Ez a tartalom 568 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Szt.) 25. § (3) alapján az immateriális javak körében aktiválhatóak az alapítás-átszervezés költségei. Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.
Ebben a körben – a teljesség igénye nélkül – az alábbi költségek merülnek fel leggyakrabban:
A felsorolásban természetesen nem szerepelhet minden olyan tétel, amelyet az alapítás-átszervezés körében költségként figyelembe vehetünk, de azt sorvezetőként kezelhetjük, hogy az adott vállalkozás sajátosságai határozzák meg, hogy melyek azok a költségek, amelyek eredménye nem rövidtávú, hanem hosszabb időn keresztül szolgálja a megkezdett vagy megújult működést. Általában egy vállalkozás adott évi árbevételéhez viszonyítva ezek a költségek számottevő mértéket érhetnek el, sőt, az is megtörténhet, hogy ezekkel a költségekkel már veszteséges a vizsgált év. A negatív eredmény elkerülhető, ha a társaság a szóban forgó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten kezeli, majd az átszervezés zárultával aktiválja azokat. Az aktiválás után – a reálisan meghatározott használati idő alapján – e költségek több év alatt, az értékcsökkenési leírás formájában jelennek majd meg az eredménnyel szemben.
Az elszámolás ugyan legfeljebb 5 éven át tarthat, de a bevezetett új folyamat, eljárás, átszervezés ennyi idő alatt remélhetőleg meghozza a várt eredményt, azt a többletbevételt, amely az értékcsökkenés fedezete lehet.
Lényeges, hogy az alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása egy – megfontolandó lehetőség, de nem kötelezettség!
Arról se feledkezzünk meg, hogy az alapítás-átszervezés aktivált értékének elszámolásával párhuzamosan, annak bruttó összegével megegyező mértékű lekötött tartalékot kell képezni. Azaz, az aktivált értéket át kell vezetni az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. (Az alapítás-átszervezés aktivált értéke után elszámolt értékcsökkenés ütemében és mértékében kell a lekötést megszüntetni.) A lekötés után az aktiválás következtében keletkező többlet-eredmény nem lehet része az osztaléknak.
A kutatás-fejlesztési tevékenységet (K+F) számos ösztönző intézkedés támogatja, többek között adóalap-, illetve adókedvezmény formájában. E kedvezmények esetében az első feladat az, hogy helyesen határozzuk meg magát a tevékenységet, azaz a társaság valóban olyan fejlesztést hajtson végre, amelyre jogszerűen igénybe vehető az adóalap- és adókedvezmény. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs tv.) 3. §-ában találjuk azokat a fogalmakat – értelmező rendelkezéseket –, amelyeknek meg kell felelnie az adott beruházásnak ahhoz, hogy a kedvezménnyel élhessen a vállalkozó.
A hivatkozott jogszabályi hely alapján a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést:
a) az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek;
b) az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése;
c) a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti projektek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen, és amelyek egyidejűleg megfelelnek a kutatás alapvető ismérveinek (újszerűség, bizonytalanság, kreativitás), valamint amelyek módszeresen folytatott és megismételhető tevékenységnek tekinthetők. Ide nem értve azokat a szokásos vagy időszakos változtatásokat, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek.
Az adóhatóság a március 6-án közzétett tájékoztatójában felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a számviteli elszámolás pontossága mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a társasági adón kívül más adónemeket is érinthet a kapcsolódó kedvezmény: például az innovációs járulékot és a helyi iparűzési adót. Az innovációs járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése szerint meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldi telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. A járulék mértéke a járulékalap 0,3 százaléka.
Az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai szerint azok az adózók, akik az innovációs járulék alapjának megállapításakor K+F-költséggel is csökkentik a nettó árbevételüket, gyakran tévesen járnak el. A helytelen gyakorlat abból fakadhat, hogy az érintett adózók a nettó árbevételüket – az összes anyagköltség mellett – olyan K+F-költséggel is mérséklik, amelyek anyagköltségeket is tartalmaznak. Azaz, a K+F-költségek között olyan anyagköltséget is elszámolnak, melyet már az összes anyagköltségben is figyelembe vettek. Ez pedig azt jelenti, hogy e tételekkel duplán csökkentik a nettó árbevételt. A kedvezmények jogszerű igénybevételéhez fontos tudni – hangsúlyozza az adóhatóság –, hogy a helyi iparűzési adó alapjának – és így az innovációs járulék alapjának – megállapításakor a felmerült költséget csak egyszer lehet figyelembe venni.
Fontos tudni, hogy az Innovációs tv. 15. § (2) bekezdése sorolja fel az innovációs járulék alól mentes szervezetek körét.
Így nem köteles a járulék fizetésére – többek között – az üzleti év első napján fennálló állapot szerint, a Kkv. tv. alapján mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága.
Az előzőekben hivatkozott, adóhatósági tájékoztató letölthető a NAV honlapjáról.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól