Számlakiállítás előleg esetén

Ha az előlegnél nem fizetik ki a teljes ellenértéket, akkor nem áll fenn az azonnali számlakiállítás. Mit jelent itt a teljes ellenérték, a megállapodott előleg értékét? Ezen a téren felmerülő további kérdés, hogy díjbekérőből számlát vagy előlegszámlát kell kiállítani?

A teljes ellenértékre való hivatkozás arra vonatkozik, amikor a számla a teljesítésről került kiállításra.

A teljes ellenérték alatt az összeget kell érteni, amelyet a vevő köteles a teljesítő fél felé pénzben megfizetni és/vagy más módon megtéríteni.

Álláspontunk szerint előleg esetében azt kell alapul venni, hogy az adott napon a teljesítésre kötelezett milyen összegű vagyoni előnyt realizált, s azt előlegnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a vevő nem a felek megállapodása szerinti előleg fizetését teljesítette.

Például a szerződés alapján a vevő 500 000 Ft előleget lenne köteles fizetni, amely összeg magában foglalja az általános forgalmi adót is. Ezzel szemben a vevő a teljesítésre kötelezett részére 400 000 Ft utalt át, amely a teljesítésre kötelezett bankszámláján 2024. június 6-án jóváírtak. Ebben az esetben a 2024 június 6-án jóváírt 400 000 Ft-ot előlegnek kell tekinteni, amely magában foglalja az adóalapot és a fizetendő áfát is.
A 2024. június 6-án jóváírt összeget a teljesítésre kötelezett realizálta, ezért teljes egészében megszerzettnek kell tekinteni, ezáltal arról 2024. június 6-án előlegszámlát kell kiállítani (feltételezve, hogy a vállalkozás nem volt akadályoztatva abban, hogy az előleg jóváírását észlelje). Amennyiben a vevő a maradék 100 000 Ft-ot 2024. június 7-én utalta át és ezt az összeget ugyanazon a napon jóváírták a teljesítésre kötelezett bankszámláján, akkor ezen összeget is előlegnek kell tekinteni, de külön előlegszámlát kell kiállítani, mivel a realizálás napja, azaz a teljesítési időpont eltérő.

A 2024. június 7-én jóváírt összeget a teljesítésre kötelezett ugyancsak realizálta, ezért teljes egészében megszerzettnek kell tekinteni, ezáltal arról 2024. június 7-én előlegszámlát kell kiállítani (feltételezve, hogy a vállalkozás nem volt akadályoztatva abban, hogy az előleg jóváírását észlelje).

Tapasztalatunk szerint a díjbekérőt az ügylet teljesítését megelőzően állítják ki, mivel a díjbekérő kiállításának az a célja, hogy a vevő a teljesítést megelőzően megfizesse a teljes ellenértéket.
Amennyiben a díjbekérő alapján a vevő a teljesítés előtt megfizette a teljes ellenértéket, s azt a teljesítésre kötelezett feltétlenül beszámíthatja az ellenértékbe, akkor a vevő előleget fizetett. Ennek megfelelően a pénzügyi realizálás napján a kapott előlegről előlegszámlát kell kiállítani.

Abban az esetben, ha a díjbekérő a teljesítés után került kiállításra, emiatt a vevő nem teljesít fizetést a teljesítést megelőzően, vagy ugyan a díjbekérőt a teljesítés napja előtt állították ki, de annak alapján a vevő a teljesítést követően fizetett, akkor nincs előlegről.

Tehát a teljesítő féltől kizárólag a teljesítést dokumentáló végszámla kiállítása követelhető meg, tekintettel arra, hogy már csak a teljesítést lehet bizonylatolni, azaz a díjbekérő kiállítása után számlát kell kiállítani. Azonban arra is figyelmet kell fordítani, hogy a számlát az előírt számlázási határidőn belül kell kiállítani. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a vállalkozás belső szabályzata szerint csak a díjbekérő kiállítása után lehet számlázni, s a díjbekérőt a teljesítés után állították ki, erre vezethető vissza a számlázási határidő túllépése.