Ez a tartalom 1681 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Gyakorlati útmutató a katás vállalkozók adózási könnyítéseihez

A Kormány a kata szerint adózó, meghatározott tevékenységi körökben munkát végző egyéni és társas vállalkozókat június végéig mentesítette a kata megfizetése alól. Az érintett katás vállalkozók ezen kívül fizetési haladékot és részletfizetési lehetőséget kaptak a március előtt keletkezett adótartozásukra. A kedvezmények érvényesíthetősége kapcsán számos kérdés felmerült, így cikkünkben összefoglaltuk azokat a szabályokat, amelyeket a katás vállalkozók a veszélyhelyzetre tekintettel érvényesíthetnek.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózó vállalkozásokat a koronavírus terjedése következtében kialakult veszélyhelyzetben megillető kedvezményeket a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

A KATA SZERINTI ADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOKAT MEGILLETŐ EGYIK KEDVEZMÉNY, HOGY AZ ÚN. MENTESÍTETT TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁS 2020. MÁRCIUS, ÁPRILIS, MÁJUS ÉS JÚNIUS HÓNAPRA TEKINTETTEL MENTESÜL A KISADÓZÓ UTÁN A KATA TV. SZERINTI TÉTELES ADÓ MEGFIZETÉSE ALÓL.

A mentesülés első alkalommal a 2020. március hónapra vonatkozó, 2020. április 12. napjáig esedékes tételes adóra érvényes. A mentesülés utoljára a 2020. június hónapjára vonatkozó, 2020. július 12. napjáig esedékes tételes adóra lesz érvényesíthető.

A mentesített tevékenységek:
1.    taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2.    fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
3.    festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
4.    egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
5.    villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
6.    fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
7.    előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
8.    víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
9.    szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
10.    épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
11.    sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
12.    tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
13.    általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
14.    padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
15.    fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
16.    előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
17.    egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
18.    fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
19.    konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
20.    üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
21.    testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
22.    egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
23.    egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
24.    szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 9200),
25.    idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810),
26.    szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510).

A mentesített tevékenységeket a kormányrendelet TEÁOR és TESZOR számokra történő utalással határozza meg.
A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, a TESZOR pedig a termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere. A TESZOR a termékeket és szolgáltatásokat az ágazati eredetük alapján osztályozza, következésképpen struktúrája a TEÁOR-ra épül, és tartalmilag is megfelel a TEÁOR fogalmainak.

A gyakorlatban a társas vállalkozások tevékenységeit a TEÁOR szerint kell azonosítani. Az egyéni vállalkozók esetében azonban nem a TEÁOR szerint, hanem az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerint kell azonosítani a tevékenységet.

Az ÖVTJ a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) és a Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) tartalmi meghatározásain alapul, célja az egyéni vállalkozók által üzletszerűen végzett gazdasági tevékenységek TEÁOR-nál részletesebb csoportosítása és megjelenítése. Ennek megfelelően a TEÁOR struktúráját követi, és azt további két-számjegyen az egyéni vállalkozásokra jellemző tevékenységek szerint bontja tovább. Eszerint az ÖVTJ hat számjegyéből az 1-4 számjegy megegyezik a TEÁOR szakmakóddal, az 5. és 6. számjegy pedig egy alábontás, amely részletezi az adott tevékenységet.

A Kata tv. szerinti tételes adó alóli mentesüléshez első lépésben azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás – társas vállalkozások esetében a TEÁOR’08 szerint, egyéni vállalkozók esetében az ÖVTJ szerint – végez-e mentesített tevékenységet.

A kata szerint adózó, mentesített tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozás abban az esetben mentesül a kisadózó után a tételes adó megfizetése alól, ha a mentesített tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott. Eszerint azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozás 2020. február hónapjában ténylegesen végzett-e mentesített tevékenységet.

Amennyiben a vállalkozás 2020. február 1. napját megelőzően kezdte a tevékenységét, akkor abban az esetben mentesülhet a tételes adó megfizetése alól a 2020. márciustól júniusig terjedő időszakban, ha 2020. február 1. napján a kata hatálya alá tartozott, és egyben februárban bármikor mentesített tevékenységet folytatott.

Amennyiben a vállalkozás 2020 februárjában kezdi a tevékenységét, és az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg választja a kata szerinti adózást, akkor szintén mentesülhet a tételes adó megfizetése alól a 2020. márciustól júniusig terjedő időszakban, feltéve, hogy 2020 februárjában mentesített tevékenységet folytatott.

A tételes adó megfizetése alóli mentességnek nem feltétele, hogy az adózó a mentesített tevékenységet főtevékenységként végezze.

