése nem alkalmazható, továbbá a csoporttagok közötti ügyletek esetén a Tao tv. 7. § (1) bekezdésének s) és t) pontjai alkalmazásakor a csoporttag nem érvényesíthet több kedvezményt annál, mint ami a szokásos piaci ár figyelembevételével megilleti. Tehát ezek alapján a K+F adóalap-kedvezmény, a megrendelt K+F szolgáltatás kedvezménye és a műemlék adóalap-kedvezménye a csoportos társasági adóalanyiság tagjai között nem, de a csoportos társasági adóalanyiság tagjain kívüli kapcsolt vállalkozási körben átadható.

A csoportképviselő a többi csoporttag fentiek alapján elkészített nyilatkozatát köteles átvenni, valamint a többi tag és saját nyilatkozatán feltüntetett adatokról az adóbevallásban adatot szolgáltatni az adóhatóságnak. Abban az esetben, ha a csoporttag az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy egyedi adóalapját nem a Tao tv-ben írtaknak megfelelően állapította meg, vagy adóbevallással egyenértékű nyilatkozata számítási hiba vagy elírás miatt az egyedi adóalap tekintetében hibás, akkor a csoportos társasági adóalany adóalapjának módosítása érdekében egyedi adóalapjáról új nyilatkozatot kell tennie.

A csoportos társasági adóalany adóévi adóalapja a csoporttagok által a Tao tv. 6. § (1)–(2a), valamint az (5)–(10) bekezdései szerint egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, módosítva a Tao tv. 17. § (15)–(l8) bekezdései szerint.

A veszteségelhatárolás speciális szabályai a csoportos adóalanyiság esetén

A fent jelzett korrekciós rendelkezések értelmében – a veszteségelhatárolásra vonatkozó általános szabályoktól eltérően – a csoportos társasági adóalanyiság adóévi elhatárolt vesztesége egyenlő az adóévben negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjainak összegével, feltéve, hogy az egyedi adóalapok a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkeztek.

A csoportos adóalany így számított elhatárolt vesztesége a csoportos társasági adóalanyiság adóalapjának megállapításakor számolható el annak csökkentéseként, de legfeljebb olyan mértékig, hogy a csoportos társasági adóalanyiság adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is elérje az adóévben nem negatív egyedi adóalappal rendelkező tagjai elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélkül számított egyedi adóalapjai összegének 50 százalékát. A csoportos társasági adóalanyiság elhatárolt vesztesége – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a keletkezése adóévét követő ötödik adóévben számolható el a csoportos társasági adóalanyiság adóalapjának csökkentéseként.

A csoportos társasági adóalanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke ugyanakkor együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.

Abban az esetben, ha a csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, akkor a csoportos társasági adóalanyiság tagjává válást megelőzően keletkezett elhatárolt veszteségét az adózó az általános szabályok szerint használhatja fel.

A transzferár szabályozás érvényesülése

A transzferár szabályokat illetően a módosító törvény akként rendelkezett, hogy ezeket a csoportos társasági adóalany tagjai csak olyan egymás közötti jogügyletükre kell alkalmazniuk, amelyeknél
a)    az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően a Tao tv. 18. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredménye csökkentéseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően a Tao tv. 18. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként,
b)    az egyik fél által a csoporttaggá válását megelőzően a Tao tv. 18. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az adózás előtti eredménye növeléseként elszámolt összeget a másik fél a csoporttaggá válását megelőzően a Tao tv. 18. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként
elszámolt összeg még nem ellentételezte azzal, hogy a csoportos társasági adóalany tagjai a transzferár nyilvántartás készítési és a fenti transzferár képzési kötelezettségüket a csoportképviselő útján kötelesek teljesíteni.

Amennyiben az adózó csoportos adóalanyban fennálló tagsága nem az adókötelezettsége megszűnése miatt szűnt meg, akkor az adózó és a csoportos társasági adóalany többi tagja a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettségét első alkalommal a csoporttagság megszűnését követő első adóbevallása (a többi tag esetében ideértve a csoportos társasági adóalany adóbevallását) benyújtásáig teljesíteni köteles minden olyan jogügyletre, amely tekintetében a tagság fennállása alatt a csoportos adóalanyiságra tekintettel mentesült e kötelezettség alól, de amely a Tao tv. transzferárakra vonatkozó általános szabályai szerint ezt követően befolyásolja az adóalapját.

Az adókedvezmények igénybe vételének speciális szabályai

Az adókedvezményezek igénybe vételét illetően a módosító törvény kimondja, hogy a csoportos társasági adóalany e körben egyetlen adózónak minősül. Ebből következően azt az adókedvezményt, amelyre a csoporttag a csoporttagsága előtt szerzett jogot, a csoportos társasági adóalany akkor érvényesítheti, ha a csoporttag a kedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel. Amennyiben az adókedvezményre jogot szerzett csoporttag csoporttagsága a jogutód nélküli megszűnéstől eltérő ok miatt szűnik meg, az adókedvezmény érvényesítésére továbbra is jogosult marad.

A csoportos társasági adóalany adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja, és e csoporttag a feltételeket ténylegesen teljesíti. Amennyiben a feltételek teljesítését vállaló csoporttagsága megszűnik, az adókedvezmény érvényesítésére a csoportos társasági adóalany a továbbiakban nem lesz jogosult, kivéve, ha a csoporttag jogutódlással szűnik meg és jogutódja szintén a csoportos társasági adóalanyiság tagja.

A csoportos társasági adóalany adókedvezményre történő jogszerzés és az adókedvezmény érvényesítése érdekében szükséges jognyilatkozatát a csoportos társasági adóalany időszaka alatt kizárólag a csoportképviselő teheti meg.

Az adókedvezmények körében a fejlesztési adókedvezményt a csoportos társasági adóalany a jogosult csoporttagra a pozitív adóalapja arányában jutó számított adóból érvényesítheti, legfeljebb azonban a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig. Ezt meghaladóan pedig a csoportos társasági adóalany a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított adóból érvényesítheti a Tao tv. 22/E. §-a alapján az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezményét, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó, fentiek szerint megállapított összeg 70 százalékáig.

Míg a fenti két lépcsőben igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett egyedi számított adók összegéből – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthet a csoportos adóalany minden más adókedvezményt.

A fizetendő adó megállapítására vonatkozó különös rendelkezések

A csoportos társasági adóalany adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társasági adóalany társasági adóbevallásában feltünteti és a beszámolóját, könyvviteli zárlatát a számviteli törvény III. fejezete szerint összeállító csoporttag az adózott eredménye terhére adófizetési kötelezettségként számolja el.