Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • kisadók, átalányadó
  • számvitel
  • társasági adó

Ez a tartalom 100 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Cég lakásbérlése ügyvezetőnek

2024. 08. 13.

Az érintett cég vele más jogviszonyban nem álló magánszemélytől lakást bérel. A bérbeadó nyilatkozata alapján az szja levonásra és megfizetésre kerül. A bérelt lakást a bérleti szerződés szerint kizárólag az ügyvezető és családja jogosult használni. Ez a juttatás – vagyis a bérleti díj és a hozzá tartozó rezsi, amit a bérleti szerződés szerint szintén a cég fizet – egyes meghatározott juttatásnak minősül?

További felmerülő kérdés, hogy változik-e a juttatás jogcíme, ha a bérelt ingatlant a cég székhelyként bejelenti? Tényleges tevékenységet ott nem fog végezni, arra irodát bérel.

Ebben az esetben fontos tudni, hogy az ügyvezető milyen jogviszony keretében látja el az ügyvezetést: tagja (tulajdonosa) a cégnek, munkaviszonyban áll vele, esetleg megbízási jogviszonyban.

Az ügyvezető helyett a kft. által megfizetett havi bérleti díj és a lakás rezsiköltségei a fent említett jogviszony függvényében – például: munkaviszonyra tekintettel – fizetett, egyéb juttatásnak minősülnek.

Az ügyvezető helyett megfizetett összeget kell „nettó jövedelemként” kezelni, és a jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint – a magánszemélyt terhelő járulékokkal, személyi jövedelemadóval együtt – bruttósított összegét alapul véve kell megfizetni a közterheket, és kell az adóelőleget megállapítania a társaságnak.

Amennyiben  a szóban forgó lakást székhelyként jelentik be, de az ügyvezető és családja továbbra is ott lakik, a bérleti díjat és a rezsit a cég fizeti, akkor a helyzet csak annyiban változik, hogy megjelölhető a lakás alapterületéből az, ahol a társaság érdekében folytatott tevékenység zajlik (ennek arányában a bérleti díj, a közüzemi költségek egy része céges költség), de alapvetően nem írja felül a juttatás fentiek szerinti, adóköteles voltát.
Egyebekben óva inteném a társaság döntéshozóit az „alibi” székhelybejelentéstől, mert a pusztán adóelőny elérését célzó, színlelt, tényleges gazdasági tartalommal nem bíró ügyleteknek komoly következményei lehetnek egy adóellenőrzés során.

Sinka Júlia (2024-08-13)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!