Nem szükséges továbbá az sem, hogy a vállalkozás ebben időszakban (akár februárban, akár márciustól júniusig terjedő időszakban) a mentesített tevékenységből bevételt szerezzen. Előfordulhat például, hogy egy vállalkozás 2020. január és február hónapjában konferenciát szervez 2020. szeptember hónapjára. A vállalkozás a veszélyhelyzet elrendelését követően, március végén a konferencia szervezésétől eláll. Ennek megfelelően a vállalkozásnak a konferencia szervezéséből sem a szervezés időszakában, sem a mentesítés időszakában, sem azt követően bevétele nem származott/származik. Ennek ellenére a vállalkozás mentesül 2020 márciusától júniusáig terjedő időszakra a tételes adó megfizetése alól, mivel teljesül az a feltétel, hogy a mentesített tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott.

A tételes adó megfizetése alóli mentesség abban az esetben is megilleti az adóalanyt, ha a mentesített tevékenység mellett más tevékenységet is folytat.

Kérdés:
Ha van más olyan tevékenysége a kisadózónak, amire nem terjed ki a mentesítés, annak hogyan kell eljárnia?
Válasz:
Az a kisadózó vállalkozás, amely a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt mentesített tevékenységet folytatónak minősül, és 2020. februárjában már a Kata tv. hatálya tartozott e tevékenysége tekintetében, 2020. március-június hónapokra tekintettel mentesül a tételes adó megfizetése alól, akkor is, ha más tevékenységet is végez és az említett hónapokban ebből bevétele is keletkezik.

Kérdés:
Egy katás egyéni vállalkozó 2020 februárjában már mentesített tevékenységet folytatott (fodrász), márciusban azonban kibővítette tevékenységi körét egy olyan tevékenységgel, amit a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet nem mentesít (futár), hogy legyen bevétele (tehát nem adóelkerülés volt a célja). Kérdés, hogy ebben az esetben sem kell a tételes adót megfizetni?
Válasz:
A kérdéses esetben a kisadózó tevékenységet váltott, de mivel a mentesített tevékenysége (fodrász) 2020. februárjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott, így a mentesség – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel – alkalmazható.

Kérdés:
Ha a mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatályba lépése előtt kikerült a Kata tv. hatálya alól, de 2020. március hónapra vonatkozóan még tételes adófizetési kötelezettséggel érintett, akkor mentesül-e a március hónapra vonatkozó (2020. április 14-én esedékes) tételes adó megfizetése alól?
Válasz:
Ebben az esetben is fennáll a mentesülés, mivel a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti mentesülés már a 2020. március hónapra vonatkozó tételes adó megfizetését is érinti, függetlenül attól, hogy a kisadózó a Korm. rendelet hatályba lépése napján (2020. március 24.) már nem tartozik a Kata tv. hatálya alá.

A KATA SZERINTI ADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOKAT MEGILLETŐ MÁSIK KEDVEZMÉNY, HOGY A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁS A 2020. MÁRCIUS 1-JE ELŐTT ESEDÉKESSÉ VÁLT KATA TV. SZERINTI ADÓTARTOZÁSÁRA FIZETÉSI HALASZTÁST ÉS RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉGET KAP.

A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

A fizetési halasztás azt jelenti, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozás megfizetésének kötelezettsége felfüggesztésre kerül annak a negyedévnek a végéig, amikor a veszélyhelyzet megszűnik.

A részletfizetés pedig azt jelenti, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozást 10 havi egyenlő részletben kell megfizetni. Az egyes részletek a tárgyhónap 12. napjáig lesznek esedékesek.

Ha például a veszélyhelyzet 2020 júniusában szűnik meg, akkor a fizetési halasztással érintett adótartozást 2020. július hónapjától kell megfizetni. Az adótartozás első 1/10-ed része 2020. július 12. napján lesz esedékes.

Ha például a veszélyhelyzet 2020 júliusában szűnik meg, akkor a fizetési halasztással érintett adótartozást 2020. október hónapjától kell megfizetni. Az adótartozás első 1/10-ed része ebben az esetben 2020. október 12. napján lesz esedékes.

Fontos, hogy az állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor – amellett, hogy a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik – az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a fizetési halasztást és a részletfizetési lehetőséget a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozásra biztosítja.

A tételes adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, vagyis a 2020. január havi tételes adó 2020. február 12. napján, a 2020. február havi tételes adó 2020. március 12. napján vált esedékessé.

Megítélésem szerint a Korm. rendelet szó szerinti értelmezése alapján a fizetési halasztás és a részletfizetési lehetőség a meg nem fizetett, 2020. február havi tételes adóra már nem vehető figyelembe. Azonban a Korm. rendelet szó szerinti értelmezésével ellentétes álláspont olvasható ki az adóhatóság által a járványhelyzet adóintézkedéseivel kapcsolatban közzétett gyakori kérdések és válaszok között közzétételre került kérdésekből és az arra adott adóhatósági válaszokból.

Kérdés:
Az a kisadózó vállalkozás, amely nem fizette meg a február havi (2020. március 12-én esedékes) tételes adót, mentesül-e a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetés alól, vagy tartozását az 1. § (9) bekezdése értelmében a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól pótlékmentesen, 10 havi részletben fizetheti-e meg?
Válasz:
A Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás február hónapra nem mentesülhet a tételes adó megfizetése alól. A Korm. rendelet 1. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása azonban kiterjedhet a február hónapra vonatkozó tételes adó megfizetésének elmaradásából keletkező adótartozásra is, mivel a kötelezettség már március elseje előtt keletkezett.

