Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • önkormányzat-jegyzői munkakör
  • közszolgálati munkajog
  • önkormányzati hatósági jogalkalmazás

Ez a tartalom 66 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A helyi iparűzési adóra vonatkozó szabályok módosítása

2022. 11. 30.

A helyi adókról szóló törvény módosítása egyszerűsíti és könnyebben teljesíthetővé teszi az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra vonatkozó szabályok alkalmazását, továbbá az IFRS-t alkalmazó vállalkozó adóalapjának megállapítására és a szokásos piaci ár adóalapban való érvényesítésére vonatkozó szabályokat is módosítja az igazságos és arányos közteherviselés érvényre juttatása érdekében.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap meghatározása 

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (a továbbiakban: Htv.). 
Jelenleg eltérő szabályok és eljárási rendelkezések vonatkoznak a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozó, az átalányadózó vállalkozó és a KATA valamint a KIVA alany egyszerűsített iparűzési adóalapjának megállapítására. A módosítás az eltérő adóalap-megállapítási módok helyett egységes szabályozást vezet be. 

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell megállapítania az általános szabályok szerint fizetendő helyi iparűzési adójának az alapját, ezzel kapcsolatban bevallás benyújtására sem köteles továbbá az adóalapot sem kell megosztania a települések között. Adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, és amennyiben a bevételei év közben nem haladják meg a törvényben meghatározott limitet, további adófizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására annak a vállalkozónak van lehetősége, akinek az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan – a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózók esetén pedig a 120 millió forintot. Így azok a vállalkozók, amelyek jelenleg is alkalmazzák az egyszerűsített adóalap-megállapítás valamelyik fajtáját, a jövőben is élhetnek a fenti lehetőséggel.

Az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítása esetén az iparűzési adóalap az adóévben elért bevételtől függően sávosan differenciált. Az adó alapja a vállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként
a)    2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem haladja meg,
b)    6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,
c)    8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot (az Szja tv. szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózók esetén a 120 millió forintot) nem haladja meg.

12 hónapnál rövidebb adóév esetén az adóalapot napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan kell megállapítani. Ha tehát a vállalkozói tevékenység 12 hónapnál rövidebb, a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányos részét kell figyelembe venni adóalapként. Az adóalap megállapításakor bevételként az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a Szja tv. szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. 52. §-ának 22. pontja szerinti nettó árbevételt kell figyelembe venni. Ez a tételes adózó vállalkozók (KATA alanyok) esetén a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás csak a teljes adóévre, a székhely és a telephelyek vonatkozásában egységesen választható, az ezzel kapcsolatos nyilatkozat a visszavonásáig érvényes. 

A módszer választását annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig kell bejelenteni, amelyben ezt az adómegállapítási módot a vállalkozó először kívánja alkalmazni. Így 2023-ban a bejelentés határideje 2023. május 31., vagyis külön, előzetes bejelentési kötelezettséget nem ír elő a jogszabály. A bejelentés az előző adóévre vonatkozó adóbevallásban tehető meg. A tevékenységét az adóévben megkezdő vállalkozó az ezzel kapcsolatos nyilatkozatát az első adóévre vonatkozó bevallásában teheti meg. Abban az esetben, ha a vállalkozó működése közben új telephelyet létesít, vagy másik önkormányzat illetékességi területére helyezi át a székhelyét, bejelentkezésekor a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon köteles nyilatkozni az illetékes önkormányzati adóhatóság felé a tételes adóalap-megállapítás választásával kapcsolatban.

A tételes iparűzési adóalap-megállapítás alóli kijelentkezés

A tételes iparűzési adóalap-megállapítás hatálya alóli kijelentkezésre is az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig van lehetősége a vállalkozónak. E bejelentéssel egyidejűleg – az általános iparűzési adóalap-megállapítására vonatkozó szabályokra való áttérés miatt – adóelőleg bevallási kötelezettség is fennáll. Ebben az esetben az adóelőleg első részlete május 31-ig, a következő adóelőleg pedig a következő adóév harmadik hónapjának 15. napjáig esedékes, az általános szabályok szerint.

