Ez a tartalom 667 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettsége

Az adóhatóság az ellenőrzések, és az azt követő hatósági eljárás során is köteles a közösségi jogba ütközően beszedett adó és kamatai visszatérítése iránti kérelme tárgyában az adózó jogainak érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni, adózói jogai érvényesítését elősegíteni, kérelméről dönteni.

Megvizsgálva az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (régi Art.), valamint a 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) jogszabályi rendelkezéseit, látható, vannak olyan esetek, amikor az adóhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége van. 

Abban az esetben, ha az adóhatóság adózó részére a kiutalást késedelmesen teljesíti, vagy az adózónak az adóhatóság jogszabálysértő döntése kapcsán visszatérítési igénye keletkezik, kamatfizetési kötelezettsége van. 

Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha a visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján keletkezik. Ugyan más törvényekben, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. (a továbbiakban: Áfa tv.) törvényben is találunk különleges adó-visszatérítési eljárásokat, a gyakorlat azonban a visszatérítés eljárása, sőt a kamatfizetés kérdése sem egyszerű. Sok esetben az erről szóló tájékoztatás is elmarad. 

Amennyiben az Art. rendelkezéseit nézzük, látható, hogy az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségeiről, lehetséges esetekről pl. az Art. 65. §; Art 196. §; Art. 197. §, valamint a 274/G. § rendelkezik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban a régi Art. jogszabályait, ugyanis az eljárások sok esetben el is húzódnak. 

A régi Art. 135. § (4) bekezdése szerint, ha az adóhatóság határozata (végzése) jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. 

Amennyiben az adózó az adóhatósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét teljesítette, és utóbb megállapítást nyert, hogy a határozat jogszabálysértő volt, az adózónak visszatérítési igénye keletkezik. 

Az igény megnyílta szempontjából közömbös, hogy a jogszabálysértést a jogerős határozatot hozó saját hatáskörben eljárva, a felettes szerv felügyeleti intézkedés keretében, vagy pedig a közigazgatási perben eljárt bíróság állapította meg. 
Ez a rendelkezés tkp. a jelenleg hatályos Art. 65. §-ával egyezik.  

A régi Art. 124/C. § és 124/D. §-ainak törvénybe iktatása révén azon esetkörre adott eljárási modellt, amikor a visszatérítési igény az adókötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges hatállyal feltárt alaptörvény-ellenessége vagy közösségi jogba ütközése miatt keletkezett. Az önálló szabályozást elsősorban az indokolta, hogy a meghozatalakor jogszabályszerű adóhatósági döntés a közösségi jogba ütközés visszamenőleges hatályú megállapítása alapján sem minősül a régi Art. 135. §-a szerint jogszabálysértő döntésnek. Mivel az ilyen döntés nem „jogszabálysértő”, nem alkalmazhatóak vele szemben az adóeljárásban ismert jogorvoslatok, illetve a visszatérítéssel kapcsolatban a régi Art. 135. § (4) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal azonos mértékű (azaz a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő) kamatfizetési kötelezettség sem.

A régi Art. 124/C. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az elsőfokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést – a döntésben foglalt eltérésekkel – e § rendelkezései szerint teljesíti.
Ezen rendelkezés az Art. 196. §-sal van összhangban.

A régi Art. 124/C. § (6) bekezdése szerint, ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság – az adó visszatérítésével egyidejűleg – a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. Az e §-ában szabályozott visszatérítésre – a 37. § (6) bekezdés kivételével – egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(Cikkünket teljes terjedelmében, a vonatkozó jogeset elemzésével, a Számviteli és Pénzügyi Tanácsadó 2021. decemberi számában olvashatják)