Ez a tartalom 832 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-01-08 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: HIPA 2024: figyeljenek az egyéni vállalkozók és a gyártók!

A helyi iparűzési adó mértékének csökkentése 2022-ben

A HIPA-könnyítésre vonatkozó szabályok 2022-ben is tovább élnek oly módon, hogy 1 százalékban maximálják a helyi iparűzési adó mértékét a 4 milliárd forint árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatti KKV-k esetében.

Jogszabályi háttér 

A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló 2021. évi CXXXI. törvény kiegészíti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (a továbbiakban: Htv.) a kis- és középvállalkozások által 2021. évben fizetendő helyi iparűzési adó mértékének csökkentésére vonatkozó szabályokkal, amelyeket a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet állapított meg, és kiterjeszti ezen szabályok alkalmazását a 2022. adóévre is. 

Az iparűzési adó csökkentésére vonatkozó szabályokat a Htv. 51/L-51/O. §-ai állapítják meg.

Kik a jogosultak?

A törvény alapján – összhangban a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltakkal – ha az önkormányzati rendelet szerinti adómérték több mint 1% a 2021-ben végződő adóévben a helyi iparűzési adó mértéke 1% lesz azoknak a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (KKV), amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd forint. Ugyanez a kedvezmény illeti meg a KKV-t 2022-ben is, ha a 2022. évben végződő adóévben is megfelel a fenti feltételeknek. Ha a KKV a naptári évtől eltérő üzleti évet választ és a tevékenységét 2021-ben vagy 2022-ben kezdte meg, a fenti rendelkezéseket a 2021-ben illetve a 2022-ben kezdődő adóév vonatkozásában kell alkalmaznia.

Ki minősül KKV-nak?

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, 
a) amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) amelynek éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá
c) amelyben az állam, az önkormányzat vagy KKV-nak nem minősülő vállalkozások tulajdoni részesedése – jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

A KKV minőségnek való megfelelést – 2022. év vonatkozásában

• a beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó esetén a 2021-ben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó beszámoló, ennek hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok, 
• a beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó esetén a 2021-ben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, 
• a tevékenységét 2022-ben kezdő vállalkozó esetén pedig a becsült árbevétel- és létszámadatok
  alapján kell megállapítani.

A KKV-nak minősülő vállalkozónak 2022-ben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes – a Htv. szerint bevallott és a 2022-ben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – iparűzési adóelőleg 50%-át kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetnie, ha 2021-ben a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint nyilatkozatot tett (feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre). Ha a KKV nem tett 2021-ben nyilatkozatot, vagy a nyilatkozattételt követően újabb székhelyet vagy telephelyet hozott létre, 2022. február 25-ig bejelenti a telephelyének címét és nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságnak arról, hogy a 2021-ben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan mikro-, kis és középvállalkozásnak fog minősülni. 
A nyilatkozat a NAV útján, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be. Az állami adó- és vámhatóság a nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére. A nyilatkozat alapján az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettségének összegét az így meg nem fizetendő előleg-részlet összegével hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti. 

Az iparűzési adó mint (átmeneti) állami támogatás

Az iparűzési adó csökkentése állami támogatásnak tekintendő az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerint, és a 2021. év vonatkozásában a 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény szerinti átmeneti támogatásként nyújtható, illetve vehető igénybe, a 2022. év vonatkozásában pedig a vállalkozó döntésétől függően átmeneti támogatásként vagy – a vállalkozó tevékenységének függvényében –

• az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatásként,
• az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagy
• a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatásként, vagy
  nyújtható, illetve vehető igénybe.

Az átmeneti támogatás támogatástartalma a 2021. évben végződő adóalap, valamint a 2021-ben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított általános adómérték és az 1%-os, csökkentett adómérték különbözetének szorzata. Ha a KKV a támogatást átmeneti támogatásként veszi igénybe, 2022. február 25-ig, ha pedig a tevékenységét 2022. január 1. és 2022. június 30. között kezdi meg, a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, de legkésőbb 2022. június 30-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkoznia kell arról, hogy

• a támogatást átmeneti támogatásként jogosult igénybe venni,
• 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
• bejelenti a telephelyének címét (ha ezt a nyilatkozattételig még nem tette meg).

