Ez a tartalom 1856 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 44/B. § (5) bekezdése szerint nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott (pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha annak egyéb feltételei fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi.
Egyrészt azzal, hogy a magánszemély az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet.
Másrészt anyagi következménnyel is jár a döntés, mivel a rendelkező nyilatkozat(ok) szerint az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten köteles a magánszemély az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni (kivéve, ha azt már korábban megfizette). Ez azt jelenti, hogy amennyiben az átalakítás éve 2019., akkor a 2019. és 2018. évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget kell 20 százalékkal növelten a 2019. évi személyi jövedelemadó bevallásban megállapítani, bevallani és megfizetni.
E rendelkezés alkalmazása során:
– a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött pénzösszegnek minősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken;
– a befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minősül;
– a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthelyezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehető figyelembe.
Abban az esetben, ha a tartós befektetési szerződést megkötő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetője, akkor a megszüntetett számla vezetője a nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban köteles igazolni a másik számlavezető számára
a) az adózott követelésállomány (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),
b) a magánszemély által teljesített befizetések,
c) az osztalék jóváírások,
d) a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások
halmozott összegét, külön is feltüntetve az adóévben teljesített befizetéseket, azzal, hogy adózott követelésállomány feltüntetése esetén csak annak nyilvántartásba vételét követően jóváírt tételeket kell szerepeltetni az a)-d) pont szerinti halmozott összegekben.
Fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelés átalakítható tartós befektetéssé. Ehhez szükséges, hogy a magánszemély befektetési szolgáltatóval vagy hitelintézettel olyan tartós befektetési szerződést kössön, amely alapján a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelését lekötési nyilvántartásba helyezik, azzal, hogy a megszüntetett nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének követelések jogcímei szerinti bontásban igazolást kell adnia az új számlavezető számára.
Ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelését tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja, akkor a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése miatt adóköteles egyéb jövedelme nem keletkezik. Tehát, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát úgy alakítja át a magánszemély, hogy a nyilvántartott követelését hiánytalanul tartós befektetési szerződés alapján befektetési szolgáltató vagy hitelintézet által vezetett számlán helyezi lekötési nyilvántartásba, akkor ez esetben a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott összeg tekintetében nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, de az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten az átalakítás évére vonatkozóan vissza kell fizetni.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól