Mi számít előre csomagoltnak a chipsadó megállapításakor?

A közelmúlt jogalkotási újdonságai nyomán számos kérdés felmerült a népegészségügyi termékadó (Neta), ismertebb nevén chipsadó kereteit meghatározó kormányrendeletek alkalmazásáról. A vonatkozó szabályok közül talán az előre csomagolt termékként forgalomba hozott termékkörrel kapcsolatban merült fel a legtöbb jogalkalmazási kérdés, de az ömlesztett formában értékesített termékek és chipsek esetén is vannak még kérdőjelek.

A népegészségügyi termékadót rendező, jogszabály (a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény - Neta tv.) rendezi célja, hogy adóval terhelje azon termékeket, melyek egészség-kockázati tényezőt jelentenek, ezzel párhuzamosan a gyógyításra, megelőzésre forrást biztosítson. Közvetett célja, hogy a hazai élelmiszerpiaci kínálatban előnyt élvezzenek az egészséges táplálkozási elemek, az előállítás és a belföldi értékesítés során az élelmiszergazdaság szereplői figyelemmel legyenek rá. Ezért a Neta tv. olyan termékeket von az adó hatálya alá, melyek fogyasztása bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordoznak, ideértve különösen a jelentős cukor-, alkohol-, illetve sótartalommal bíró termékek körét. 

2023. január 1-jétől kezdődő időszakban nem a törvényszöveg változott, azonban a népegészségügyi termékadó szabályait módosította. 2022. július 1-ei hatályba lépéssel az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) illetve az azt módosító 257/2022. (VII. 18.) Korm. rendelet szövege. 
A közelmúltban újabb jogszabállyal bővült a kérdés szabályozása, amely bővítette a népegészségügyi termékadóval kapcsolatos mentességi kört [62/2023. (II. 28.) Korm. rendelet].

Előrecsomagolt termék

A főszabályként alkalmazandó Neta tv. 2. § c. pontja értelmében adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott, a hozzáadott cukrot tartalmazó
ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,
cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb [a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény].   

E szabály helyett érkezett a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt új szabály, melynek értelmében a Neta tv. 2. §-ától eltérően népegészségügyi termékadó-köteles a rendelet 2. mellékletében meghatározott, előrecsomagolt termék. 
E termékek alatt a melléklet 31. j) alpontban szereplő előre csomagolt édes, sós tészta értendő az alábbi alábontásos meghatározással. 

Tehát 2022. július 1-jétől előrecsomagolt cukrozott készítmény helyett a Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott előrecsomagolt édes, sós tészta adózik a melléklet szerinti adómértékkel. 

A meghatározás és a Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám körül határolja az érintett termékek körét. 

Az előrecsomagolt termék definíciója nem ismeretlen, meghatározza a Neta tv. 1. § 4. pontja. Azonban az extraprofit adókról szóló kormányrendelet hatályba lépése miatt az élelmiszerpiaci szereplőknek újra kellett értékelniük az általuk előállított, forgalmazott termékek körét, meghatározni egyben azt, hogy a termékek az új szabályok alapján adókötelesnek minősülnek-e 2022. július 1-jétől. 
A kérdést jellemzően az „előrecsomagolt” fogalmi elem értelmezése jelenti.

A Neta tv. értelmében előrecsomagolt terméknek a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja minősül, ha
a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,
c) a b) pont szerinti mennyiség a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és
d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek
da) megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel (ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkozás történik),
db) tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.

Előrecsomagolt terméknek minősül az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó részére milyen módon (darabonként vagy tömeg alapján) értékesítik.

Az „előrecsomagolt” feltétel főbb elemei

A törvényi meghatározást elemenként értelmezve a következők emelendők ki:

„A termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja” 

A törvény szövegezése nem kíván meg piaci értelemben egyedi, személyre szabott vagy megkülönböztetésre szánt csomagolást. 
A megfogalmazás azt juttatja kifejezésre, hogy az extraprofit adókról szóló kormányrendelet 2. melléklete szerinti sajátosságoknak megfelelő élelmiszeripari készítmény és annak a csomagolása együttesen testesíti meg a termékadó-köteles terméket, az élelmiszeripari termék a csomagolásával együtt válik adóköteles előrecsomagolt termékké.

