Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • adójog
  • áfa adózás

Adó-visszatérítés maximalizálása a 2021-es SZJA bevallásban

2022. 05. 04.

Bátran kimondhatjuk, amit szeptember utolsó napjaiban még csak sejteni véltünk: a 2021-es személyi jövedelemadó bevallás az egyik legösszetettebb, legbonyolultabb adóbevallás. A gyermeket nevelők adó-visszatérítése igencsak megkavarta az SZJA bevallás már jól megszokott kitöltési rendjét. Az alábbiakban az adó-visszatérítés és a családi adókedvezmény összefüggéseivel foglalkozunk.

A legfontosabb alapelvek, amikre figyelemmel kell lenni, azok a következők:

  • a családi adókedvezmény SZJA-ból és járulékból érvényesíthető;
  • a családi adókedvezményt megoszthatják a szülők egymás között, akár úgy is, hogy még év végén átcsoportosítanak a másik félhez adóalap kedvezményt az eredeti év közbeni felálláshoz képest;
  • az adó-visszatérítés az összevonandó jövedelmek személyi jövedelemadójának, az EKHO-nak és KATA-nak a terhére jár, maximum 809 000 Ft erejéig;
  • az adó-visszatérítés kizárólag a különféle SZJA kedvezményeken felül fennmaradó adóra érvényesíthető;
  • az adó-visszatérítés azon személyeknek jár, akik 2021 folyamán egy napra is családi pótlékra voltak jogosultak;
  • az adó-visszatérítés nem osztható meg, nem csoportosítható át;
  • önellenőrzéssel elévülés időn belül bármikor élhet az adózó.

Az adó-visszatérítés maximalizálása kapcsán kimondható néhány általános irányelv, de igazából minden a tényleges jövedelmek nagyságától és a gyermekek számától függ.

Kisebb jövedelmű szülők esetén általában az vezet jó megoldáshoz, ha az egyik szülőhöz csoportosítjuk a családi adókedvezményt, ezáltal azt el tudjuk tolni járulék ágra, a másik félnél pedig van megmaradó SZJA az adó-visszatérítésre.
Átlagos jövedelmű szülők esetén jellemzően a visszatérítés és a családi adókedvezmény együttesen az SZJA nullázását eredményezheti.
Magas jövedelmű szülők esetén pedig úgy érdemes osztani a családi adókedvezményt, hogy azon felül még megmaradjon mindkét félnél az adó-visszatérítés maximális összege, azaz a 809 000 Ft.
Ha pedig az egyik szülőnek magas a jövedelme, a másiknak alacsony, akkor mindenképpen utóbbihoz kell csoportosítani a gyermekek számától függően annyi adóalap kedvezményt, hogy a családi járulékkedvezmény is érvényesíthető legyen.
Élettársak esetén pedig a nem saját gyermekre tekintettel nincs adó-visszatérítési jogosultság, viszont a családi adókedvezmény megosztására év végén lehetőség nyílik. 
Tehát itt célszerű az élettárshoz csoportosítani a kedvezményt, míg a családi pótlékra jogosult szülő pedig élhet az adó-visszatérítés lehetőségével.
Mivel általános recept nincs, ezért a konkrét élethelyzetek, járó SZJA kedvezmény fajták és jövedelmi adatok birtokában lehet csak elkezdeni gondolkodni azon, hogy vajon milyen lehetőségek rejlenek még a rendszerben. 

Példák a gyakorlatból

1. példa

Eredeti felállás: 3 gyermek (adóalap kedvezmény 7 920 000 Ft); anya CSED/GYED-et kap; apa mellékállású katás és magas jövedelemmel rendelkezik a főállásában, ezért ő érvényesítette a családi adókedvezményt már év közben.

Apa jövedelme: 8 951 769 Ft
Apa levont adóelőlege: 156 592 Ft
Apa év közben már érvényesített járulék kedvezménye: 1 825 Ft (az apának egyes hónapokban nem azonos jövedelme keletkezett, egyik hónapban az érvényesíthető családi kedvezménynél kevesebb jövedelmet kapott - fontos, hogy a járulékkedvezmény nem mozgatható! -) 
Apa tételes adója: 300 000 Ft
Anya jövedelme: 2 301 990 Ft
Anya levont adóelőlege: 345 299 Ft
Anya levont járuléka: 207 499 Ft

Eredeti adó-visszatérítési összeg a családnak 501 891 Ft (156 592 Ft + 345 299 Ft).

Az eredeti felállás helyett átcsoportosítunk anyához a 7 920 000 Ft-os adóalap kedvezményből 3 685 317 Ft-ot, amelynek 15 %-a pont fedezetet nyújt a levont adóelőlegére és járulékra is, tehát ő összesen 552 798 Ft-ot igényelhet vissza.
Ez az átcsoportosítás egy normál évben apánál azt eredményezné, hogy vissza kell fizetnie 552 798 Ft SZJA-t.
Viszont jelen esetben az adó-visszatérítési szabály miatt keletkezik 784 390 Ft visszaigényelhető adója a teljes SZJA (709 390 Ft) és a tételes adó 25 %-ának (75 000 Ft) összevonása után.
A visszaigényelhető és a visszafizetendő adó összeszámítódik, és még így is jogosult a kettő különbözetéből 231 592 Ft visszatérítendő személyi jövedelemadóra.
Végső visszatérítési összeg a családnak 784.390 Ft.

2. példa

Eredeti felállás: 1 gyermek (adóalap kedvezmény: 800 040 Ft); mindkét szülő kis jövedelmű és nem érvényesítették a családi adókedvezményt év közben; anya jogosult személyi kedvezményre is (adóalap kedvezmény 669 600 Ft)
Apa jövedelme: 2 606 460 Ft
Apa levont adóelőlege: 390 969 Ft
Anya jövedelme: 1 248 600 Ft
Anya levont adóelőlege: 187 290 Ft
Anya levont járuléka: 230 996 Ft
Eredeti adó-visszatérítési összeg a családnak 578 259 Ft (390 969 Ft + 187 290 Ft).

Mivel mindkettejük jövedelme magasabb, mint a családi adókedvezmény alapja, ezért úgy gondolhatnánk, hogy mindegy melyiküknél érvényesítjük az adókedvezményt.
Amennyiben apánál érvényesítenénk, akkor kevesebb lenne a fizetendő szja, de ugyanúgy a levont adóelőleget kapná vissza, tehát a visszajáró összeg nem módosulna.
Viszont ha anyánál érvényesítjük, akkor el tudunk jutni járulék ágra.
Mégpedig azért, mert ha a 1 248 600 Ft-ot csökkentjük a személyi kedvezménnyel (669 600 Ft), akkor már csak 579 000 Ft összevont adóalapunk marad, ami kevesebb, mint a családi járulékkedvezmény alapja (800 040 Ft).
Ezáltal lehetséges az, hogy az anya levont járulékából is még 33 156 Ft [(800 040 Ft – 579 000 Ft)*0,15] visszaigényelhetővé válik.
Ekkor a végső visszatérítési összeg a családnak 611 415 Ft (578 259 Ft + 33 156 Ft).

Fülöp Olga (2022-05-04)