Szakterületek:

  • társasági adó
  • személyi jövedelemadó
  • kisadók

Közeleg a csoportos társasági adóalanyiság bejelentésének határideje!

2020. 11. 11.

2019-től a társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy legalább két adózó – meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén – csoportos társasági adóalanyt hozzon létre. A létrehozásra irányuló kérelmet a naptári év szerinti adózók minden év november 1. és november 20. napja között nyújthatják be az állami adóhatósághoz.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) lehetőséget ad a csoportos társasági adóalanyiság létrehozására.

Csoportos társasági adóalany létrehozásához legalább két adózó szükséges. Ahhoz, hogy társasági adóalanyok csoportos társasági adóalanyt hozzanak létre, meg kell felelniük a Tao. tv.-nek a szervezeti formára, az összefonódás mértékére, illetve a számviteli beszámolási rendszerre vonatkozó követelményeinek.

Szervezeti formára vonatkozó követelmény

A csoportos társasági adóalany tagja lehet:

  • gazdasági társaság, 
  • egyesülés,

  • európai részvénytársaság, 

  • szövetkezet, 

  • európai szövetkezet,

  • egyéni cég, 

  • üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, és

  • belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó.

Az adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet.

Az összefonódás mértékére vonatkozó követelmény

A csoporttagok között szoros kapcsoltsági viszonynak kell fennállnia. 

A csoportos társasági adóalany tagjai olyan adózók lehetnek, akik között olyan, a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő közvetlen vagy közvetett többségi befolyás áll fenn, amelynek keretében az egyik (vagy leendő) csoporttag a másik (vagy leendő) csoporttagban, illetve más személy a csoporttagokban, leendő csoporttagokban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik. Közvetett többségi befolyás esetén a köztes jogi személy szavazati jogát csak akkor lehet a benne befolyással rendelkezőnél figyelembe venni, ha a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik.

Számviteli beszámolási rendszerre vonatkozó követelmény

A csoportos társasági adóalany létrehozásának számviteli feltétele, hogy

  1. a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos legyen,

  2. a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történjen.

A csoportos társasági adóalany létrehozása

A csoportos társasági adóalany létrehozását a csoportos társasági adóalanyhoz csatlakozni szándékozó adózók által benyújtott közös kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a Tao. tv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A csoportos társasági adóalany az állami adó- és vámhatóság engedélyével, a kérelem benyújtását követő adóév első napján jön létre. A csoportos társasági adóalany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig nyújtható be. A naptári év szerinti üzleti év esetén ez azt jelenti, hogy a kérelem november 1. napjától 20. napjáig nyújtható be. Ebben az esetben a csoportos társasági adóalany a következő év január 1. napján jön létre. Eltérő üzleti év esetén, ha például a mérlegfordulónap március 31. napja, és a csoportos társasági adóalanyt április 1. napjával kívánják létrehozni, akkor a kérelem február 1. napjától 20. napjáig nyújtható be. Ebben az esetben a csoportos társasági adóalany április 1. napján jön létre.

Fontos, hogy a határidő jogvesztő, vagyis a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

A csoportos társasági adóalany létrehozására irányuló kérelmet a tagok által kijelölt csoportképviselőnek elektronikusan kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz a 20T118 jelű nyomtatványon.

Abban az esetben, ha a Tao. tv. szerinti feltételek teljesülnek, akkor az állami adó- és vámhatóság engedélyezi a csoportos társasági adóalany létrejöttét, és az engedélyező határozatban megállapítja a csoportazonosító számot.

A csoportos társasági adóalanyiság lényege

A csoportos társasági adóalanyiság lényege, hogy a csoportos adóalany tagjai a társasági adó vonatkozásában egy adóalanynak minősülnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a tagok önálló társasági adóalanyisága megszűnik. Az önálló adóalanyiság kizárólag a társasági adózás tekintetében szűnik meg, az egyéb adónemek tekintetében változatlanul megmarad. 

A csoportos társasági adóalany tehát egy önálló adóalanynak minősül, mely azzal a következménnyel jár, hogy a társasági adókötelezettség megállapítása, bevallása a csoportképviselő útján, csoportszinten történik oly módon, hogy a csoporttagok nem készítenek egyedi bevallást, csak a csoportképviselőnek kell egy csoportszintű bevallást benyújtania. Ahhoz, hogy a csoportképviselő meg tudja állapítani a csoport társasági adókötelezettségét, ahhoz a csoporttagoknak nyilatkozniuk kell felé az egyedi adóalapjuk összegéről.

A csoporttagok az egyedi adóalapjukat – főszabály szerint – ugyanúgy vezetik le, mintha önálló adóalanyként járnának el. A főszabálytól eltérően azon adóalap kedvezmények, amelyek megoszthatóak más adózóval, azok a csoporton belül nem adhatóak át. Ilyen adóalap kedvezmény a K+F költségek – kapcsolt vállalkozások, illetve a szolgáltatás nyújtója és megrendelője közötti – megosztása, illetve a műemlékkedvezmény.

A csoportos társasági adóalanyiság legfőbb előnye a veszteség elszámolására vonatkozó szabályozásból adódik, mivel a veszteség elszámolása két szinten történik. 

A csoport létrehozását megelőzően keletkezett, még nem érvényesített veszteségeket az egyedi adóalap, míg a csoport létrehozását követően keletkezett veszteséget a csoportszintű adóalap megállapítása során lehet figyelembe venni. Amennyiben mind az egyedi adóalap, mind a csoportszintű adóalap megállapítása során történik veszteség elszámolás, akkor bizonyos korlátozásokat figyelembe kell venni, de ettől függetlenül is adóelőnnyel jár a veszteség csoportszintű elszámolásának lehetősége.

Csoportos társasági adóalanyiság esetén a társasági adó terhére igénybe vehető adókedvezmények és az adófelajánlás csoportszinten (vagyis a csoportszintű adóalap után megállapított 9 százalékos társasági adó terhére) érvényesíthetőek, azzal, hogy az adókedvezmények 80/70 százalékos korlátja is sajátosan alakul. Ezek a sajátos szabályok azonban semlegesen hatnak, vagyis számottevően sem adóelőnyt, sem adóhátrányt nem eredményeznek.

A csoportos társasági adóalany létrehozásakor számításba kell venni a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok felelősségét is. Az Art. szerint ugyanis a csoportos társasági adóalanyban részt vevő bármely csoporttag – a csoportos társasági adóalanyiság időszakát követően is – a csoportos társasági adóalanyban részt vevő valamennyi többi csoporttaggal egyetemlegesen felelős

  1. a csoportos társasági adóalanynak a csoporttag csoporttagsága fennállása alatt keletkezett adókötelezettsége, és

  2. a csoportos társasági adóalanynak a tag csoporttagságát megelőző időszakban keletkezett adókötelezettsége teljesítéséért.

A csoportos társasági adóalanyiság számos előnnyel jár az abban részt vevő tagok számára. Ettől függetlenül célszerű a csoportos társasági adóalany létrehozását megelőzően gazdaságossági számításokat is végezni, melyek alapján megalapozott döntés hozható a csoportos társasági adóalanyiság választásakor.

(Lezárva: 2020. november 10.)

Dr. Németh Ildikó (2020-11-11)