Ez a tartalom 2635 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A közigazgatási bírság elszámolása a társasági adózásban

Szinte minden vállalkozás tulajdonában vagy használatában van valamilyen gépjármű, így nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a gépjárművet vezető személy a közúti közlekedés során olyan cselekményt követ el, amely közigazgatási bírság kiszabását vonja maga után. Cikkünkből megtudhatja, hogy mennyiben módosítja a társasági adóalapot a vállalkozással szemben kiszabott közigazgatási bírság.

A közigazgatási bírság – főszabály szerint – a gépjármű üzemben tartójával szemben kerül kiszabásra. A közigazgatási bírság – kivételesen – a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben kerül kiszabásra, ha a gépjárművet az üzemben tartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával, vagy – azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt – menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja. A nyilatkozatnak, illetve a menetlevélnek vagy fuvarlevélnek tartalmaznia kell a gépjármű hatósági jelzését, az üzembentartó megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, a gépjárművet használatba vevő magánszemély nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, valamint azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

Amennyiben a közigazgatási bírság – a főszabály szerint – a gépjármű üzembentartójával, a gazdálkodó szervezettel szemben kerül kiszabásra, akkor a gazdálkodó szervezet a közigazgatási bírság összegét ráfordításként köteles elszámolni. A közigazgatási bírság elszámolásával egyidejűleg döntenie kell a gazdálkodó szervezetnek arról, hogy az objektív felelősség alapján megfizetett közigazgatási bírságot vállalja vagy áthárítja a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjére. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a bírság áthárítása mellett dönt, akkor – a Szerző megítélése szerint – mindenképpen szükséges, hogy belső szabályzat (jellemzően „Gépjármű/Személygépjármű használati szabályzat) rendelkezzen arról, hogy közigazgatási bírság kiszabása esetén mi az eljárás rendje. A gépjármű üzembentartója dönthet úgy is, hogy a közigazgatási bírságot nem hárítja tovább, de dönthet úgy is, hogy akár részben, akár teljes összegben áthárítja a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény elkövetőjére (munkavállalóra, vezető tisztségviselőre, személyesen közreműködő tagja), illetve a közigazgatási bírság áthárítása esetén dönthet úgy is, hogy annak megfizetésétől eltekint, vagyis elengedi a követelését.

A közigazgatási bírság elszámolása, ha a gazdálkodó szervezettel, mint üzemben tartóval szemben kerül kiszabásra, és a kiszabott közigazgatási bírságot a gazdálkodó szervezet nem térítteti meg a gépjárművet használó személlyel:

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) 8. § (1) bek. e) pontja alapján a közigazgatási bírság összegével növelni kell az adózás előtti eredményt.

A közigazgatási bírság elszámolása, ha a gazdálkodó szervezettel, mint üzemben tartóval szemben kerül kiszabásra, de a kiszabott közigazgatási bírságot a gazdálkodó szervezet a gépjárművet használó személlyel megtérítteti:

A Tao-tv. 8. § (1) bek. e) pontja alapján a közigazgatási bírság összegével növelni kell az adózás előtti eredményt.

A Szerző megjegyzése az adójogi elszámoláshoz:

Jelen esetben azt kell megállapítanunk, hogy a közigazgatási bírság összegét kizárólag adózás előtti eredményt növelő tételként kell figyelembe venni, adózás előtti eredményt csökkentő tétel nem érvényesíthető.

Vannak olyan álláspontok, mely szerint érvényesíthető az adózás előtti eredményt csökkentő tétel is a Tao-tv. 7. § (1) bek. r) pontja alapján, amely úgy rendelkezik, hogy az adózás előtti eredményt csökkenti a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg.

Megítélésem szerint e rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény kizárólag akkor csökkenthető, ha a bírságot a bírság kiszabására jogosult szervezet engedi el vagy téríti vissza. Jelen esetben azonban a bírság összegét nem a bírság kiszabására jogosult szervezet engedi el vagy téríti vissza, hanem a közigazgatási bírság kiszabására okot adó cselekményt elkövető személy téríti meg a gazdálkodó szervezet részére.

Vannak olyan álláspontok is, amelyek szerint a Tao-tv. 1. § (3) bekezdése alapján van lehetőség az adózás előtti eredményt csökkentő tétel figyelembevételére. E rendelkezés azt mondja ki, hogy „ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra”.

Megítélésem szerint az adózás előtti eredmény e rendelkezés alapján sem csökkenthető.

A közigazgatási bírság elszámolása, ha a gazdálkodó szervezettel, mint üzemben tartóval szemben kerül kiszabásra, és a kiszabott közigazgatási bírságot a gépjárművet használó személlyel szemben meg kellene téríttetni, de a gazdálkodó szervezet ettől eltekint, és a magánszeméllyel szembeni követelését elengedi:

A Tao-tv. 8. § (1) bek. e) pontja alapján a közigazgatási bírság összegével növelni kell az adózás előtti eredményt.