Ez a tartalom 1099 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Korábbi írásunkban elemeztük, hogy mikor lehet indokolt a poszt-Covid tünetekkel összefüggésben további keresőképtelenségi állományba vétel, továbbá milyen feltételek mellett merülhet fel a munkaköri alkalmasság felülvizsgálata. Ezúttal azt a kérdést kívánjuk körüljárni, hogy milyen lehetőségei és teendői merülnek fel a munkáltatónak, ha a munkavállalónál munkaköri alkalmatlanságot állapítanak meg, illetve ha munkavállalót érintő keresőképtelenség vagy munkaköri alkalmatlanság nem zárja ki a foglalkoztatást, de a poszt-Covid tünetek miatt mégsem mehet minden a régi kerékvágásban, hanem a munkafeltételek, munkakörülmények módosítása lehet indokolt.
Az Mt. 12. §-a alapján a foglalkoztatás során biztosítani kell az egyenlő bánásmód követelményét, amelynek részletes szabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) határozza meg.
Az Ebtv. 8. §-a a védett tulajdonságként határozza meg a fogyatékosságot és az egészségi állapotot is. Vagyis a poszt-Covid tünetekből eredő egészségkárosodása, netán fogyatékossága kapcsán senkit nem érhet diszkrimináció, így különösen közvetlen vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, megtorlás vagy jogellenes elkülönítés. A poszt-Covid tünettel rendelkező személyek ugyanakkor – sajnálatos módon – ki vannak téve a diszkrimináció számos rejtett megnyilvánulásának. Ilyen lehet például, ha a munkáltató az év végi jutalmazásból kizárja azokat, akik meghatározott időtartamban keresőképtelen állományban voltak, ugyanis az elhúzódó Covid-utótünetek a betegség végét követően még sokáig betegállományt eredményezhetnek.
Az Mt. nem hozza összefüggésbe a diszkriminációtilalommal a fent leírt észszerű alkalmazkodási kötelezettséget.
Azonban az alapnak tekinthető uniós irányelvi és nemzetközi egyezménybeli szabályokból levezethető az az értelmezés is, miszerint az észszerű alkalmazkodás kötelezettsége is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
Így a munkáltatónak adott esetben a diszkrimináció jogkövetkezményeivel is számolnia kell, amennyiben az említett kötelezettségét nem tartja meg.
Szintén az EUB gyakorlata mutatott rá arra, hogy a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció nemcsak magát a fogyatékos személyt, hanem azokat is érintheti, akik fogyatékos személyről gondoskodnak, és ezzel összefüggésben éri őket hátrány a munkaviszonyukkal összefüggésben. Nagyon is elképzelhető, hogy ha valakinek poszt-Covid tünetek okán esik ki a munkából a házastársa, vagy súlyos tünetekkel rendelkező gyermeket kell ápolnia, kezelésekre hordania, a foglalkoztatás során épp úgy hátrányt szenvedhet, mintha a tünetek a saját személyében állnának fent. Így a diszkriminációtilalom az ő vonatkozásában is érvényesül.
Különösen körültekintően kell eljárnia munkáltatónak a keresőképtelenséggel és a munkaköri alkalmassággal kapcsolatos teendők terén. Adott esetben soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell elrendelnie, és annak eredményétől függően kell a további foglalkoztatást kell megszerveznie.
Ha pedig a munkáltató az egészségi alkalmasságát vesztett munkavállalónak fel kívánna mondani, speciális felmondásvédelmi rendelkezések alkalmazandók.
Amennyiben viszont a munkaviszony fennmaradása mellett döntenek, a foglalkoztatás során a munkáltatónak alkalmazkodási kötelezettségei keletkezhetnek. A sokrétű munkáltatói kötelezettségek elmulasztása számos jogkövetkezményhez vezethet az elmaradt állásidőre járó díjazás megfizettetésétől a jogellenes munkaviszony-megszüntetés és az egyenlő bánásmód megsértésének jogkövetkezményéiig.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó októberi számában olvashatják)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
