Gondolatok az e-Áfa kapcsán

Sokan örvendenek mostanság az úgynevezett e-Áfa lehetőségének. Régi törekvése az adóhatóságnak, hogy a kiajánlott szja-bevallások mintájára valamiféle áfa-bevallás kiajánlást készítsen, így segítve a vállalkozások, könyvelők munkáját. E sorok írója nem osztja ezt a lelkesedést.

Mottó: Timeo Danaos et dona ferentes (Félek a görögöktől, mégha ajándékot hoznak is)

A fejlesztők kezdeti lelkesedését gyorsan lehűtötte az Áfa tv. bonyolult és szerteágazó szabályozása, és az a körülmény, hogy egy törvényes adókötelezettséget tartalmazó bevallás elkésztése igen sok döntéssel jár, amely döntéseket csak az adott vállalkozás gazdálkodásának pontos ismerete alapján lehet meghozni.
Talán az ötlet meghirdetéségtől számított 1-1,5 éven keresztült próbálkoztak a lehetetlennel, legalábbis az adóhatóság kommunikációja erre utal. Próbáltak egy komplett, kész bevallást összehozni a kötelező adatszolgáltatás során beérkezett adatokból.
Nyilván az első perctől kezdve látható volt, hogy ez nem lehetséges ezer és egy ok miatt. Ilyen például a levonásról való döntés személyhez kötöttsége, illetve a levonási tiltások körülménytől függő feloldása, vagy az import szolgáltatások hiányzó adata, illetve a közösségi beszerzések hiányzó adata, ezen túl a pénzforgalmi elszámolás sajátossága, amelynél nem a teljesítési időpont szerint keletkezik a fizetendő és a levonható áfa. Hosszan lehetne sorolni a lehetetlené tevő körülményeket.
Az ötlet megvalósításának határidejét többször is elhalasztották, ezek a halasztások is mutatták, hogy a terv nem valósítható meg. A rendszer mégis elkészült, és a 2024 évtől kezdődően be fogják vezetni.

Lényeges koncepció-váltásra került sor, vagyis nem lesz hitelesnek minősíthető bevallás kiajánlás.

A bevallás beadása

Hogyan tudja beadni a vállalkozás a bevallását a jövő évtől kezdőden? Három megoldás lehetséges.

A vállalkozás dönthet úgy, hogy semmit nem változtat a gyakorlatán, vagyis az ÁNYK rendszeren keresztül tölti fel a bevallását. Hogy ez meddig lehetséges, nem lehet tudni, nyilván nem merték ennek lehetőséget elvenni az adózók elől, hiszen senki nem tudja megmondani egyelőre, hogy az új rendszer milyen módon fog működni, és végül is itt költségvetés bevételi oldalát meghatározó volumenű adóról van szó.

A másik alternatíva közelít az eredeti elgondoláshoz. Ennél egy WEB felületen az adózónak - a NAV által ismert - bejövő és kimenő számláinak adataival egy előzetes áfa analitikát tesz közzé a hatóság. Az analitikát kell felülvizsgálnia az adózónak (könyvelőjének), ellenőrizni kell, hogy az egyes számla tételek esetében a NAV helyes áfa kódot alkalmazott-e (a kódok száma 200 felett van, amelyek folyamatosan változni fognak az „igények” szerint), s szükség szerint módosítani kell a kódot.
Továbbá az olyan gazdasági események esetében, ahol nem készül számla, de fizetendő vagy levonható adó keletkezik ki kell egészíteni az analitikát egy az adott felületen létrehozott és bekódolt virtuális bizonylattal (pl. saját vállalkozásban végezett beruházás).
Továbbá ki kell egészíteni a bevallást azon számlák adataival, amelyek nem szerepelnek a NAV adatbázisában (pl. közösségi beszerzésről szóló számla), és ezeket is kódolni kell.
E felület alkalmazása igazából csak azoknak a vállalkozásoknak javasolható, akik (amelyek) igen kis számú bizonylattal dolgozik, és nem kimondottan szofisztikált az adómegállapításának módja, rendszere.  
Szerintem ez a variáció csak azért született meg, hogy az eredeti tervhez közelítő megoldást is ajánljanak a vállalkozásoknak, de szerintem ez nem igazán használható, kivéve, ha a vállalkozó saját végzi a könyvelését.

