Biztosítási kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok

2020. 11. 05.

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Vannak azonban olyan jogviszonyok, amelyek nem eredményeznek biztosítási kötelezettséget. Lássuk, melyek ezek a jogviszonyok!

Kiegészítő tevékenységet folytató személyek jogviszonya

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) kiegészítő tevékenységet folytató személynek tekint minden, biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személyt, továbbá azokat az özvegyi nyugdíjban részesülő személyeket, akik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, és egyéni vagy társas vállalkozónak minősülnek, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátásuk folyósítása szünetel.

Ennek megfelelően 2020. július 1-jétől kezdődően, ha a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy bármilyen jogviszony keretében keresőtevékenységet végez, nem minősül biztosítottnak. Vagyis a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek nem szerezhetnek jogosultságot semmilyen pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban folytatnak keresőtevékenységet.

A magyar társadalombiztosítás hatálya alá nem tartozó személyek, illetve jogviszonyok

A Tbj. alapján a biztosítás nem terjed ki:

  • a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásában élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere;

  • a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

  • az európai parlamenti képviselőre;

  • az Szja. tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személyre;

Az Szja. tv. 1/B. § (1) bekezdése szerint a külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét az Szja. tv. 1/B. §-a szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a Tbj. szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon; filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.

  • a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a 2 évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év eltelt;

  • a Felsőokt. tv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.

A Felsőokt. tv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen.

A biztosítási kötelezettség elbírálásakor jelentősége lehet annak, hogy a foglalkoztatott személy külföldinek vagy belföldinek minősül-e. A Tbj. értelmében belföldi:

  • a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,

  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

  • a hontalan.

Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek (például mert nem rendelkezik Magyarországon bejelentett lakóhellyel.

A biztosítási jogviszony elbírálása során figyelemmel kell lenni a nemzetközi jogintézmények előírásaira is, mert a Tbj. rendelkezéseit a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre pedig a nemzetközi egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

Ha az EGT valamely tagállamának az állampolgára nincs kizárva a Tbj. szerinti biztosításból, mert a foglalkoztatása a magyar jogszabályok alapján biztosítási kötelezettséggel jár, akkor a biztosítási kötelezettségét a Tbj.-nek az adott jogviszonyra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

A biztosítási kötelezettség elbírálásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy külföldi személy foglalkoztatása esetén a magyar jogszabályokat kell-e alkalmazni, vagy a magyar jogszabályok alkalmazhatóságát kizárja valamely uniós rendelet vagy nemzetközi egyezmény.

Azt, hogy a Magyarországon munkát végző, nem magyar állampolgár mikor biztosított a Tbj. alapján, az Alaprendelet, illetve a kétoldalú nemzetközi egyezmények határozzák meg.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo. tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló az Efo. tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak; kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerezhet jogosultságot.

Abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy üzemi balesetet szenved, akkor baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A baleseti egészségügyi szolgáltatás a kifizetőhely, illetve, ha a foglalkoztatónál nem működik kifizetőhely, akkor az illetékes egészségbiztosítási szerv által hozott határozat alapján vehető igénybe. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végző személy baleseti táppénzre nem jogosult. 

(Lezárva: 2020. november 3.)

 

 

Adópraxis (2020-11-05)