„A terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják” 

A kifejezésnek megfeleltethető minden olyan termék – függetlenül attól, hogy azt a végső fogyasztója, vagy azt termékként továbbértékesítő, esetleg a saját termékébe alapanyagként beépítő vevő vásárolja meg – amit a felhasználó távollétében csomagolnak be. 
Az adókötelezettség szempontjából a vásárló személye indifferens, tehát nincs különbség a tekintetben, hogy az adóköteles terméket annak „végső fogyasztója”, vagy a továbbértékesítő, esetleg a saját termékébe alapanyagként beépítő vásárolja-e meg. 
Mindig a termék első magyarországi értékesítése kapcsán kell vizsgálni, hogy fennállnak-e az adókötelezettség feltételei. 
Amennyiben teljesülnek a feltételek, közömbös, hogy alapanyagról vagy késztermékről van szó.

A legjellemzőbb probléma azoknak az ún. bake-off (sütésre kész, felmelegítést igénylő) termékeknek a köre, amelynek például első magyarországi értékesítője egy beszállító cég, amely nagyobb, mondjuk 10 kilogrammos kiszerelésben, becsomagolva értékesíti tovább egy társaságnak a terméket. 
Vizsgálva az összetételt is természetesen, az ekképpen értékesített termékek megfelelhetnek a törvény előrecsomagoltságra vonatkozó előírásainak.

„A csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott”

Azt jelenti, hogy az egyébként – az összetételénél és jellegzetességeinél fogva – adóköteles terméket az eladó az általa meghatározott, számára rendelkezésre álló egységes csomagolási egységekbe tölti függetlenül attól, hogy teljesen tele van-e vagy sem az adott zsák. 
Így – fontos kihangsúlyozni, hogy az egyéb előírásainak való megfelelés esetén – a termék akkor is adóköteles, ha az egyes csomagolási egységek (pl. zsákok) végsősoron esetenként eltérő mennyiségű terméket tartalmaznak.

„A csomagolásban található termék előre meghatározott mennyisége a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg”

Az előre meghatározott mennyiség megváltoztatása a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem lehetséges törvényi feltétel akkor valósul meg, ha a csomagolás valamely eleme zárt, tehát az értékesítés zárt műanyag tasakban, zsákban történik, illetve ennek hiányában például a kartondoboz zárt, leragasztott.

„A terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel”

A törvényi szófordulat jelentése az, hogy az egyébként – az összetételénél és jellegzetességeinél fogva – adóköteles terméket az értékesítő az általa meghatározott, számára rendelkezésre álló egységes csomagolási egységekbe tölti. 
Ezek névleges mennyiségű egységek, így az áru, termék jellemzőitől független, hogy teljesen tele van-e vagy sem az adott csomagolási egység. 
Így – fontos kihangsúlyozni, hogy az egyéb előírásainak való megfelelés esetén – a termék akkor is adóköteles, ha az egyes csomagolási egységek (pl. zsákok) végsősoron esetenként eltérő mennyiségű terméket tartalmaznak. 

A Neta tv. 1. § 4. pont da)-db) pontjával kapcsolatban ki kell emelni, hogy vagylagosan kapcsolódnak a Neta tv. 1. § 4. pont a)-c) pontjaihoz. Értve ezen azt, hogy az a termék, amely jellegét tekintve teljesíti az a)-c) és a da) vagy db) pontokban rögzített feltételeket, a népegészségügyi termékadó szabályozás tekintetében előrecsomagoltnak tekintendő.

Az adókötelezettség vizsgálatánál a Neta tv. 1. § 4. pont da) és d) pontját is érdemes szemügyre venni. 
Amennyiben a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja megfelel a Neta tv. 1. § 4. pont a)-c) pontjainak, akkor az előrecsomagolt termék kritériumai teljesülnek abban az esetben is, ha a termék

• csomagolása a termék tömegét/térfogatát rögzíti, vagy 
• a csomagolásán a csomagolásban lévő termékek darabszáma van meghatározva, vagy
• mennyiségi egysége a termék csomagolásán egyáltalán nem szerepel.

Ömlesztett formában értékesített termék

Szintén ki kell térni arra az esetre, amikor a termékek ömlesztett formában (tankautóban, tartályban, vödörben, zsákban stb.) kerülnek értékesítésre. 

