Ez a tartalom 1564 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A felszolgálási díjat (hétköznapi szóhasználattal a szervizdíjat) és a borravalót fogyasztói szempontból az önkéntesség különbözteti meg egymástól. Míg a borravaló összege teljes egészében a vendégre van bízva, a felszolgálási díj rögzített tétel, a felszolgált étel és ital ára mellett a kiszolgálás díja. A felszolgálási díjat és a borravalót a jogi szabályozás is megkülönbözteti, eltérően megállapítva a kapcsolódó adó- és járulékterheket.
A felszolgálási díjról a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) rendelkezik. Ezen rendelet szerint a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, amit a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.
A felszolgálási díj mértéke általában a fogyasztás értékének 10-15 százaléka, amely részét képezi a fizetendő számla összegének.
Érdemes megemlíteni, hogy a GKM rendelet 2009. október 19. napját megelőzően meghatározta a felszolgálási díj maximális mértékét. Az akkori szabályozás szerint az étlapon feltüntetett felszolgálási díj mértéke nem haladhatta meg a vendég által elfogyasztott termékek ét- és itallapon, valamint árlapon feltüntetett, általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százalékát. Ez a rendelkezés azonban 2009. október 19. napjától hatályon kívül helyezésre került, így jelenleg nincs jogszabályi korlát a felszolgálási díj mértékére vonatkozóan.
A felszolgálási díj megállapításával kapcsolatban figyelembe kell venni továbbá a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendeletet is, mely szerint a felszolgálási díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni. Érdemes megemlíteni, hogy e rendelet szerint az olyan vendéglátó üzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet étel- és italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni. Ennek megfelelően fontos figyelemmel lenni arra, hogy a felszolgálási díjat ezeken az árjegyzékeken is feltüntessék.
A GKM rendelet értelmében a felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek (pl. szakácsoknak, konyhai kisegítőknek, felszolgálóknak) kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.
A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, akkor a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.
A felszolgálási díj a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Ennek megfelelően a felszolgálási díj jogcímén szerzett bevételt a magánszemélynek nem kell bevallania.
A felszolgálási díj a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül. Járulékalapot képező jövedelemként az általános forgalmi adó nélkül megállapított felszolgálási díjat kell figyelembe venni. A felszolgálási díjat 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli, melyet a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallania és megfizetnie.
Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jét megelőzően a felszolgálási díj a jelenlegi szabályozással egyezően adómentes bevételnek és járulékalapot képező jövedelemnek minősült, de a jelenlegi szabályozástól eltérően 15 százalékos nyugdíjjárulék terhelte, amelyet a foglalkoztatott (munkavállaló) helyett a foglalkoztatónak (munkáltatónak) kellett megfizetnie.
Fontos kiemelni, hogy a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény hatályos rendelkezései alapján nem terheli szociális hozzájárulási adó a Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján járulékalapot képező, de az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő jövedelmeket. A felszolgálási díj ennek megfelelően mentes a szociális hozzájárulási adó alól.
A felszolgálási díj az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontjának figyelembevételével a vendég által fogyasztott étel és ital ellenértékének adóalapjába tartozik. A felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza, tehát az általános forgalmi adó összegét a felszolgálási díjból felülről számítva, a százalékérték (4,76, illetve 15,25 százalék) figyelembevételével kell megállapítani. A különböző adómérték alá tartozó termékek (étel és ital) felszolgálási díjának összegét az eltérő adómérték alá tartozó termékek között – azok ellenértéke alapján – arányosan meg kell osztani.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § e) pontja alapján a felszolgálási díj 81 százalékát kell keresetként figyelembe venni a nyugellátás összegének meghatározásakor.
A jelenleg hatályos jogszabályok nem tartalmaznak arra vonatkozó rendelkezést, hogy mi minősül borravalónak. Általánosságban a borravaló a vendég által a szolgáltatás iránti elégedettséggel összefüggésben, önkéntesen adott (jellemzően a fogyasztás értékének kb. 10 százalékát kitevő) összeg.
A borravaló tekintetében fontos figyelemmel lenni a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény azon általános rendelkezésére, mely szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. Ezzel összhangban a borravaló kezeléséről a munkáltatónak a munkavállalókkal előzetesen meg kell állapodnia.
A vendégtől kapott borravaló különböző formában jelenhet meg egy vendéglátó üzletben, azonban adóügyi vonatkozását illetően kiemelt jelentősége van annak, hogy a kapott összeg bekerül-e a foglalkoztató pénztárába vagy sem. A borravaló ugyanis főszabályként külön kezelendő a napi forgalom és a váltópénz összegétől, és mivel nem minősül ellenértéknek, tekintettel arra, hogy annak adása nem kötelező és összege előre nem meghatározott, ezért nem része a nyújtott szolgáltatás adóalapjának, és így nem képez általános forgalmi adóalapot.
A borravaló kezelése szempontjából az alábbi esetek fordulhatnak elő:
• Készpénzben kapott borravaló közvetlenül a felszolgálónak juttatva
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevételnek minősül a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló. Ennek megfelelően az ilyen jogcímen szerzett bevételt a magánszemélynek nem kell bevallania.
A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj. alapján a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek. Ennek megfelelően sem a foglalkoztatottat, sem a foglalkoztatót nem terheli járulékkötelezettség.
