Szakterületek:

  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • kisadók
Ez a tartalom 473 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A személyi jellegű kifizetések a kiva alapjában

2019. 08. 13.

A kisvállalati adózásban a személyi jellegű fizetések összege egy minimum adóalapnak tekinthető. Erre figyelemmel kiemelt jelentősége van annak, hogy a személyi jellegű kifizetések összegét az adóalanyok helyesen állapítsák meg. Cikkünkben összefoglaltuk az erre vonatkozó hatályos jogi szabályozást, és választ adunk a gyakran felmerülő kérdésekre.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 20. § (1) bekezdése alapján a kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Lényegében a kisvállalati adó alapja főszabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél.

A Kata tv. 2019. január 1. napjától hatályos 20. § (2) bekezdése szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül:
a)    azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
b)    az a) ponttól eltérően tag esetén a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége,
c)    a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,
d)    a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

E rendelkezés szerint személyi jellegű kifizetésnek elsődlegesen azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben.

A Tbj. 4. § k) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem:
–    a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
–    a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
–    a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj,
–    a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló,
–    az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,
–    az előzőekben felsorolt jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

Személyi jellegű kifizetésnek minősül továbbá társas vállalkozó esetén a minimálbér 112,5 százaléka, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

E rendelkezés alkalmazása során társas vállalkozónak minősül a Tbj. 4. § d) pontja szerinti társas vállalkozó, vagyis
1.    a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2.    a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3.    az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, illetve a végrehajtói iroda tagja,
4.    az egyéni cég tagja,
5.    a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

A rendelkezés alkalmazása során minimálbérként kell figyelembe venni a Tbj. 4. § s) pontjának 2. alpontja szerinti minimálbért, vagyis a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Fontos, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5 százalékát arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.

A Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint a biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A Tbj. 28. § (1) bekezdése szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó
a)    táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
b)    gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,
c)    csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül,
d)    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
e)    fogvatartott,
f)    ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.

Ezen szabály figyelembevételével, ha például a társas vállalkozót a teljes hónapban táppénz illeti meg, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A személyi jellegű kifizetések összegének meghatározása során végül figyelemmel kell lenni a Kata tv. 20. § (2a) bekezdésének azon rendelkezésre is, amely szerint nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó járulékalapja.

A Tbj. 4. § e) pontja alapján kiegészítő tevékenységet folytató az a társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A személyi jellegű kifizetések köre 2019. január 1-jétől kiegészült a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho. tv.) 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatással és a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással.

A Szocho tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatások megegyeznek az Szja tv. 71. § szerinti béren kívüli juttatásokkal, a Szocho tv. 1. § 4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások pedig megegyeznek az Szja tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokkal. Ennek megfelelően a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany esetén a kifizetőt terheli béren kívüli juttatás esetén 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék kisvállalati adó, összesen 28 százalék adó, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás esetén a juttatás 1,18-szoros értéke után 15 százalék személyi jövedelemadó és szintén a juttatás 1,18-szoros értéke után 13 százalék kisvállalati adó, összesen 33,04 százalék adó.

 

 

Dr. Németh Ildikó (2019-08-13)