Amennyiben a tételes iparűzési adóalap-megállapítást választó vállalkozó adóévi bevétele mégis meghaladja a 25 millió, illetve 120 millió forintot, az egyszerűsített adóalap-megállapítás nem alkalmazható sem az adóévben sem pedig az adóévet követő adóévben. Ebben az esetben, az adóévet követő évben benyújtandó bevallásban vagy az általános szabályok szerint kell megállapítani az adó alapját és teljesíteni az adókötelezettséget, vagy ha az adózó a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adóalany (KIVA alany), úgy választhatja a KIVA-alanyokra irányadó, a Htv. 39/B. §-ában meghatározott egyszerűsített adóalap-megállapítási módzsert is. Ekkor – a bevallás-benyújtásával egyidejűleg – meg kell fizetni a különbözet összegét, továbbá az adóévre fizetendő adóelőleg összege is emelkedik.
Abban az évben, amelyben a vállalkozó első ízben alkalmazza a tételes adóalap-megállapítást, az általános szabályok szerint benyújtott korábbi adóbevallása alapján az adóév harmadik hónapjának 15. napjáig (2023-ban 2023. március 15-ig) adóelőleg-fizetési kötelezettsége áll fenn. Az így megfizetett adóelőleg-részlet azonban a tételes adóalap-megállapítást választó vállalkozó számára előírt, az adóév ötödik hónapjának utolsó napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít, vagyis az adóelőleg-fizetési kötelezettség az adóév ötödik hónapjának utolsó napján csak a már megfizetett adóelőleg-részlet és a tételes adóalap-megállapítást választó vállalkozók számára előírt adóelőleg különbözetének erejéig áll fenn.

A tételes adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem jogosult, mivel ilyen esetben bevallási kötelezettsége keletkezne az adózónak. Ezért a nagyobb összegű adókedvezményre, mentességre jogosult vállalkozónak érdemes az általános szabályok szerinti adóalap megállapítási módszert választania.

Az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó szabályokat a Htv. 39/A. §-a, a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozók által választható egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer szabályait pedig a Htv. 39/B. §-a állapítja meg. A módosítás a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozók által választható adóalap megállapításra vonatkozó szabályokat egyébként nem érinti.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a kisadózó vállalkozók tételes adója alanyának (új KATA alanyok) a 2022. évről 2023. január 15-ig kellene iparűzési adóbevallást benyújtania, ha adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni, vagy az adóéven belül a KATA-fizetési kötelezettsége szünetelt. 

A Htv. átmeneti rendelkezése azonban lehetővé teszi, hogy amennyiben ezek az adóalanyok a 2022. évről adóbevallás-benyújtására kötelesek, azt – január 15. helyett – csak 2023. május 31-ig kelljen megtenniük. 

Az adminisztrációs terhek könnyítése érdekében a Htv. vélelmezi továbbá, hogy az új KATA alanyok az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítást választják, így e vállalkozói körnek ebben az esetben nincs semmilyen teendője. Az a vállalkozó, aki viszont nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, a 2022. adóévről szóló bevalláson vagy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatványon jelezheti az adóhatóság felé, hogy 2023-ban az általános szabályok szerint állapítja meg az iparűzési adóalapját. Ez esetben természetesen adóelőleg bevallási kötelezettsége is fennáll, amely alapján a 2023. január 1-jétől 2024. június 30-ig terjedő adóelőleg-fizetési időszakra 75.000,- forint összegű előlegfizetési kötelezettsége keletkezik. Ezt két részletben kell megfizetnie: 2023. május 31-i esedékességgel 50.000,- forintot, 2024. március 18-i esedékességgel pedig 25.000,- forintot (Htv. 51/Q. §).

dr. Balás Endre (2022-11-30)