Ez a tartalom 527 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Bontással járó irodaház-felújítás könyvelése

Irodák bérbeadásával foglalkozó társaság épületének teljes körű felújításáról döntött, végül annak mintegy háromnegyedét le kellett bontani. A munka 2025 közepén fejeződik be, addig az épület bérbe adásra nem alkalmas. A társaság a bontás befejezésekor a lebontott, arányos részt terven felüli értékcsökkenésként kivezette a könyveiből. Helyesen járt-e el a társaság, és mi a teendő a fennmaradó könyv szerinti értékkel?

A felújítás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja tartalmazza. Fontos, hogy mindezek alapján a felújításhoz nem kapcsolódhat terven felüli értékcsökkenés elszámolása.

A példaként hozott esetben az irodaépületet nem lehet a könyvekből kivezetni: a felújításhoz kapcsolódó bontás, újraépítés költségeivel az irodaépület eredeti bruttó értékét kell növelni.

A felújított irodaépület rendeltetésszerű újbóli használatbavételekor ismételten meg kell állapítani az épület hasznos élettartamát, a hasznos élettartam végén várható maradványértékét, az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegét is.
A felújítás időtartama alatt is el kell számolni az eredeti bekerülési érték alapján a – csökkent mértékű – terv szerinti értékcsökkenési leírást, mivel az épület a felújítás során sem kerül ki a társaság használatából.
A beruházás számviteli előírások szerinti értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza. A bemutatott esetben elvégzendő munkák ugyan eltérnek a „szokásos” beruházáshoz (Szt. 3. § (4) bekezdése 7. pont) kapcsolódó munkáktól, viszont összevetve az Szt. értelmezése szerinti felújítás és beruházás fogalmát, a felsorolt munkálatok sokkal inkább felelnek meg a beruházás kritériumainak, mint a felújításnak.

Más értelmezés szerint…

Ugyanakkor, a bemutatott eset más – sajátos – számviteli értelmezése is elfogadható, figyelemmel arra, hogy az épületnek mintegy háromnegyedét lebontották. Ezért úgy is minősíthetjük a gazdasági eseményt, mint amelynek következtében az adott épület már nem minősül tárgyi eszköznek: vagyis azt a könyvekből ki kell vezetni.

Ez azt jelenti, hogy az irodaépület bontás előtti bruttó értékét (legfeljebb a nettó érték összegéig):

• készletre vétellel (anyagként) csökkenteni kell az irodaépületből a bontás után megmaradt falak piaci értékével, továbbá
• csökkenteni kell az irodaépület bontás előtti nettó értéke és a készletre vételi érték közötti különbözettel (terven felüli értékcsökkenéssel), majd ezt követően
• a megmaradó bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés azonos összegű és össze kell vezetni.

Az új irodaépület beruházásként elszámolandó bekerülési értékében kell figyelembe venni a következőket:

• a bontás után megmaradt falak készletre vett piaci értéke, amelyet anyagköltségként kell elszámolni: T 511 - K 21-22, majd
• át kell minősíteni a saját előállítású eszközök aktivált értékének a beruházásként való elszámoláshoz: T 161 - K 582 és T 581 - K 597;
• a bontás számlázott költségei: T 161 - K 455, saját eszközökkel végzett bontás költségei:     T 51-57 - K 1-4; aktivált értéke: T 161 - K 582, T 581 - K 597;
• az építés, az üzembe helyezés számlázott költségei: T 161 - K 455, a saját eszközökkel végzett építés, üzembe helyezés költségei: T 51-57 - K 1-4, aktivált értéke: T 161 - K 582,     T 581 - K 597;
• a rendeltetésszerű használatbavételkor: T 123 - K 161 (bruttó érték).

A beruházással létrejött irodaépület rendeltetésszerű használatbavételkor meg kell határozni a hasznos élettartamát, a hasznos élettartam végén a várható maradványértéket, majd ezek figyelembevételével állapítható meg az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összege.