Ez a tartalom 807 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-10-07 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Változások az alanyi adómentességben: Mit hoz 2025 a kisvállalkozásoknak?

Cégnek számlázó régi katás

Főállású katás elsősorban magánszemélyek számára nyújt szolgáltatást, amely lehetővé teszi hogy megtartsa ezt az adózási formát. A tevékenységi körében azonban szerepel olyan szolgáltatás is – mint melléktevékenység – ahol cégnek számláz. Lehetséges megoldás-e adószámos magánszemélyként cégnek számlázni?

Igen, lehetséges adószámos magánszemélyként a cégek felé teljesíteni és számlázni a Kata szerinti jogviszonyban. A jelenleg még érvényben levő Kata törvény megszűnik, szeptember 1-jétől egy új Kata törvény veszi át a helyét. A Kata szerint tevékenykedő egyéni vállalkozók esetében a további Kata szerinti jogviszonyt be kell jelenteni az adóhatóságnak, a 22T101E nyomtatvány kitöltésével és érkeztetésével legkésőbb szeptember 25.-ig. Kitöltéskor az A02 lap az irányadó, melynek 15. sorában kell a folytatást jelezni. Ezen felül még a TAJ számot is meg kell adni.

Szeptember 1-étől a Kata szerinti jogviszony mellett nem lehet ügyvezető és nem lehet főállású biztosítási jogviszonya. Ez annyit jelent, hogy a részmunkaidős jogviszony lehetséges max. heti 35 óra erejéig. Kft.-ben lehet tag, de nem lehet ügyvezető, ugyanakkor személyesen közreműködhet.

A megbízási jogviszony végezhető adószám nélkül (ekkor a megbízott nem számlaképes) vagy adószám kiváltásával (ekkor a megbízott számlaképes). Mindkét esetben az elszámolás hasonlóképpen működik, de az adószám kiváltásával a vállalkozónak nyilatkoznia kell az áfát illetően. Tehát lehet az áfakörnek tagja vagy alanyi adómentes adózó, azaz a számlát áfamentesen állítja ki. Az adószám kiváltásának kérdését előzetesen a megbízóval kell egyeztetni. Ennek akkor szokott jelentősége lenni, ha a megbízó ragaszkodik a számlához, mert azt csak az adószámos magánszemély tud kibocsátani. Megjegyzendő, hogy adószám nélküli megbízási jogviszonyban a NAV elfogadja a számviteli bizonylatot is, tehát elvileg nem kell havonta számlázni.

Az adószámot a NAV-tól kell kérni, ez nem a tíz jegyű adóazonosító szám. Az adószámos magánszemélyre speciális szabályok vonatkoznak, melyet célszerű a NAV honlapján előzetesen elolvasni. 

Nagy előnye, hogy nincs havi fizetési kényszer, csak a vállalkozás jövedelme (bevétel-költség) kell adózni. Nincs szükség szüneteltetésre sem, ha nem működik a vállalkozás, ettől még nem kell az adószámot visszaadni. Fontos továbbá, hogy az adószámos magánszemély számlaképes, tehát a bevételeit illetően számlát kell kibocsátania.

Az adószámos magánszemély az adott adóévben a bevételekből költséget maximum annak mértékéig vonhatja le, így a jövedelme nulla lehet, de nem fordulhat mínuszba és nem alkalmazhat veszteségelhatárolást sem. Ezért a többlet-költség nem számolható el és nem is vihető át a következő adóévre.

Az adóelőleg megállapítása során a magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető felé, hogy a szerződés szerinti díjból a kifizető milyen összegű költségek figyelembevételével és levonásával állapítsa meg az adóelőleg alapját. Tehát az adóelőleg megállapítása a kifizető feladata, de ebben a megbízott írásos nyilatkozatára van utalva, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46. § (1) bekezdése szerint, hogy az adóévet követő év január 31-ig a befizetett adóelőlegről és annak bevételi alapjáról igazolást állít ki és ad át a megbízottnak a jogszabálynak megfelelően.

A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről, az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. Tehát a 10% költséghányad alkalmazása során a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.
Tehát a tételes költségelszámolás csak bizonylatokkal, vagyis számlákkal alátámasztva lehetséges havi elszámolással. A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a. Ha pl. a megbízási díj 100 ezer forint havonta, akkor a vélelmezett költség 10 000 forint lesz (bizonylat és számla nélkül), ebből következően az adóalap 90 000 forint és ennek a 15%-át (13 500) kell levonni Szja adóként.