Szerződésminta segíti az őstermelők családi gazdaságainak létrehozását

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ingyenesen elérhető szerződésmintát készített azok számára, akik családi gazdaságot kívánnak létrehozni.

A magánszemélyek 2020. december 31-ig kétféle formában végezhettek közösen mezőgazdasági tevékenységet. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik a családi gazdaság volt. E két közösséget váltotta fel 2021. január 1-jétől az őstermelők családi gazdasága.

Az őstermelők családi gazdaságára vonatkozó szabályozás célja, hogy valóban csak azok a hozzátartozók legyenek a gazdaság tagjai, akik ténylegesen közreműködnek a gazdaság tevékenységében, vagyis a személyes közreműködés kötelező. A személyes közreműködés azt jelenti, hogy a gazdaság tagja saját maga által végzett munkával vesz részt az őstermelők családi gazdaságának működtetésében.  

A családi gazdaság egyfajta polgári jogi társaságnak tekinthető. Ezért rendelkezik úgy a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csg. tv.), hogy az őstermelők családi gazdaságára és tagjára a Csg. tv.-ben nem szabályozott kérdésekben (például ügyvitel) a Polgári Törvénykönyvnek a polgári jogi társasági szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az őstermelők családi gazdaságát legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő létesítheti annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végezzék. 

A Csg. tv. értelmező rendelkezése alapján hozzátartozói láncolatnak minősül a közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói által alkotott csoport.

Fontos kiemelni, hogy az őstermelői családi gazdaság tagja csak 16 éven felüli őstermelő lehet, és egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg nem lehet tagja több őstermelői családi gazdaságnak. 

Az őstermelők családi gazdasága a tagok általi alapítással jön létre, melynek érdekében a tagok írásbeli szerződést kötnek, amely tartalmazza:
a)    a használatukban lévő mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, a használatukban lévő mezőgazdasági termelőeszközöknek, az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknak az őstermelők családi gazdasága tagjai által végzett közös gazdálkodás érdekében való rendelkezésre bocsátást,
b)    a folytatandó mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységeket,
c)    az őstermelők családi gazdaságát képviselő őstermelő személyét,
d)    az őstermelők családi gazdaságának központját,
e)    a személyes közreműködés formáját.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a tagoknak mind a szerződés megkötésekor, mind a szerződés ideje alatt az összes, használatukban lévő földet be kell vinni az őstermelői családi gazdaságba. Tehát a szerződés előtt bérbe adhat földet az őstermelő, és akkor ezt nem kell bevinni az őstermelői családi gazdaságba, azonban, ha megkötik a szerződést, utána új haszonbérleti szerződést nem köthet, mivel a használatát átadta az őstermelői családi gazdaság részére. Ugyanígy, amennyiben az őstermelői családi gazdaság fennállása alatt új föld használatát megszerzi bármelyik tag, akkor a szerződést módosítani kell egymás között, és az új földet is közös használatba kell adni.

Az őstermelők családi gazdasága a nyilvántartásba vétellel jön létre, és – a mezőgazdasági őstermelőkhöz hasonlóan – a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg a tevékenységét. Az őstermelők családi gazdaságát szintén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jegyzi be a nyilvántartásba.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell a hozzátartozói minőségről szóló igazolásokat és az alapítási szerződést.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őstermelők családi gazdasága létrehozását segítve elkészített egy szerződésmintát, ami ezen a linken érhető el.

(Lezárva: 2021. január 20.)