Az UNIO hulladékgazdálkodással összefüggő irányelveivel összhangban 2023. július 1-jétől a Magyar Állam felelősségi körébe kerül a hazai hulladékgazdálkodási rendszer, a tényleges végrehajtás pedig egy pályázaton kiválasztott Koncesszor útján valósul meg.
Az EPR rendszer bevezetésével a gyártóknak vagy az első belföldi forgalmazóknak keletkezik pénzügyi felelőssége abban a tekintetben, hogy a termékek után a hulladék kezelését megoldják, ezzel együtt feladatukká válik a begyűjtött hulladék gyűjtése és esetleges ártalmatlanítása is. Ezzel kapcsolatosan pedig a felmerülő költségeket is viselniük kell. Az EPR-t érintő díjfizetési kötelezettség a termék első forgalomba helyezésére datálódik, a számlázáshoz igazodóan.
Az EU 5 termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az új EPR rendszer alkalmazását:
- az egyszer használatos műanyag termékek egy részére,
- az elektromos, elektronikai berendezésekre,
- a csomagolásokra,
- a járművekre
- az elemekre, akkumulátorokra.
A magyar elképzelés további 6 anyagáramra is tervezi bevezetni az EPR rendszert (sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil, fabútor). A bevezetésre kerülő törvény értelemszerűen még messze nem kiforrott, feltehetően ezzel kapcsolatban majd egy végrehajtási rendelet is meg fog jelenni. A kérdésből következtetve a jelzett termékek tekintetében a koncessziós megállapodást kell kötnie a forgalmazónak. A csomagolóanyagok tekintetében a gyártó fizeti a jövőben a termékdíjat, viszont EPR díjat kell majd fizetnie annak a vállalkozásnak, amely a terméket ténylegesen becsomagolja, tehát a két díjfizetési kötelezettség elválik egymástól.