Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • kisadók, átalányadó
  • számvitel
  • társasági adó

Ez a tartalom 227 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Eredménytartalék kifizetése tőkeleszállítás után

2023. 11. 05.

Az érintett vállalkozásnál a tőkeleszállítás 2023 januárjában megtörtént, de az ahhoz tartozó eredménytartalék terhére történő arányos csökkentés még a mai napig nem történt meg. Van-e annak határideje, hogy mennyi időn belül kell kifizetni eredménytartalék arányos részét? Milyen dátummal kell beszámolót készíteni az eredménytartalék csökkentéséhez, ami alapján a kifizetendő összeg meghatározható?

Az eset könyvviteli elszámolását érintően: a Számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Szt.) 35. § (10) bekezdése alapján a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

Nincsen olyan jogszabályi előírás azonban, amely szerint kötelező lenne a tőkekivonással történő törzstőke leszállítását követően a tulajdonosokat megillető kötelezettség kiegyenlítésére határidőt előírni.

Ugyanakkor, a taggyűlési határozatban a Ptk. 3:202. §-ában foglaltakon túlmenően előírható legkésőbbi kifizetési határidő is. Természetesen addig, amíg a törzstőke-leszállítás cégbírósági bejegyzése nem történt meg, addig nem lehet a tulajdonosokat megillető kötelezettséget kifizetni. (A kérdésben említett társaság esetében a bejegyzés bizonyára megtörtént már. Igaz, ennek feltétele, hogy a Ptk. 3:206. §-ában előírtaknak a cég eleget tegyen.)
Sem a Ptk., sem a számviteli törvény nem írja elő a tőkekivonáshoz kapcsolódóan, hogy a tőkekivonás során a tulajdonosnak járó összeget milyen dokumentumok alapján kell megállapítani. Így éves beszámoló mérlege vagy közbenső mérleg egyaránt lehet a megfelelő dokumentum. A Számviteli törvény 21. § (6)-(7) bekezdései is ezt erősítik meg. A hivatkozott szakaszok szerint, ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

Fentiek azt is jelentik, hogy a legutolsó üzleti év beszámolójának hat hónapon belüli felhasználhatóságát a mérlegfordulónaptól számítva a tőkeleszállításról szóló döntés időpontjához kell viszonyítani. Feltételezve, hogy a kérdésben említett társaság üzleti évének fordulónapja december 31. napja, úgy 2023 januárjában még nem rendelkezhetett az előző évet lezáró, elfogadott beszámolóval, a 2021. évet érintő esetében viszont már túllépi az említett hathónapos időszakot.

Ezért a januári tőke-leszállításról való döntést megelőző nappal, mint fordulónappal összeállított közbenső mérlegre van/volt szükségük.

Sinka Júlia (2023-11-05)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!