A harmadik megoldás az igazából üdvözítő az adóhatóság előzetes kommunikációja alapján. Ez a módszer gyakorlatilag nem igazán különbözik a jelenlegi eljárástól, csak talán egy kicsit munkaigényesebb, legalább is a kezdetekben. Ennél a megoldásnál a könyvelő felrögzíti az egyes gazdasági eseményeket a könyvelő programjában.
A programot módosítani szükséges, mivel az egyes gazdasági események áfa kóddal történő ellátását standardizálni szükséges ahhoz, hogy a beküldött analitikából a NAV bevallást tudjon készíteni minden ezt a módszert választó cégnek.
Vagyis a NAV által közzétett áfa kódokat használni kell könyvelés során. A kódok számosságáról annyit, hogy azok száma háromszorosa a könyvelők jelenleg alkalmazott kódjainak számához képest.
A kódok számosságából arra lehet következtetni, hogy a NAV nem csak a bevallás elkészítéséhez fogja használni a beküldött analitikát, hanem egyéb ellenőrzési, elemzési tevékenységhez is. A NAV kódok között található egyelőre értelmetlennek tűnő kódok is (például „apport előlege”).
E módszer esetében - ugyanúgy, mint az előző kettőnél is - gyakorlatilag a könyvelő fogja előállítani a bevallást, hiszen a NAV-nak csak le kell futtatnia egy programot a könyvelő által elkészített (bekódolt) analitikán, és az adatok bekerülnek a kódok alapján a bevallás megfelelő soraiba. Igazából ez nem jelent adminisztráció csökkentést, ugyanannyi, ha nem több munka lesz vele, mint a jelenlegi bevallással.
Ezen módszer választása esetén M lapot nem kell külön küldeni a NAV-nak, azonban az A60-as bevallást továbbra is be kell küldeni az ÁNYK-n keresztül.  

Beküldés, validálás

Az eddigiekből valószínűleg kitűnt, hogy a standardizált analitikát kell beküldeni a NAV-nak az elvárt formátumban. Az adóhatóság az analitika egyes elemeit elhelyezi a bevallás a megfelelő soraiban (összeadja őket) és mind az adatokat mind a bevallást validálja. A validálást, mint szolgáltatást kapjuk a NAV-tól, vagyis szakszerűen ellenőrzi az analitika adatait, összeveti az ő adatbázisában lévő adatokkal, különbséget képez (ha van).
A jelenlegi ÁFNYK ellenőrzéstől jelentősen bővebb ellenőrzést végez az adatokon és az általa, az adataink alapján képzett bevalláson.

A NAV az általa az analitikánkból generált (kvázi általunk elkészített) bevallást ismerteti velünk, azt nekünk jóvá kell hagynunk, ha azt akarjuk, hogy ez legyen a mi bevallásunk.

A validálás nyomán aztán jön a feketeleves. Már megszoktuk, hogy a NAV mindenről üzenetet küld számunkra, ha kell, ha nem, ha fontos, ha nem. Bizonyosra veszem, hogy már számos automatikus figyelmeztető üzenet van készen a NAV szerverein. Ha „ERORR” üzenetet kapunk akkor a bevallásunkat nem tudjuk jóváhagyni, a „Warning” figyelmeztető üzenet esetében jóváhagyhatjuk, de utána a mi felelőségünk, hogy a figyelmeztetéseknek utána járunk-e.
Itt az a kérdés, hogy mennyire tanúsít majd önmérsékletet a NAV a figyelmeztető üzenetekkel. A NAV gyakorlatilag meg tudja fojtani a könyvelő irodák munkáját, ha minden elképzelhető apróság miatt figyelmeztet, amelynek egy felelős szakember kényszeresen utána akar járni.

Mindenképpen adódik a kérdés, érdemes-e átállni az új módszerek valamelyikére?

Próbaképpen mindenképpen, feltéve, hogy a vállalkozás által használ könyvelő program ilyen irányú fejlesztése elkészül. Azt is megtehetjük, hogy minden áfa bevallásra másik módszert alkalmazunk. Legfeljebb, ha nem tetszik a kiválasztott módszer, akkor a következő bevallást az ÁNYK-n keresztül küldjük be.
A könyvelő irodák számára az javasolható, hogy kezdjék el az ismerkedés az új módszerekkel egy két ügyfél adataival, és ha a pozitív a tapasztalat akkor a kiválasztott módszer alkalmazását általánossá tehetik.

Az e-Áfával kapcsolatos kommunikáció ugyanakkor jelentős károkat okozhat a könyvelőknek. A kommunikációból arra következtethetnek a vállalkozások, hogy a NAV leveszi a bevallással kapcsolatos adminisztrációs terheket a könyvelők válláról. Azonban a terhek igazából nőnek, vagy lényegében változatlanok maradnak.

Gyakorlatilag a NAV kommunikációjában már nem is titkolja, hogy a kezdeti koncepciót feladta. A könyvelői munka adminisztrációjának csökkentése helyett hatósági adatgyűjtő, elemző funkciót szánnak az E-ÁFA rendszernek.