További felmerülő kérdések:
- Elegendő a beszámolók közzététele és automatikusan helyreáll az adószám vagy szükséges-e további kérelem, nyomtatvány beadása?
- Amennyiben időközben megindul a kényszertörlési eljárás, mennyi ideje van a cégnek pótolni az elmaradt kötelezettségeit?
Első lépésként a cég helyzetét kell pontosítani, azaz személyesen kell meggyőződni a cég helyzetéről.
Az éves beszámoló beküldésének elmulasztása és hiánya ugyanis még egyetlen alakalommal is okozhat kényszertőrlési eljárást. A több éves elmaradás pedig szinte biztosan.
Ha elindult a kényszertörlési eljárás, akkor abból nagyon nehéz vagy lehetetlen kijönni, de esetlegesen egy próbát megér. Számtalan ellentétes gyakorlat látott ugyanis napvilágot, amikor a NAV engedélyezte a pótlást és a folytatást, de a Cégbíróság nem.
Lehetséges viszont a kényszertörlési eljárás alatt is a tevékenység folytatása. Ebben törvényi oldalról irányadó a Cégtörvény (Ctv.) 116. § (3) bekezdése, melynek lényege, hogy ha a kényszertörlési eljárás elrendelésére nem a jogutód nélküli megszűnés alapján került sor, akkor az érintett cég a cégbírósághoz fordulhat a tevékenysége folytatásának engedélyezéséért. Ennek létezik viszont jogvesztő ideje, ami 15 napot jelent, kezdete pedig a kényszertörlési eljárás kezdő időpontja. A kérelemben a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenység végzését kell kérni a Ctv. 117/C. § alapján.
Kiindulási pont az, hogy a kényszertörlési eljárás alá vont cégnek be kellett adnia a 27-es bevallást. Ebben a bevallásban létezett a kényszertörlési eljárásnak a kezdete, de olyan sor nem létezett amelyben a befejezés is jelölhető lenne.
Kényszertörlés során legnagyobb gond, hogy a cég elleni fellépés két irányból is jöhet, egyrészt a NAV-tól, másrészt pedig a Cégbíróságtól.
Ezt pedig még az is tetézheti, hogy a két szervezet gyakorta egymásnak ellentétes határozatot hoz, így az adózó nehezen tud eligazodni, hogy mitévő legyen. Amennyiben az éves beszámolók határidőben érkeztetve lettek, akkor a cégbíróság oldaláról kevésbé várható a cégre vonatkozó kedvezőtlen intézkedés.
Irányadó a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a következőket rögzíti:
116. § (1) A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha
a) a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő,
c)
d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. *
A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás – e törvényben foglalt kivétellel – nem kezdeményezhető.
(4) A cégbíróság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.
A következő lépésben annak pontosítása szükséges, hogy jelen helyzetben mit lát az adóhatóság a céggel kapcsolatban. A cégnek ezért fel kell venni a kapcsolatot az illetékes NAV Adóalany nyilvántartási osztályával, ahol pontosítani lehet, hogy mit lát az Adóhatóság a céggel kapcsolatosan. Ez a pontosítás az irányadó a továbblépést illetően. Lehetséges az is, hogy a korábbi 27-es bevallást vissza kell vonni és egy 29-es bevallást kell beadni, attól függetlenül, hogy az elvileg kényszertörlést jelentő időszak alatt a cég gazdasági tevékenységet nem végezhetett. Az üzleti év pontosítása és a további adóbevallási kötelezettség teljesítése viszont csak a NAV illetékes osztályával történt egyeztetés alapján lehetséges. Adott esetben ez azt is jelentheti (de erre nincs garancia), hogy a céggel szembeni Kényszertörlési eljárást meg is szüntethetik, de ennek előfeltétele, hogy a cégnek ne legyen adóhátraléka.