Érdemes megemlíteni, hogy a 2020. június 30. napjáig hatályos Tbj. rendelkezése szerint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló járulékalapot képező jövedelemnek minősült, mely után a foglalkoztatott nem fizetett sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után döntése szerint 15 százalék nyugdíjjárulékot fizethetett. Ezt a nyugdíjjárulékot a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában kellett bevallani, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kellett megfizetni. Ha a magánszemély megfizette ezt a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugellátás megállapításakor keresetként kerül figyelembevételre a borravaló 81 százaléka.
• Készpénzben kapott borravaló elkülönített formában gyűjtve
Ha a felszolgálók a borravalót elkülönítetten, pl. egy „TIP” felirattal ellátott borravalós dobozban gyűjtik, ahová a vendég saját elhatározásából a felszolgálónak szánt összeget maga vagy a fizetést követően a felszolgáló elhelyezheti, akkor a borravaló az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.21. pontja alapján adómentes bevételnek minősül. Amennyiben a munkáltató osztja szét az alkalmazottak között az elkülönítetten gyűjtött borravalót, akkor már az Szja tv. alapján nem minősül adómentes bevételnek. Erre tekintettel a szétosztandó borravaló munkabérként kezelendő, az adó- és járulékkötelezettséget a munkabérre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.
• Készpénzben kapott borravaló a szolgáltató pénztárába juttatva
Ha a felszolgálók által kapott borravaló a foglalkoztató pénztárába kerül, akkor a borravaló a foglalkoztató bevételének számít, ezért az abból történő kifizetés a munkabérre vonatkozó adók és járulékok megfizetése mellett lehetséges. Emellett a pénztárba került borravalót bizonylatolási szempontból megfelelő módon kezelni kell, amelyre a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 67. § 2. pontjában az adóügyi bizonylatok között felsorolt pénzmozgás bizonylat alkalmas. A borravaló egyéb bevételként pénzmozgás bizonylattal történő rögzítését (sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló) az online pénztárgépben a fizetést követően haladéktalanul meg kell tenni. Ugyanakkor a borravalóról kiállított pénzmozgás bizonylat vevőnek történő átadása nem kötelező.
• Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló a szolgáltató pénztárába juttatva
Gyakori eset, hogy a vendég a vendéglátóhelyen történő fogyasztást bankkártyával fizeti ki, és a bankkártyás fizetés során a vendég a POS terminálon a borravalóval megnövelt összeget egy összegben fizeti. Ilyen esetben a borravaló bekerül a pénztárba, és a foglalkoztató bevételét képezi, ezért ebben az esetben is szükséges a pénzmozgás bizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. A foglalkoztató által a magánszemélynek kifizetett borravaló a magánszemély bérjövedelmeként lesz adó- és járulékköteles.
• Bankkártyás fizetés útján kapott borravaló elkülönítetten kezelve
Előfordulhat olyan eset is, hogy a borravalót a bankkártyás fizetés során a felszolgáló külön üti be a POS terminálon lévő „TIP” gyűjtőbe. Ilyen esetben is megvalósul a borravaló elkülönített kezelése, így a borravaló nem képezi a foglalkoztató bevételét, és bizonylat-kiállítási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá. Ugyanakkor a munkáltató által történő szétosztás esetén a borravaló már nem számít adómentes bevételnek, hanem munkabérként kezelendő, amely adó- és járulékköteles.
Érdemes megemlíteni, hogy amennyiben a borravaló akár készpénzes, akár bankkártyás fizetés útján bekerül a foglalkoztató pénztárába, akkor annak kifizetése nem kötelező a munkáltató számára, de egyéb bevételként rögzíteni szükséges.
A felszolgálási díj jogi szabályozására figyelemmel megállapítható, hogy a felszolgálási díj felszámítása a vendéglátóhelyek számára nem kötelező. Amennyiben a vendéglátóhely üzemeltetője a felszolgálási díj bevezetése mellett dönt, akkor eleget kell tennie a felszolgálási díjra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
A vendéglátóhelyek többségénél a felszolgálási díj mellett – függetlenül attól, hogy bevezették-e vagy sem – ha a munkáltató nem tiltja, létezik a vendégtől közvetlenül kapott borravaló is.
Tehát előfordulhat minden lehetőség. Az is, hogy egy vendéglátóhelyen felszámítják a felszolgálási díjat és adható a borravaló, az is, hogy nincs felszolgálási díj, de adható a borravaló, az is, hogy felszámítják a felszolgálási díjat, de a munkavállalók nem fogadhatnak el a vendégtől borravalót, és előfordulhat az is, hogy nincs felszolgálási díj, és a munkavállalók sem fogadhatnak el a vendégtől borravalót.
A felszolgálási díj számviteli elszámolása
A felszolgálási díj általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét az üzemeltető vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia. Az elszámolás alapja a vendég részére kiállított számla vagy nyugta, amely elkülönítetten tartalmazza a felszolgálási díjat. A felszolgálók részére az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat kell kifizetni, melyet személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni.
(A cikkben felhasználásra került a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tájékoztatója a borravaló és a felszolgálási díj kezeléséről, illetve azok adóügyi vonatkozásairól.)
dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő
Lezárva: 2020. június 30.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
