Az idén még adható iskolakezdési utalvány

A nyáron elfogadott adócsomag módosítása következtében 2019. január 1-jétől megszűnik az iskolakezdési támogatás bérnél kedvezőbb adózása is. Jövőre ugyanis hatályát veszti az Szja tv. azon rendelkezése, amelynek értelmében a munkáltató 2016. december 31-ét követően a korábbi béren kívüli juttatásokat értékhatár nélkül egyes meghatározott juttatásként adhatja.

Megszűnik az a lehetőség is, hogy a munkáltató (ideértve a társas vállalkozást is a személyesen közreműködő tagja tekintetében) 40,71 százaléknyi adó- és járulékteherrel minden munkavállalónak azonos feltételekkel és módon, vagy valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján meghatározott munkavállalói csoportoknak kedvezményesen vagy ingyenesen terméket/szolgáltatást juttathasson. Ez azt jelenti, hogy jövőre a munkáltató adhat iskolakezdési támogatási utalványt, de annak adókötelezettségére a munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemre vonatkozó adó és járulék szabályokat kell alkalmazni. Vagyis a juttatás értékét a munkavállaló béréhez hozzá kell adni, és azzal együtt számfejtve kell az adóelőleget, a járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

A jelenleg hatályos szabályokat azonban érdemes még addig kihasználni.

A tanulók szüleinek támogatására az idén még a pénzbeli segélynél jóval előnyösebb lehetőség az iskolakezdési utalvány juttatása. Ha ugyanis a munkáltató pénzben ad támogatást, akkor az bérjövedelemnek minősül, mely esetben a munkáltatónál a támogatásra szánt minden 100 forintból csak mintegy 55 forint, míg az utalvány esetében több mint 71 forint jut a munkavállalónak.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jelenleg hatályos 70-71. §-a az iskolakezdési támogatást nem említi ugyan, azonban az Szja tv. 89. § (6) bekezdése értelmében az iskolakezdési támogatást a munkáltató (ideértve a személyesen közreműködő tagja esetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én hatályos 71. § (6) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételekkel, de értékhatár nélkül egyes meghatározott juttatásként adhatja. Ez azt jelenti, hogy az idén még nem keletkezik a munkavállalónak adó- és járulékkötelezettsége, csak a munkáltatónak kell a támogatás összegének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A munkavállalónak nem keletkezik adó- és járulékkötelezettsége.

Az iskolakezdési támogatást papír alapú vagy elektronikus formában kibocsátott – tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására beváltható – utalvány formájában lehet adni.

A taneszköz fogalmának meghatározását nem tartalmazza a törvény, erre az egyébként használatos Kereskedelmi Vámtarifa sem ad útmutatást. Ezért a gyakorlatban taneszköznek tekinthető minden olyan tartós vagy gyorsan elhasználódó tárgy, eszköz, amely a tanuláshoz általában szükséges. Ilyen például a füzet, rajzlap, ceruza, toll, festék stb., de ide sorolható az íróasztal vagy a tanulószék is.

Ruházat alatt bármilyen iskolában hordható ruhanemű érthető, mint például nadrág, szoknya, ing, póló, blúz, alsónemű, cipő, kabát, tornacipő, tornaruha stb.

Tankönyvnek az a közoktatásban használt tankönyv minősül, amely szerepel az adott tanévre érvényes tankönyvjegyzékben. A segédkönyvek, a tanulási segédletek és a tanári kézikönyvek nem tartoznak ide.

Az iskolakezdési támogatás a köznevelésben (vagy bármely EGT-államban ehhez hasonló oktatásban) részt vevő gyermekre tekintettel adható annak a magánszemélynek, aki a gyermek után, mint szülő, gyám (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy annak közös háztartásban élő házastársa a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra (nevelési ellátásra), vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján a családi pótléknak megfelelő ellátásra jogosult. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján az óvoda is a köznevelési rendszer része, azonban a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216968376/2015. számú állásfoglalása szerint az a szülő, akinek a gyermeke óvodába jár, csak a tanév első napját, azaz az első osztály megkezdését megelőző 60. naptól kaphat egyes meghatározott juttatásként iskolakezdési támogatást.

A juttatónak az adókötelezettség megállapításához az általa nem ismert feltételek fennállását (azaz a családi pótlékra való jogosultságot) a magánszemély nyilatkozata alapján kell figyelembe vennie [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (4) bekezdés]. Enélkül ugyanis ellenőrzés esetén a jogkövetkezményeket a juttatónak kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetve, ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, őt terhelik az adóhiány jogkövetkezményei [2016. december 31-én hatályos Szja tv. 71. § (5) bekezdés].

A támogatást mindkét szülő megkaphatja, ha a gyermeket a saját háztartásukban nevelik.

Az utalványok a tanév első napját (az idén szeptember 3-át) megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig adhatók, de még december 31-éig bármikor kioszthatók. Ettől függetlenül, az utalványok a kibocsátó által meghatározott, rendszerint az utalványon feltüntetett időpontig válthatók be, akár jövőre is.

A cafeteriát működtető cégeknél a juttatási csomag egyik választható eleme többnyire az iskolakezdési támogatás, amelynek igénybe vételéről a munkavállalók általában már az év elején nyilatkoztak. Azonban az iskolakezdési támogatást nem kötelező cafeteria rendszer keretében adni, sőt helyi szabályzat sem szükséges, így most még a munkáltatók, akár cafeterián felül is adhatnak bármilyen összegű iskolakezdési utalványt. Mindössze arra kell ügyelni, hogy a juttatás nem lehet teljesítményhez kötött, mert ha megállapítható, hogy az kifejezetten az abban részesülő által vagy az érdekkörébe tartozó más személy által végzett tevékenység ellenértéke, az nem minősülhet adóelőnnyel járó juttatásnak, annak adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó általános szabályok szerint kell meghatározni [Szja tv. 1. § (10) bekezdés].

Az utalványokra fordított összeget a cégnél személyi jellegű ráfordításként kell elszámolni, amely a társasági adóról szóló törvény 3. számú mellékletének B)/3. pontja szerint nem adóalapot növelő tétel.