Ez a tartalom 1143 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A csekély összegű (de minimis) támogatásokról röviden

Az Európai Unió alapszerződése deklarálja, hogy a közös piaccal nem egyeztethetők össze a versenyt torzító tagállami támogatások. Ez alól az általános tilalom alól csak néhány indokolt kivételt fogalmaz meg a szabályrendszer. Ide sorolhatóak a csekély összegű, ún. de minimis támogatások, melyek a magyar jogrendben az uniós csatlakozással jelentek meg.

Az Európai Unió Bizottsága rendeletben szabályozza a csekély összegű támogatásokat. A szabályozás célja, hogy a tagállamok saját területükön nyújtott állami támogatások a lehető legkisebb mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt és ehhez keretbe foglalják, hogy meghatározott összeg alatti támogatások nem versenytorzító hatásúak. A közös célt szem előtt tartva, így a tagállamoknak nem szükséges előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások nyújtását az Európai Unió Bizottsága felé, azonban a támogatásnak, szabályozásnak meg kell felelni a hatályos de minimis rendeletben foglalt kritériumoknak.

Csekély összegű állami támogatásnak minősül minden olyan állami forrásból (különösen központi költségvetési, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, illetve az Európai Unió közösségi forrásból, valamint elkülönített állami pénzalapból, társadalombiztosítási alapból) nyújtott támogatás, amelyről a jogszabály kimondja, hogy azt de minimis támogatásnak kell tekinteni. 

A csekély összegű támogatás, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az alapszerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá. 
A hatályos szabályozást a de minimis rendelet 3. Cikke tartalmazza, amely kimondja, hogy bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t. Bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t. Ez a csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe.
Ezek, a de minimis rendeletben meghatározott felső határok a csekély összegű támogatás formájától és kitűzött céljától függetlenül alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni. 
A felső határok alkalmazásában a támogatást készpénzben nyújtott, vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta. 

De minimis rendelet hatálya alól kizárt ágazatok

De minimis rendelet hatálya alól kizárt ágazatok, tevékenységek a következők:
a) halászati és akvakultúra ágazathoz kötődő tevékenységek (ezekre a 104/2000/EK tanácsi rendelet  vonatkozik);
b) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelése;
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozása és forgalmazása a következő esetekben:
- amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;
- amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás;
d) a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek (az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás),
e) az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

Ha egy vállalkozás az a), b) vagy c) pontban fent említett ágazatokban, illetve egyéb tevékenységeket (nem kizárt ágazatok, tevékenységek) is folytat, akkor amennyiben biztosított a vállalkozás könyvelésében a tevékenységek szétválasztása, azaz a kizárt és a nem kizárt tevékenységekhez kapcsolódó költségek elkülönítése, akkor a vállalkozás nem kizárt tevékenységei részesülhetnek csekély összegű támogatásban. 

Az alapszerződésben meghatározott versenyszabályok alkalmazásában vállalkozás minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül annak jogállásától és finanszírozásának módjától. Nem kell alkalmazni az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben, illetve a 1408/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltakat, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, non-profit alany, amennyiben az általa végzett támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek.

Emellett kiemelendő, hogy a szénágazatban tevékenységet folytató, illetve a nehéz helyzetben levő vállalkozások nem tartoznak a kizártak közé, így e vállalkozások is igénybe vehetnek de minimis támogatást. Ez utóbbi esetében, főszabály - ha uniós állami támogatási szabály másként nem rendelkezik -, hogy nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem részesülhet állami támogatásban. Az Európai Bizottság 2020. április 3-án módosította az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú közleményét, majd a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásokat érintő  közlemény alkalmazásának meghosszabbításáról és módosításairól döntött 2021 nyarán . 

Ezt az iránymutatást azokra a vállalkozásokra is kell alkalmazni, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben, de a 2020. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban nehéz helyzetben lévő vállalkozásokká váltak. E körben a kedvezőbb szabályokat 2023. december 31. –ig alkalmazzák a tagállamok és az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a módosítást követően nem kell igazolnia a vállalkozásnak, hogy az odaítéléskor nehéz helyzetben van, vagy pénzügyi nehézségei támadtak a COVID-19 járványra visszavezethetően.

A hazai szabályozást az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a részletezi. Egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha valamely hatóság beavatkozása nélkül rövid- vagy középtávon feladná üzleti tevékenységét.

Csekély összegű támogatások felső határát a de minimis rendelet szabályozza. A 3. cikk (2) bekezdése szerint, az egy és ugyanazon vállalkozás által igénybe vehető csekély összegű támogatás összeghatára általános csekély összegű támogatás esetén 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi fuvarozás tekintetében 100.000 eurónak, mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 15 000 eurónak (2019. március 14-e előtt meghozott döntések esetén), halászati és akvakultúra ágazatban 30 000 eurónak megfelelő Ft összeg lehet, figyelembe véve a rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. 

A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni. A hároméves időszakot gördülő módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új, csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni. Az állami támogatásról szóló döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett két tizedes pontossággal meghatározott devizaárfolyamon átszámított, 200 000 eurónak megfelelő forintot kell korlátként figyelembe venni . 
Az Európai Unió hatályos szabályrendszere alapján egy meghatározott támogatás abban az esetben minősül állami támogatásnak, ha az alábbi feltételek mindegyike egyszerre teljesül, azaz a támogatás

• állami forrásból származik, és
• előnyt jelent az érintett vállalat részére és 
• bizonyos vállalatot vagy ágazatot előnyben részesít (szelektív), és
• torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget, valamint 
• befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

A támogatás megítélése nem függ a kedvezményezett személyétől. 

Az állami támogatások célorientáltak, így rendkívül sokszínűek lehetnek. Ennek formája lehet vissza nem térítendő és visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételű kezességvállalás, állami tőkejuttatás, adókedvezmény, adóalapkedvezmény, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésről való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet és kedvezményes lízing is.

A csekély összegű (de minimis) támogatások típusai

A csekély összegű támogatásokat két nagy fő csoportba sorolhatjuk be: 

• közvetlen, azaz adórendszeren kívüli, az államháztartás valamely alrendszeréből vagy az Európai Unió közösségi forrásaiból közvetlenül nyújtott pénzösszegek tartoznak ide, melyről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást, valamint
• közvetett, azaz adórendszeren belüli támogatások.

A támogatott köteles a támogatással kapcsolatos adatokat elkülönítetten nyilvántartani, és a támogatásra vonatkozó dokumentumait a támogatás megítélésének időpontjától számított 10 évig megőrizni, valamint ezen időtartam alatt a támogatásról az állami és uniós szervek számára adatot szolgáltatni, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat bemutatni.