Szakterületek:

  • jogalkotás
  • munkajog

Ez a tartalom 2691 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A domain név értékesítésének adókötelezettsége

2017. 07. 11.

Napjainkban a domain név egyre gyakrabban jelentős értéket is képvisel, és adásvétel tárgyát képezheti. Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen adó- és járulékkötelezettséggel kell számolni abban az esetben, ha a domain név magánszemély tulajdonosa a domain nevet értékesíti.

A domain név a jogtudomány e területen járatos képviselőinek egybehangzó álláspontja szerint vagyoni értékű jog. Viszont nem biztos, hogy a jogi minősítés egybeesik az adójogi minősítéssel.

A domain név a személyi jövedelemadózásban nem minősül vagyoni értékű jognak, tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) taxatív jelleggel, azaz kizárólagosan határozza meg a vagyoni értékű jogokat. Az Szja-tv. 3. § 31. pontja szerint vagyoni értékű jog:

· a földhasználat,

· az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat,

· a telki szolgalom, valamint

· az ingatlan bérleti joga.

Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadózásban a domain név nem minősül vagyoni értékű jognak, így a vagyoni értékű jogok átruházásából származó jövedelem adózási szabályait a domain név magánszemély által történő értékesítésekor nem lehet alkalmazni.

Az Szja-tv-ben ugyanakkor nem található olyan kifejezett rendelkezés, amely alapján a domain név értékesítéséből származó jövedelem jogcíme megállapítható lenne.

Az Szja-tv. szabályrendszerének ismeretében állapítható meg, hogy a domain név átruházásából származó jövedelem az Szja-tv. 28. § (7) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősül. E rendelkezés szerint a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy az átruházásból származó bevételből le kell vonni a szerzésre fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást. A kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas, ha a magánszemély a domain név szerzési költségét olyan személynek, vállalkozásnak fizette, aki az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat (számla, egyszerűsített adattartalmú számla) kiállítására kötelezett. Egyéb esetben a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Ilyen bizonylatnak tekinthető például az adásvételi szerződés is.

A domain név átruházásából származó egyéb jövedelem az összevont adóalap része, amelyet attól függően kell figyelembe venni az összevont adóalap megállapítása során, hogy a jövedelem után a magánszemély vagy a kifizető lesz kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére.

Amennyiben a jövedelem után a magánszemély lesz kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor az Szja-tv. 29. § alapján a megállapított jövedelem 82 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni az összevont adóalap megállapításánál, kivéve, ha azt a magánszemély részére megtérítették.

Amennyiben a jövedelem után a kifizető kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor a megállapított jövedelmet teljes egészében jövedelemként kell figyelembe venni az összevont adóalap megállapításánál.

Az összevont adóalapként megállapított összeg után a magánszemélyt 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli.

Az összevont adóalap adóját az Szja-tv. 46. § (1) bekezdése alapján adóelőlegként kell megfizetni.

Amennyiben a domain név vevője kifizető, akkor az adóelőleget a kifizető köteles megállapítani. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható költség levonásával meghatározott rész. Amennyiben a magánszemély nem ad költségnyilatkozatot, akkor a bevétel teljes összege adóelőleg-alapnak minősül.

A kifizető köteles a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint bevallani. Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek.

Amennyiben a domain név vevője nem minősül kifizetőnek, akkor a magánszemély köteles az adóelőleg megállapítására. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb az elismert igazolható költség levonásával meghatározott rész. A magánszemély a megállapított adóelőleget a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni. A magánszemélynek nem kell az adóelőleget megfizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

A domain név átruházásából származó jövedelmet az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho-tv.) 3. § (1) bek. a) pontja alapján 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az egészségügyi hozzájárulás alapja az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem.

Amennyiben a domain név vevője kifizető, akkor az egészségügyi hozzájárulást a kifizető állapítja meg, vonja le, és a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be az állami adóhatóságnak.

Amennyiben a domain név vevője nem minősül kifizetőnek, akkor a magánszemély köteles az egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg megfizetésével egyidejűleg megállapítani és megfizetni, majd a személyi jövedelemadóról szóló bevallásában elszámolni.

A cikk teljes terjedelmében olvasható az Adózási Módszertani Szemle 2017. júliusi számában.

Jogkövető szerkesztőség (2017-07-11)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!