Ez a tartalom 1619 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A munkaviszonytól való elhatárolás kérdése
A jogalkalmazás során számos jogértelmezési kérdést vet fel a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényben (a továbbiakban: Kata tv.) szabályozott, „munkaviszonytól való elhatárolás” kérdése, különösen abban az esetben, ha a kisadózónak csupán egyetlen üzleti partnere van. Ezzel kapcsolatban elsőként fontos kiemelni, hogy az ellenőrzési eljárások során az adóhatóságnak minden egyes alkalommal az eset összes körülményét mérlegelve kell meghatároznia azt, hogy a kisadózó és üzleti partnere között ténylegesen létrejött-e munkaviszony vagy sem. Az adóhatóság ugyanis az ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és üzleti partnere között munkaviszony áll fenn.
A Kata tv. a 14. § (3) bekezdésében rögzíti, hogy a munkaviszony vélelmét milyen körülmények fennállásakor kell megdőltnek tekinteni. Eszerint a kisadózó és üzleti partnere között fennálló munkaviszony vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha a törvényben felsorolt hét körülmény közül legalább kettő megvalósul. Ezek a körülmények a következők:
– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette (ez a pont megvalósulhat abban az esetben például, ha a kisadózó a tevékenység végzéséhez alkalmazottat is foglalkoztat);
– a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az üzleti partnerétől szerezte;
– a kisadózó üzleti partnere nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan (a kisadózó tehát maga határozza meg, hogy miként végzi el a munkát, az üzleti partnerének erre vonatkozóan nincs irányítási, utasítási joga);
– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll (például, ha a kisadózó a tevékenység végzését a saját székhelyén vagy telephelyén végzi);
– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az üzleti partnere bocsátotta a kisadózó rendelkezésére (például, ha a kisadózó a tevékenység végzésekor a saját munkaeszközeit, a saját maga által beszerzett tárgyi eszközöket, nyersanyagokat használja fel);
– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg (például, ha a munkaidejét a kisadózó maga határozza meg);
– a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a Kata tv. 2. § 8. pont a) vagy g) alpontja szerint nem minősül főállású kisadózónak, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.
Fenti szempontok közül tehát kettő tényleges fennállása már megdönti a munkaviszony fennállásának a vélelmét. Így például a vélelmet megdőltnek kell tekinteni, – amennyiben ezen kívül még legalább egy feltétel megvalósul – ha a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében azért nem minősül főállású kisadózónak, mert heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem attól a személytől szerezte, akivel a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll.
A kisadózó vállalkozásoknak a partnereikkel ezért a szerződéseket minden esetben körültekintően kell megkötni annak érdekében, hogy a felek közötti jogviszony elhatárolható legyen a munkaviszonytól. Érdemes a feleknek a szerződésben kitérni például az eszközök biztosításának a módjára, a tevékenység végzésének a rendjére, vagy arra, hogy a megbízónak van-e irányítási joga a kisadózó vonatkozásában, és fontos, hogy ezen elhatárolási szempontoknak a valódi gazdasági működés keretében is ténylegesen érvényre kell jutniuk, tekintettel arra, hogy az adóhatóság a szerződéseket, jogügyleteket a valódi tartalmuk szerint minősíti.
Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal is, hogy minden esetben az adózót terheli annak bizonyítása, hogy a Kata tv. 14. § (3) bekezdésében foglalt feltételek közül legalább kettő fennáll. Amennyiben ugyanis a kisadózó az ellenőrzés során ezt bizonyítja, úgy a munkaviszony vélelmét megdőltnek kell tekinteni, ami egyben azt is jelenti, hogy a kisadózó mentesül az esetleges hátrányos jogkövetkezmények alól.
A kisadózóként be nem jelentett tag munkaviszonya
További értelmezési problémát jelenthet a Kata tv. 7. § (2) bekezdése is, mely alapján a kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Mivel a Kata tv. nem határozza meg a munkaviszony fogalmát, ezzel kapcsolatban kérdésként szokott felmerülni, hogy a kata szerinti adózási módot választó betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagját – jellemzően a kültagot – lehet-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni a társaságban. Az egyszerűsített foglalkoztatás ebben az esetben tekinthető-e a Kata tv. 7. § (2) bekezdése szerinti munkaviszonynak.
Mivel a Kata tv. valóban nem határozza meg a munkaviszony fogalmát, ezért annak meghatározásához leginkább az Art. munkaviszony fogalmából kell kiindulni. Az Art. 7. § 38. pontjának értelmében munkaviszonynak minősül – egyebek mellett – a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 4. § (1) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
E rendelkezésekből levezethető, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony az Art. szerinti munkaviszonynak minősül, ezért nem kifogásolható az adózók azon eljárása, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagot a betéti társaságban – a Kata tv. eltérő rendelkezésének a hiányában – egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák, feltéve, hogy a tag foglalkoztatására vonatkozóan az Efo tv-ben az adott foglalkoztatásra irányadó törvényi előírások is maradéktalanul megvalósulnak (például a bejelentésre, a foglalkoztatás időkorlátjára vagy a teljesítménybérre vonatkozóan). Továbbá figyelemmel kell lenni az Mt. 201. § (1) bekezdésének azon rendelkezésére is, miszerint érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
dr. Kiss Mariann
tájékoztatási kiemelt főreferens
NAV Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól