Ez a tartalom 659 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
Az Áfa tv. 142. § (3) bekezdése szerint a fordított adózás alkalmazásának az is elengedhetetlen feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
Adófizetésre kötelezett személynek minősül a kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany is. Belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak az a személy minősül, aki (amely) a magyar adóhatóság által kiadott adószámmal rendelkezik.
Ennélfogva belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül az a külföldi vállalkozás is, akit (amelyet) a magyar adóhatóság áfaalanyként nyilvántartásba vett, de nincs Magyarországon gazdasági letelepedése (székhelye, telephelye).
A fordított adózás alkalmazása csak abban az esetben jöhet szóba, ha
Az adóhatóság az áfa ellenőrzések során kiemelten vizsgálja az ellenőrzés alá vont adóalany által befogadott számlák hitelességét.
A NAV szerint a számla fiktívnek minősül, ha a számla kibocsátója nem adóalany, a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív, valamint a számlán feltüntetett gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
A NAV ellenőrzési gyakorlata szerint a gazdasági esemény fiktív különösen akkor, ha:
Milyen következményekkel jár a számlabefogadó szempontjából, ha az adóhatóság a nála lefolytatott áfa ellenőrzés során a számlát az említett jogcímek valamelyike alapján fiktívnek minősíti, azt feltételezve, hogy a számlában az Áfa tv. 142. §-ában felsorolt ügyletek valamelyike került feltüntetésre, továbbá a számla kibocsátója és befogadója egyaránt belföldön nyilvántartásba vett adóalany?
Elsőként feltételezzük azt, hogy az adóhatóság az áfa ellenőrzés során azt az álláspontot képviseli, miszerint a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív.
Amennyiben az adóhatóság ezt az a) vagy a b) pontban említett tényállásra alapozza, akkor az adóhatóság a számlabefogadó terhére fizetendő adót nem állapíthat meg.
Abban az esetben, ha a számlabefogadó a számlára alapozva fizetendő adót állapított meg, akkor annak összegével az ellenőrzésnek a számlabefogadó által bevallott fizetendő adót csökkentenie kell.
Az ellenőrzésnek nincs jogalapja a számlabefogadó terhére fizetendő adót megállapítania, mivel álláspontja szerint a felek között nem történt az Áfa tv. 142. §-ában említett ügylet.
Fizetendő adó hiányában a számlabefogadót adólevonási jog sem illetheti meg.
Ha a számlabefogadó a számlára alapozva megállapított fizetendő adót teljes egészében, vagy részben levonható adóként számolta el, akkor az ellenőrzés annak összegével a számlabefogadó által bevallott levonható adót jogosan csökkenti.
Abban az esetben, ha az adóhatóság ilyen értelmű döntését a c) pontban említett tényállásra alapozza, akkor az adóhatóságnak hivatalból fel kell tárnia, hogy a felek között ténylegesen milyen tartalmú ügylet jött létre.
Amennyiben a felek között ténylegesen megvalósult ügylet az Áfa tv. 142. §-ában említett ügyletek valamelyike, akkor az ellenőrzés a számlabefogadó terhére fizetendő adót állapíthat meg, feltéve, hogy az adófizetési kötelezettség a vizsgálat alá vont időszakban keletkezik.
Az ellenőrzés a megállapított fizetendő adót köteles levonható adóként is figyelembe venni abban a mértékben, amilyen mértékben a számlabefogadó a ténylegesen megtörtént gazdasági eseményt adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez hasznosította.
Az ellenőrzés nem utasíthatja el a levonható adó megállapítására arra hivatkozva, hogy a befogadott számla fiktívnek minősült.
Ugyanis a fordított adózás alapján megállapított fizetendő adó vonatkozásában az adólevonás lehetőségét az adófizetési kötelezettsége keletkezése teremti meg.
A Legfelsőbb Bíróság Kfv.V.35.411/2010/4. sz. ítéletében a következőket szögezte le.
A 2006/112/EK tanácsi irányelvben foglalt kitétel szerint az adóalanyoknak az adólevonási jog érvényesítése érdekében be kell tartani az adott tagállam által meghatározott formai követelményeket, de ezek nem haladhatják meg azt a mértéket, amely a fordított adózási eljárás helyes alkalmazásának biztosításához mindenképpen szükségesek [C-95/07. és C-96/07. ügyben hozott ítélet 63. pontja, C-392/09. ügyben hozott ítélet 39. pont].
Abban az esetben, ha a számlabefogadó az adóhatóság által fiktívnek minősített számlára alapozva fizetendő adót állapított meg, akkor az ellenőrzés a számlabefogadó terhére többlet fizetendő adót nem állapíthat meg, továbbá az előzőek említett okok folytán a számlabefogadó által gyakorolt adólevonást sem vitathatja.
Másodjára feltételezzük azt, hogy az adóhatóság az áfa ellenőrzés során azt az álláspontot képviseli, miszerint a számlában feltüntetett gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
Ebben az esetben az ellenőrzésnek akkor van jogalapja a számlabefogadó terhére fizetendő adót megállapítani, illetve akkor van jogszerűen lehetősége a számlabefogadó által bevallott fizetendő adót nem csökkenteni, ha feltárja a számlán feltüntetett gazdasági esemény tényleges teljesítőjének személyét, valamint megállapítja e személy belföldi adóalanyként történt nyilvántartásba vételének és adófizetéssel járó státusának tényét.
Amennyiben az adóhatóság álláspontja szerint a számlabefogadó ténylegesen nem a számlán feltüntetett - adófizetésre kötelezett – belföldön nyilvántartásba vett adóalanytól, hanem ismeretlen személytől vásárolta meg az Áfa tv. 142. §-ában említett terméket, illetve vette igénybe az Áfa tv. 142. §-ában említett szolgáltatást, akkor a számlabefogadó terhére nem állapíthat meg fizetendő adót.
Ha az ellenőrzés során a termék tényleges eladójának, illetve a szolgáltatás tényleges nyújtójának személye nem kerül megállapításra, akkor annak belföldi adóalanyisága sem tekinthető bizonyítottnak.
Az ellenőrzés nem hivatkozhat arra, hogy a terméket ténylegesen értékesítő, a szolgáltatást ténylegesen nyújtó ismeretlen személy adóalanyisága fennáll, mivel nyilvánvalóan gazdasági tevékenység keretében járt el az Áfa tv. 142. §-ában említetttermékértékesítés/szolgáltatásnyújtás teljesítése során, továbbá adófizetésre kötelezett személynek is tekinthető, mivel részéről alanyi adómentesség választásának bejelentése nem állapítható meg.
Az Áfa tv. szerint a fordított adózás szabályai csak akkor lehetnek irányadóak, ha mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany.
A fordított adózás alkalmazásához nem elégséges az a körülmény, hogy az Áfa tv. 142. §-ában említett ügylet teljesítője az Áfa tv. szerinti gazdasági tevékenységet valósított, ha az adóhatóság által adóalanyként nem került nyilvántartásba vételre.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól