Júliustól többet fizetünk cégautóadóra

Az elmúlt időszak egyik legtöbbet érintett aktualitása az extraprofit adókra vonatkozó új szabályok bevezetése. A rendelkezések bizonyos része meghatározott tevékenységű célcsoportokra vonatkozik, vannak azonban tevékenységi körtől független rendelkezések. A cégautóadóra vonatkozó módosításokat azok közé tartoznak, melyek minden vállalkozást közvetlenül érinthetnek.

A gépjárművek kapcsán fizetendő adók vonatkozásában az 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezései iránymutatók, melyben meghatározásra kerülnek a gépjárműadó, valamint a cégautóadó részletszabályai is. 

Az adó tárgya

Az adó tárgya minden esetben személygépkocsi, ide nem értve a környezetkínélő gépkocsit, azaz az elektromos, továbbá a nulla emissziós gépkocsit, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki a légszennyező anyagot, környezetvédelmi osztályjelzése: 5Z.

A személygépjárművek közül azon járművek képzik az adó tárgyát, melyek

• nem magánszemély tulajdonában állnak,
• mely után költséget, ráfordítást, értékcsökkenési leírást számolnak el (magánszemély tulajdonában álló személygépjármű esetén cégautóadó fizetési kötelezettség áll fenn akkor, ha a magánszemély számol el költséget a jármű után, de akkor is, ha ezt a költséget más számolja el).

Sem a magánszemélynek, sem a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, a magánszemély tulajdonában álló személygépjármű kapcsán, amennyiben annak hivatalos használatára tekintettel a kifizető egyéb személyi jellegű ráfordításként elszámolt költségtérítést fizetett. Feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen költséget. Szintén nem keletkezik a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége a saját gépjárművel történő munkabájárás kapcsán kapott költségtérítés esetében.  Amennyiben kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra, az igazolás nélkül elszámolható mértéken belül kapott összeget, úgy ez nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget. Ez alól kivétel, amennyiben a magánszemély tételes költségelszámolással állapít meg jövedelmet.

Tételes költségelszámolás, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján a személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométer utat számol el átalányban.  

Fontos tisztázni, hogy mely járművek tartoznak a személygépjárművek közé. 

Azok a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt gépjárművek, amelyek a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmasak, üzemanyagtípustól függetlenül valamint, a versenyautó, az önjáró lakóautó.  Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Az előzőek alapján tehát a vezetővel együtt több, mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz, transzporter, autóbusz), valamint a 2 500 kilogrammot meghaladó együttes tömegű, vegyes használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak.

Nem befolyásolja az adókötelezettséget, ha például egy társaság magyar rendszámú személygépkocsiját a forgalomból kivonták. Szintén adókötelezettséggel jár a külföldi rendszámú személygépkocsi is, ami után költséget, akár bérleti díjat számoltak el.

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak minősül a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költség. 
Különösen idetartozik a személygépkocsi 

• üzemanyag-, kenőanyag költsége, 
• az adóéven belül elhasználódó tartalékalkatrészek költsége, 
• a javítás, a karbantartás díja, 
• a személygépkocsi bérleti-, illetve lízingdíja, 
• az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás, baleseti adó, a casco díja, 
• a gépjárműadó. 

Az adó alanya

Fenti járművek estében az adó alanyának fizetési kötelezettsége keletkezik. Általános szabályként elmondható, hogy az adó alanya a személygépjármű tulajdonosa, több tulajdonos estében tulajdoni hányad arányában a tulajdonostársak. Ez arra az estre is igaz, ha a közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt tulajdonosa. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol csak el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik.  Vannak viszont olyan esetek, amikor nem a tulajdonos a fizetésre kötelezett:

• pénzügyi lízingbe adott személygépjármű esetén a lízingbe vevő (nem adóköteles a magánszemélynek lízingbe adott személygépkocsi, ami után költséget nem számolnak el);
• hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi például külföldi jármű esetében az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a jármű után költséget számol el. 

Az átalányadózó és a KATA-t választó egyéni vállalkozó, továbbá a fizetővendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség, függetlenül attól, hogy a személygépkocsi szerepel-e a magyar hatósági nyilvántartásban vagy sem, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.

Az adó mértéke, bevallása

Az adót az adózó önadózással állapítja meg, melyet – az öröklés útján szerzett személygépjármű esetét kivéve – negyedévente, negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani, valamint megfizetni. 
Az adó havi mértékét személygépkocsinként kell kiszámolni, a jármű kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi besorolása alapján. 
Fontos, hogy a kettős adóztatás elkerülése okán, a negyedévente fizetendő adóból levonható a megállapított, határidőben megfizetett gépjárműadó. Levonásra csak azokban a hónapokban van lehetőség, amelyekben a személygépkocsi után cégautóadó és gépjárműadó fizetési kötelezettség is fennállt, ezekben a hónapokban is csak abban az esetben, ha a gépjárműadó határidőben megfizetésre került. Abban az esetben, amennyiben a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, úgy a levonás nem érvényesíthető.

Változó rendelkezések

Az extraprofit adók bevezetése a cégautóadóra is hatással van. Mindezek értelmében 2022. július 1. és 2022. december. 31. időszakban jelentősen emelkedik az adó havi mértéke, vagyis a második félévre már emelt összegekkel kell számolni! A következő összesítő táblázatban az eredeti, valamint a növelt összegeket is megtalálhatjuk. Látható, hogy jelentős emelkedéssel kell számolniuk a cégautóadó fizetésre kötelezetteknek. Mindezek alapján negyedévente 18 900 - 111 000 Ft közötti plusz költségre lehet számítani.

	Környezetvédelmi osztály-jelzés
Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	„0”–„4” osztályjelzések esetén	„6”–„10” osztályjelzések esetén	„5”; „14–15” osztályjelzések esetén
0–50	16 500 Ft a 30 500 Ft      (+ 14 000 Ft)	8 800 Ft a 16 000 Ft           (+ 7 200 Ft)	7 700 Ft a 14 000 Ft            (+ 6 300 Ft)
51–90	22 000 Ft a 41 000 Ft    (+ 19 000 Ft)	11 000 Ft a 20 000 Ft       (+ 9 000 Ft)	8 800 Ft a 16 000 Ft          (+ 7 200 Ft)
91–120	33 000 Ft a 61 000 Ft    (+ 28 000 Ft)	22 000 Ft a 41 000 Ft       (+ 19 000 Ft)	11 000 Ft a 20 000 Ft        (+ 9 000 Ft)
120 felett	44 000 Ft a 81 000 Ft    (+ 37 000 Ft)	33 000 Ft a 61 000 Ft       (+ 28 000 Ft)	22 000 Ft a 41 000 Ft        (+ 19 000 Ft)