A törvényi feltételek alapján nem minősülnek az ilyen módon értékesített áruk előrecsomagoltnak. 

Ennek oka az, hogy az ömlesztett termékek eladása esetén a csomagolás nem része a terméknek, a termék átadása a csomagolás nélkül történik meg. 
Ezáltal nem teljesül a „termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja” törvényi fő feltétel ez esetben. 
Ekkor értelemszerűen nincs termékmennyiség-jelző, árujelző a csomagoláson, mivel nincs is csomagolás. 

A csomagolással együtt eladott termék esetén a csomagoláson jellemzően szerepel az előre meghatározott termék-mennyiség. 
Különösen, ha a csomagolásban elhelyezhető (névleges) mennyiségtől eltér a csomagolásban átadott (értékesítő fél által előre meghatározott) termék mennyisége.  
Itt érteni kell alatta azt is, hogy fogyasztóvédelmi okból ágazati előírás érinti, illetve az eladó és a vevő közötti pontos elszámolás érdekében szükséges megjelölni az értékesített mennyiséget, termék típust. 
Maga a Neta tv. nem szabja kritériumként azt, hogy a termék csomagolásán (ha azt a termékkel együtt adják át és az abban foglalt mennyiség előre meghatározott) szerepeljen olyan címke, amely tartalmazza a becsomagolt termék mennyiségét. 
Példaként hozható, ha a pékárut 20-20 darabonként, két műanyag tasakban címke nélkül egy lezárt kartondobozban értékesítik.

Amennyiben darabárus termékekről beszélünk többdarabos kiszerelésben, akkor lesznek termékadó kötelesek a termékek, ha a Neta tv. 1. § 4. pontja a)-c) pontja szerinti előírásoknak és a Neta tv. 1. § 4. pont da) vagy db) pontjának is megfelelnek. 
A több darabos (például 6-12 darabos) csomagolásban értékesített darabáru (például hamburger buci) esetében, amennyiben a kiszerelés teljesíti a Neta tv. 1. § 4. pont a)-c) alpontja szerinti feltételeket, fennáll az adókötelezettség, függetlenül attól, hogy a csomag beltartalma nem tömeg- vagy térfogategységben van meghatározva.

Darabonként csomagolt termék (erre jó példa a kizárólag egyetlen terméket tartalmazó croissant, fánk, perec) esetében, ha teljesülnek a Neta tv. 1. § 4. pont a)-c) pontja szerinti feltételek, ez esetben nem releváns, hogy darabonként vagy tömeg alapján értékesítik, ez előrecsomagolt terméknek tekintendő a termékadó szempontjából.

A szó szoros értelmében vett chipsek

Szintén érdeklődés fókuszába került, akárcsak korábban a sós snack, jelenleg a Korm. rendelet ropogtatnivaló termékcsoport esetében, az azonnali fogyasztásra alkalmasság megítélése. 
Mindkét esetben a definíciónak lényegi eleme, hogy a terméknek azonnali fogyasztásra alkalmasnak kell lennie. 

Ez a kritérium azt jelenti, hogy csupán azok a termékek tartoznak e körbe, amelyek a csomagolás felnyitását követően azonnal elfogyaszthatók. 

Ebből következően nem tartoznak ide sem a fagyasztott termékek, sem a fogyasztást megelőzően melegítésre, kiengedésre szoruló termékek, még akkor sem, ha egyébként a többi feltételnek megfelelnek. Ezért például a 1905 vámtarifaszám alá tartozó fagyasztott sós kalács, mely azonnali fogyasztásra – miután fogyasztás előtt megeresztésre, vagy sütésre kerül – nem alkalmas, nem termékadó-köteles. 
Ebből adódóan a jogszabályban megfogalmazott egyéb feltételek meglétének vizsgálata felesleges.

A Korm. rendelet 2. melléklet 17. d) [Ropogtatnivaló (snack)] kategória 17/a. da) pontjában található termékcsoportban kell, hogy teljesüljenek az előállításra vonatkozó előírások (sütött, extrudált, stb.) egyben az is, hogy a termék azonnal fogyasztható legyen. 
A 17/b. db) és a 17/c. dc) pontokba sorolandó termékek vizsgálatakor ezeket a feltételeket nem kell vizsgálni. 

(Folytatjuk)