Ez a tartalom 914 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Olvassa el itt!

Civil szervezet SZJA 1%-ra való jogosultsága

A kérdés úgy fogalmazódott meg, hogy ha van egy nem közhasznú civil szervezet, amely jogosult az szja 1% fogadására, a jogosultság fennmaradása végett kell-e vizsgálni, hogy rendelkezik-e megfelelő erőforrással és megfelelő támogatottsággal?

További kérdésként merül fel, hogy ha a szervezet 2 év átlagában nem felel meg a feltételeknek, akkor továbbra is fennmarad-e az szja 1% fogadására a jogosultsága? A mutatóknak való megfelelés csak a közhasznú jogállás megszerzése és megtartása szempontjából vizsgálandó és nem befolyásolja az szja 1%-ra való jogosultság fennállását? 

Nem kell közhasznú tevékenységet folytatni, az egy százalékok gyűjtése továbbra is lehetséges. 

A közhasznúságnak léteznek szabályai, így a közhasznúságot el is lehet nyerni a rá vonatkozó feltételek alapján, de a későbbiekben esetlegesen el is lehet veszíteni. 
A magánszemély által felajánlott 1 százalékos pénzösszeg költségvetési támogatásnak minősül. Ebből következően a NAV jogosult ellenőrizni az igénylést és a közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználást is, ezért a civil szervezetnek el kell számolnia a NAV felé a juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról vagy esetleges tartalékolásáról. 
A kiutalt 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat a kiutalást követő második év május 31-éig (pl. a 2021-ben átutalt összeg esetén 2023. május 31-éig) elektronikus úton, a 21KOZ jelű nyomtatványon kell megküldeni a NAV-nak. A ’KOZ jelű nyomtatvány benyújtásának határideje jogvesztő, elmulasztása esetén a NAV az Szftv. 6/C. § (3) bekezdése alapján kizárja a szervezetet a felajánlásokból történő részesedésből a kizáró határozat véglegessé válását követő rendelkező évben. Megjegyzendő, hogy a NAV a határidő letelte előtt két alkalommal is elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket az elszámolási kötelezettség közelgő határidejéről. A civil kedvezményezett közleményében szerepelnie kell az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és a működési költségeknek külön-külön és összegszerűen is. Továbbá fel kell tüntetni az esetleges tartalékolásra vonatkozó adatokat, illetőleg a köztartozásra átvezetett összeget is. A működési költség a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg 25 százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot, a reklám és marketing célú tevékenységre fordított költség pedig a felhasznált összeg 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. 

Működési költség címén a következők vehetők figyelembe:

• a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások;
• az Szt. 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai;
• székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak;
• a postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja;
• a költségvetési szervek esetében a személyi és dologi juttatások.

A lényeg, hogy a nem közhasznú szervezet is gyűjtheti az egy százalékokat.