Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • adózási eljárásjog
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 58 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Év végi rendezvények adózása

2022. 12. 08.

Az év vége a céges rendezvények legjellemzőbb időszaka, a legtöbb vállalkozás ilyenkor szervez saját költségén összejöveteleket munkavállalói számára. Az ilyen jellegű rendezvények reprezentációs kiadásnak minősülnek, és ekkor szokott felmerülni az üzleti célú ajándék is, amely szintén felvethet adójogi kérdéseket.

A reprezentációt illetően a legegyszerűbb eset a céges összejövetel, egy adott időponthoz pl. karácsonyi ünnepekhez illeszkedő esemény megünneplése, de akárcsak egy kötetlen esti vacsora vagy ebéd, amely már reprezentációnak minősül. Ugyancsak gyakori eset a partnercégek meghívása egy üzleti ebédre, amelyen a meghívottakon kívül lényegében csak a menedzsment tagjai vesznek részt, akkor ez az esemény is reprezentációnak minősül. A vendéglátás számláját természetesen a meghívó cég fizeti és az adójogi vonzatot is ez a cég rendezi. Ritkán, de előfordul az is, hogy a reprezentációs költségek egy bizonyos részét továbbszámlázzák a másik cégnek, amely gazdasági esemény már egy másik adójogi megítélés alá esik.

Reprezentáció

Általánosságban elmondható, hogy a céges összejövetelek, rendezvények a reprezentáció fogalomkörébe tartoznak, így a reprezentációra vonatkozó adójogi vonzatokat kell kezelniük a cégvezetőknek. 

Előljáróban még annyit, hogy nem minden rendezvény minősül adójogi értelemben reprezentációnak, így pl. a hitéleti vagy diplomáciai rendezvények, ahol szintén ételt és italt szolgálnak fel a meghívott külsős vendégeknek. de a vállalkozásokat érintő rendezvények döntő többsége már a reprezentáció körébe sorolhatóak be.

Egy-egy rendezvény során gyakorta előfordul az is, hogy költségként nemcsak a fogyasztás költségei merülnek fel, hanem esetlegesen terembérleti díj is kapcsolódhat a szolgáltatáshoz. Ebben az esetben nincs automatizmus, azaz vizsgálni kel azt, hogy a terembérlet is reprezentációnak minősül vagy nem. Arról van szó, hogy vizsgálni kell azt, hogy a terembérlet ténylegesen milyen célokat szolgál. Ha pl. a terembérlet célja egy hivatalos megbeszélés, ahol vendéglátás is történik, akkor a terembérlet költségként elszámolható, de nem jelent reprezentációs kiadást. Tehát a juttatás során az üzleti kapcsolat mellett a juttatáshoz kapcsolódó szolgáltatást is figyelembe kell venni. Ha viszont a terembérlet indoka kifejezetten egy reprezentációs célt jelent (pl. a vállalati bulit ebben a teremben tartják meg), akkor viszont a terembérlet díja is beékelődik a reprezentációs költségek közé. 

Üzleti ajándék és csekély értékű ajándék

Az előzőekben leírtakban már érintettük, hogy az üzleti meghívások mellett szinte minden esetben felmerülnek üzleti ajándékok is, egy-egy céges rendezvényekhez kötődően. Kérdéses viszont, hogy mi a szerepe és mi a különbség a két elvileg különféle ajándékozásnak, azaz az üzleti és a csekély értékű ajándéknak.

Az üzleti ajándékot, ahogy a neve is mutatja, az üzleti partnercégek kapják, jellemző módon a menedzsment tagjai. 

Adójogi értelemben az üzleti ajándékot az Szja törvény 3.§ 27. pontja rögzíti, miszerint: „Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).”

Az üzleti ajándékok vegyes képet mutatnak, a néhány ezer forintos ajándéktárgyaktól kezdve milliós összegűek is lehetnek. 

Ezzel kapcsolatosan nincs korlátozás, ami annyit jelent, hogy az Szja törvény nem határoz meg felső határt az üzleti ajándékok értékeinek tekintetében. 

Nyilvánvalóan egy – egy üzleti ajándék az ajándékozó szemszögéből nézve nem is annyira ajándéknak, hanem sokkal inkább üzleti befektetésnek minősül, amely befektetés az üzleti kapcsolat során a későbbiekben majd megtérül. Adójogi oldalon viszont az üzleti ajándék is adókötelezettséget keletkeztet, ami annyit jelent, hogy az üzleti ajándékozás is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, az Szja törvény 70. § (4) bekezdése értelmében.

A csekély értékű ajándék annyiban egyezik az üzleti ajándékkal, hogy ebben az esetben is létezik ajándékozó és megajándékozott. Viszont ebben az esetben már lényegi eltérés az, hogy a megajándékozott nem külsős személy, hanem a cég valamely dolgozója, Különbség az is, hogy ameddig az üzleti ajándék összege nincs behatárolva, addig a csekély értékű ajándék már igen. Összegszerűen ez annyit jelent, hogy a csekély értékű ajándék összege a mindenkori minimálbérhez igazodik és annak 10 százalékáig adható. 2022-es adóévben ez értelemszerűen 20 000 forintot jelent. 

További kritérium a csekély értékű ajándékok eseteiben az, hogy ez az ajándék évente csak egyetlen alkalommal adható. Tehát a csekély értékű ajándék esetében nem létezik keretösszeg, amelyet évközben akár több alakalommal is igénybe lehetne venni, a nevezett összeghatárig. Ebből adódóan az egyszeri felhasználás automatikusan lezárja ezt a juttatási lehetőséget, attól függetlenül, hogy a juttatás elérte vagy nem a minimálbér 10 százalékát. Adójogi értelemben pedig a csekély értékű ajándék is egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja törvény 70.§ (6) bekezdés a) pontja szerint.

Reprezentáció áfa tartalmának adójogi kezelése

A vendéglátóipari szolgáltatásokat illetően az áfatörvény (2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról) az ételekre és italokra vonatkozóan levonási tilalommal rendelkezik, tehát a felszolgált étel és ital áfatartalma nem helyezhető levonásba. Le nem vonható áfának minősül az áfatörvény 124.§ szerint:

  • 124.§ (1) bekezdés j) pont alapján, az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított áfa,
  • 124.§ (1) bekezdés h) pont alapján, az italt terhelő előzetesen felszámított áfa

Megjegyzendő, hogy az áfatörvény 125.§ (2) g) pontja (vendéglátó-ipari szolgáltatás), feloldja az étel és az ital adólevonási jogának a korlátját, amennyiben az étel és az ital közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be, tehát ezekben az esetekben az adólevonási jog gyakorolható.

Leipán Tibor (2022-12-08)