Ez a tartalom 2793 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A kapcsolt vállalkozási viszony szerződéskötéskor minősítendő

A társasági adó és az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának meghatározásakor előfordulhat, hogy adóalap növelő tételt kell figyelembe venni, ha a bevétel olyan személytől származik, akivel az adózó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Ha a kapcsolt vállalkozási viszony mind a szerződéskötéskor, mind a teljesítéskor, mind az ellenérték megfizetésekor fennáll, akkor nem kérdéses az adóalap módosítására vonatkozó szabály alkalmazása. De mi a teendő abban az esetben, ha a kapcsolt vállalkozási viszony megváltozik?

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao-törvény) 18. §-a szerint azok a kapcsolt vállalkozások, akik egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), azok a társasági adóalap megállapítása során kötelesek az adózás előtti eredményüket a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel módosítani.

Előfordulhat, hogy a szerződő felek a szerződéskötés időpontjában kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak egymással, de ez utóbb megváltozik. Ilyen esetben a még folyamatban lévő ügyleteikkel összefüggésben attól függően kell alkalmazni a Tao-törvény 18. §-a szerinti rendelkezéseket, vagyis vizsgálni a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazást és felmerülés esetén módosítani az adózás előtti eredményt, hogy a felek az adott szerződést egymással kapcsolt vállalkozásokként kötötték-e vagy sem. A minősítés szempontjából tehát a szerződéskötés (a szerződési feltételek kialakításának, rögzítésének) időpontja a meghatározó, függetlenül a szerződés szerinti teljesítés, illetve az ellenérték kiegyenlítése időpontjától. E szerint adott szerződéses ügylet kapcsán, ha annak megkötésekor a felek egymás kapcsolt vállalkozásai voltak, akkor a Tao-törvény hivatkozott rendelkezése akkor is irányadó, ha a későbbi teljesítés, illetve fizetés időpontjában a felek már nem állnak kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Hasonló a helyzet az egyszerűsített vállalkozói adó alanya és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany közötti ügyletek esetén, amikor is a kapcsolt viszony minősítésére szintén a Tao-törvényben foglaltak az irányadók. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában ugyanis az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az eva alany a Tao-törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ha tehát a teljesítés és a számlázás a kapcsolt felek között létrejött szerződés alapján - függetlenül attól, hogy a már nem kapcsolt vállalkozások között - történik, az ellenérték az eva alany evás bevétele.

Amennyiben tehát a kapcsolt viszony nem áll fenn az adóév egészében, azt kell vizsgálni, hogy abban az időszakban, amikor a felek kapcsoltak voltak, történt-e közöttük szerződés, megállapodás. Ebből az is következik, hogy a szerződéskötéskor kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló felekre akkor sem vonatkoznak a hivatkozott törvényhelyi rendelkezések, ha a szerződés teljesítésekor, az ellenérték kiegyenlítésekor már egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek. Amennyiben azonban - mint kapcsolt vállalkozások - a szerződésüket később módosítják, akkor alkalmazni kell a fent részletezett előírásokat.