Az áfapozíció jelentősége evásoknál és katásoknál - mikor, mit és mennyit?
Evások és katások esetében az elérhető jövedelem nagyságát befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozás az általa teljesített ügyletekhez kapcsolódóan áfa fizetésére kötelezett-e, vagy sem. Amennyiben evás vagy katás vállalkozás optimalizálni kívánja adóterhelését, mindenképpen törekednie kell arra, hogy a számára kedvező adójogi pozíciót vegyen fel az általános forgalmi vonatkozásában.
Egyszerűsített vállalkozói adó
Az Evatv. szerint az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának az általa – az áfatörvény rendelkezései szerint – belföldön teljesített ügyletekről az áfatörvény szabályai szerint kell bizonylatot kibocsátani, amelyben az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítania.
Abban az esetben, ha az ügyletre vonatkozóan az áfatörvény adómentességet állapít meg, akkor az eva-adóalany sem tüntethet fel a számlában általános forgalmi adót.
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya nem áfa-adóalany, ezért nem illeti meg az, hogy az általános szabályoktól eltérő adózási szabály alapján állapítsa meg az ügyletet terhelő általános forgalmi adót (nem választhatja az adókötelessé tételt, nem választhat alanyi adómentességet).
Ennek megfelelően nem lehet az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, illetve elveszti adóalanyiságát az a vállalkozás, amely az áfatörvény szerint kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására.
Ha az eva-adóalany olyan ügyletet teljesít, amelynél az áfatörvény szerint a teljesítés helye nem belföld, akkor a kiállított számlában általános forgalmi adót nem háríthat át. Amennyiben az eva-adóalany fordítottan adózó ügyletet (Áfatörvény 142. §) teljesít, akkor a számlában ugyancsak nem háríthat át általános forgalmi adót.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya áfát köteles fizetni:
a) termékimport,
b) az áfatörvény szerint a termék EU-n belüli beszerzésének minősülő beszerzés,
c) az Áfatörvény 140. §-ában foglaltak szerint igénybe vett szolgáltatás, valamint
d) az Áfatörvény 142. §-ában említett termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának el kell kerülnie, hogy adófizetés terhelje, mivel a fizetendő adó levonására nem jogosult.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya oly módon optimalizálhatja adózását, hogy ezen adóalanyiságában kizárólag olyan ügyleteket teljesít, amelyeket az általános adókulcs terhel.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya szempontjából az általános adókulcs jelenlegi mértéke kedvező, hiszen uniós szinten is elég magas. Ebből következően az egyszerűsített vállalkozói adó alanya akkor jár legjobban, ha 27% általános forgalmi adót számít fel, mivel a vevőjére áthárított áfa megfizetésére nem kötelezett, de azt az egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésére felhasználhatja.
Ebből adódóan az egyszerűsített vállalkozói adó alanyaként nem célszerű olyan termékértékesítést és/vagy szolgáltatásnyújtást teljesíteni, amely az áfatörvény szerint nem belföldön teljesített, ezáltal nem adóztatható. Továbbá az áfatörvény rendelkezései szerint adómentes termékértékesítést és/vagy szolgáltatásnyújtást sem optimális teljesítenie.
Ugyanis ezekben az esetekben nincs áthárítható általános forgalmi adó, s ennek következtében a nettó bevételből kell finanszírozni az egyszerűsített vállalkozói adót, amely nyilvánvalóan csökkenti a tevékenység jövedelmezőségét.
Kisadózás
A kisadózás választása feltétlenül optimális döntés, ha az elszámolható költségek nagyságrendje nem jelentős. Ebből adódóan a kisadózó vállalkozás vélhetően áfa fizetésére kötelezettként állandó áfabefizető pozíciót venne fel.
Az alanyi adómentesség választása esetén a katás vállalkozás vevői részére alacsonyabb árat (díjazást) számolhat fel, mint az áfakörbe tartozó versenytárs. Amennyiben a vevő (megrendelő) nem jogosult az áfa levonására, akkor számára még kedvezőbb, ha a kisadózó vállalkozás alanyi adómentes státusú.
Az előző okok folytán a kisadózás hatálya alá jogszerűen bejelentkező egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság szempontjából lényeges, hogy lehetősége van-e az alanyi adómentesség választására.
A kisadózásra év közben áttérő és az áttéréskor alanyi adómentes státusú egyéni vállalkozó, vállalkozás (egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság) a kisadózás választásától függetlenül megtartja alanyi adómentes státusát. Ugyanis a kisadózás választása az egyéni vállalkozó, vállalkozás (egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság) áfapozícióját nem befolyásolja.
A kisadózásra év közben áttérő és az áttéréskor áfakörbe tartozó egyéni vállalkozó, vállalkozás (egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság) év közben nem térhet át az alanyi adómentességre.
A kisadózásra év közben áttérő és áfakörbe tartozó egyéni vállalkozó, vállalkozás (egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság), ha az áttérés évének egészében adóalanyként folytatta tevékenységét, akkor az adóhatósághoz az áttérés napját magában foglaló naptári év december 31-ig benyújtandó bejelentéssel a következő évre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha
• az áfatörvény tárgyi hatálya alá tartozó – az alanyi adómentesség értékhatárába beszámító – összes termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke az áttérés évében nem haladta meg, és
• a következő naptári évben várhatóan nem fogja meghaladni a 6 000 000 Ft-ot.
Előfordulhat, hogy a kisadózásra év közben áttérő és az áfakörbe tartozó egyéni vállalkozó, vállalkozás (egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság) az áttérés évében, év közben kezdte meg tevékenységét. Ekkor az áttérés napját magában foglaló naptári év december 31-ig benyújtandó bejelentéssel a következő évre választhatja az alanyi adómentességet, ha annak feltételei fennállnak.
Adópraxis
(2016-11-22)