Kérdés:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály vonatkozik-e azokra a Kata tv. szerinti, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált tartozásokra, amelyeket 2020. március 1-jét követően megfizettek?
Válasz:
A 2020. március 1-je előtt esedékessé vált, Kata tv. szerinti adótartozást és a meg nem fizetett 2020. február havi tételes adót a NAV az adózó adószámláján ellentételezi, és a veszélyhelyzeti időszakot követően írja elő a részleteket. A tartozások ellentételezése a 2020. március 31-én fennálló állapot alapulvételével történik. Ez azt jelenti, hogy részletfizetéssel azon 288-as adónemen (NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla) fennálló tartozások lesznek érintettek, amelyeket 2020. március 31-ig nem fizettek meg. A 2020. március 31-ét követően megfizetett tételek azonban túlfizetésként szerepelnek az adózó adószámláján.

Valószínűsíthető, hogy a jogalkotói szándék az volt, hogy a 2020. március 1. napja előtti időszakra tekintettel meg nem fizetett adóra vonatkozzon fizetési halasztás és részletfizetési lehetőség, ezért tartalmazza az adóhatósági válasz, hogy a 2020. február havi adóra alkalmazható a fizetési kedvezmény. Célszerű az adóhatósági tájékoztatásokat folyamatosan figyelemmel kísérni, mert remélhetőleg ez az ellentmondás is megválaszolásra fog kerülni.

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerint a fizetési halasztás és a részletfizetési lehetőség a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozásra , tehát a meg nem fizetett tételes adóra (havi 25 ezer, 50 ezer, illetve 75 ezer forint), valamint a 40 százalékos adóra vonatkozik.

Kérdés:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály a 19KATA bevallásban bevallott, de a 2020. február 25-i határidőig meg nem fizetett 40 százalékos mértékű adóra is kiterjed?
Válasz:
A meg nem fizetett havi tételes adó és a meg nem fizetett 40 százalékos mértékű adó is a Kata tv. szerinti adótartozásnak minősül, ezért alkalmazható erre is a Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti rendelkezés, miszerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg, az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig.

Érdemes kiemelni, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Kata tv. szerinti adótartozásra vonatkozó fizetési halasztás és részletfizetési lehetőség valamennyi kata szerint adózó egyéni és társas vállalkozást automatikusan (külön kérelem nélkül) megillető kedvezmény, tehát nemcsak a mentesített tevékenységet folytató vállalkozások esetében alkalmazható.

GYAKRAN FELMERÜLŐ EGYÉB KÉRDÉSEK

1.    Mentesülés hatása a bevételi értékhatár számítására

Kérdés:
A Kata tv. rendelkezései alapján 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a katás vállalkozásnak arra a bevételére, ami meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti, március-június hónapokra mentesülés azt jelenti-e, hogy a bevételi értékhatár számítása során ezeket a hónapokat figyelmen kívül kell hagyni, azaz 8 millió forint lesz az éves bevételi értékhatár, vagy a mentesülés hónapjait ebben a tekintetben nem kell figyelembe venni és a 12 millió forint feletti bevételre kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót?

Válasz:
A Korm. rendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt. A Korm. rendelet vonatkozó szabálya is csak azt mondja ki, hogy ezen hónapokra nem kell megfizetni a tételes adót, és a kisadózói státusz fennáll, azt nem érinti a fizetés alóli mentesülés. Tehát a mentesítés nem olyan esetnek számít, mint a Kata tv. 8. § (9) bekezdés szerinti adott jogálláshoz, körülményekhez kapcsolódó fizetés alóli mentesülés. A Korm. rendelet szerinti mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár.

Mentesülés hatása a társadalombiztosítási ellátásokra és az álláskeresési járadékra

Kérdés:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés miként befolyásolja a főállású kisadózó munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátásának összegét, valamint a NAV által kiadott álláskeresési járadék igazolás tartalmát, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése csak a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban ad iránymutatást?

Válasz:
A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és a munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
A Kata tv. 10. § (1) bekezdése alapján a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
A Kata tv. 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója kiváltja a személyi jövedelemadót és a járulékokat is.
A Kata tv. idézett rendelkezései alapján a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti tételes adófizetés alóli mentesülés sem a társadalombiztosítási, sem a munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot és ellátásösszeget nem érinti.
Így az Flt. 36/B. § (1) bekezdése alapján az egyéni és társas vállalkozónak kiadott álláskeresési járadék-igazolásban a NAV a mentesüléssel érintett hónapokra vonatkozó tételes adót megfizetettnek (teljesítettnek) tekinti.

(Szerzői megjegyzés: Cikkünkben egyéni vállalkozónak kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemélyt tekintjük.)

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász és adószakértő

Lezárva: 2020. április 14.