A kártérítés tekintetében az Áfa tv. értelmező rendelkezése (259. § 6. pont) egyértelműen kimondja, hogy nem tekinthető ellenértéknek. Károkozásnál ugyanis a károsult nem a saját tevékenységének ellenértékeként jut valamely vagyoni értékhez, hanem kártérítésre vonatkozó polgári jogi szabályok alapján, amely szerint a károkozó köteles az általa jogellenesen okozott kárt megtéríteni. Ok-okozati összefüggés nem a károsult és a kártérítés, hanem a károkozó és a kártérítés között van. A kártérítés fizetése kötelmének nélkülözhetetlen jellemzője, hogy a kártérítés fizetésére kötelezett valamely jogellenes cselekedetet hajtott végre, melynek szankciója a kártérítési kötelezettség keletkezése. Ezzel szemben a jogosult a kártalanítást nem jogellenes, hanem jogszerű magatartás fejében kapja.
A kártérítés és a kártalanítás fogalmának elhatárolása fontos a károsult szempontjából is. Ugyanis, ha a károsult a kapott kártérítésről áfás számlát állít ki a károkozó részére, akkor arra a károkozó adólevonást nem alapozhat, mivel a kártérítés fejében a károsult oldaláról termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítése nem valósult meg. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a vizsgálat nem fogadja el a számlára alapozott adólevonási jogot és a jogosulatlan adólevonás következtében szankciókat (adóbírság, késedelmi pótlék) is kiszabhat a károkozó terhére.
A kártérítés két leggyakrabban előforduló jogcíme a késedelmi kamat és a kötbér.
A késedelmi kamat fizetését azért követelheti a jogosult a másik féltől, mert a szerződésben kikötött fizetési határidőt elmulasztotta. A kötbér annak a magatartásnak a szankciója, hogy a teljesítésre kötelezett nem a szerződésben meghatározott határidőben teljesítette a szerződéses kötelezettségeit. A késedelmi kamat és a kötbér tehát jogellenes magatartás esetén fizetendő, továbbá kárátalány szerepét töltik be.
Az adózók gyakran azonos fogalomként kezelik a közgazdasági kamatot és kártérítésként fizetendő késedelmi kamatot.
A közgazdasági kamat a pénz időértéke. Erre példa az az eset, amikor az eladó azért kér többet a termékért, mert annak árát egy összegben később kapja meg, mintha a vevő egy összegben kifizetné a vételárat. Ekkor a vevő az eladó részére nem fizet kártérítésnek minősülő kamatot, hanem a termékértékesítés adóalapjába tartozó járulékos költségről van szó. Ugyanis a vevő azzal, hogy a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül megfizeti az esedékes részlet összegét, nem követ el semmiféle jogellenes cselekedetet, hiszen a szerződésben megállapított keretek között teljesíti a szerződésben foglalt kötelezettségeit. Tehát nem lehet szó a kártérítést megalapozó, nélkülözhetetlen tényállási elemről, azaz a szerződésszegő magatartás megvalósításáról. Erről csak akkor lehetne beszélni, ha a kamat kifizetésének a jogalapja a késedelmes fizetés ténye lenne.
A kártalanítás a gazdasági életben legtöbbször előforduló formája az úgynevezett bánatpénz címén kifizetett összeg. Amennyiben valamely személy a szerződésnél vagy jogszabálynál fogva a szerződéstől elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozatával gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetéséhez is köthetik. Az a szerződő fél, aki bánatpénz fizetése fejében a szerződéstől elállhat, az lehetőséget nyert arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségétől szabaduljon. A bánatpénz a szerződéses partnert ért károsodást mérsékeli. A megállapodáson alapuló elállás nem szerződésszegés, ezáltal az annak jogkövetkezményeként fizetendő bánatpénz nem minősül kártérítésnek. A bánatpénzre jogosult adóalany a másik szerződő félnek az Áfa tv. 13. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújt azzal, hogy a másik fél elállási jogát elismeri, szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését nem követeli.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
