Ez a tartalom 2697 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Olvassa el itt!

A sérelmi díj adó- és járulékkötelezettsége

A munka világában előfordul, hogy a munkavállaló megítélése szerint a munkaviszony megszüntetése jogellenesen történik. Ilyen esetben általában a munkavállaló bírósághoz fordul, melynek eredményeként a bíróság ún. sérelmi díjat is megállapíthat a munkavállaló részére. Cikkünkben a sérelmi díj adó- és járulékkötelezettségének szabályait ismertetjük.

A bíróság által megállapított sérelmi díj a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 6.1. c) pontja alapján adómentes bevételnek minősül.

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap
c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,

A sérelmi díjat nem terheli szociális hozzájárulási adó, tekintettel arra, hogy az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Szocho-tv.) 455. § (1) bekezdése alapján a sérelemdíj, mint személyi jövedelemadó alól mentes jövedelem nem alapja a szociális hozzájárulási adónak.

A sérelmi díjat nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § k) pontja alapján a sérelemdíj, mint személyi jövedelemadó alól mentes jövedelem nem minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

4. § k) Járulékalapot képező jövedelem:
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

A sérelemdíj az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. § (5) bek. c) pontja alapján mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól.

3. § (5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely …

c) az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

Figyelemmel arra, hogy a sérelmi díj nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját, így a sérelmi díjat szakképzési hozzájárulás sem terheli.