Ez a nyilatkozat szintén a NAV útján, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.

A fentiek szerint megállapított támogatástartalmat az adózó székhelye illetőleg telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a 2021. évben végződő adóévről szóló adóbevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig, a 2,5 millió forint összegű adóalapot választó kisadózó vállalkozó esetén 2022. február 28-ig visszaigazolja. Ha a vállalkozót nem terheli iparűzési adóelőleg-fizetési kötelezettség a 2022. évben, akkor az adóelőnyt – tevékenységének függvényében – általános csekély összegű támogatásként, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként vagy halászati csekély összegű támogatásként veheti igénybe. Ebben az esetben a támogatás támogatástartalma a 2022. adóévi adóalap, valamint a különbözet-adómérték szorzatával egyező összeg.

Az önkormányzati adóhatóságnak a következő esetekben kell tájékoztatnia a támogatásról az állami adó- és vámhatóságot: 

• az átmeneti támogatásként nyújtott egyedi támogatás támogatástartalma meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget,
• a mezőgazdasági termelési ágazatban illetve a halászati és akvakultúra-ágazatban folytatott tevékenységre eső átmeneti támogatás támogatástartalma meghaladja a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
  A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az egyedi támogatásnak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)  6. melléklete szerinti adatait. A tájékoztatás határideje 2022. február 28.

Átmeneti támogatásban csak az a KKV részesülhet, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak. 

Az Atr. alapján ugyanis, ha uniós állami támogatási szabály másként nem rendelkezik, nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem részesülhet állami támogatásban. A rendelet 6. § (4a)-(4b) bekezdése rendelkezik arról, hogy a vállalkozást mely feltételek fennállása esetén kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni a 651/2014/EU bizottsági rendelet és a 702/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatások alkalmazása esetén. 

A nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősülő KKV azonban kivételesen jogosult a csökkentett összegű helyi iparűzési adó alkalmazására az alábbi esetekben:

• a nyilatkozat megtételekor már nem áll a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt, vagy ellene hitelezői kérelmére fizetésképtelenségi eljárás nem indítható,
• megmentési célú támogatásban részesült, és a kölcsönt a nyilatkozat megtételekor már visszafizette vagy a kezességvállalás időtartama már lejárt, 
• szerkezetátalakítási támogatásban részesült, és a nyilatkozat megtételekor már nem tartozik szerkezetátalakítási terv hatálya alá.

Ha a vállalkozást az Atr. 6. § (4a)-(4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben lévőnek kell tekinteni, és fenti feltételeknek nem felel meg, nem jogosult a helyi iparűzési adó csökkentésére.

Mivel – mint említettük – a helyi adó mértékének csökkentése az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, továbbá az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény szerint átmeneti támogatásként nyújtható, a támogatás támogatástartalma – az egyéb átmeneti támogatásokkal együtt – vállalkozásonként (a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe véve) nem haladhatja meg

• átmeneti támogatás esetén a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, 
• mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások támogatása esetén a 290 000 eurónak megfelelő forintösszeget,
• halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások támogatása esetén a 120 000 eurónak megfelelő forintösszeget. 

Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett egyéb csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti az átmeneti támogatás legmagasabb mértékét. 
Abban az esetben, ha a KKV több olyan ágazatban is tevékenykedik, melyekre a fentiek szerint eltérő támogatási összegek vonatkoznak, a KKV köteles az átmeneti támogatásokról olyan nyilvántartást vezetni, amely alapján megállapítható az adott tevékenységre vonatkozó felső határok betartása, és az, hogy a teljes maximális összeg – a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe véve – nem haladja meg a 2 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha a KKV mezőgazdasági termékek elsődleges termelése mellett a halászati és akvakultúra-ágazatban is tevékenykedik a teljes maximális átmeneti támogatás összege – a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe véve – legfeljebb 345 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
A kedvezményezettnek és az adóhatóságnak az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a kedvezmény igénybevételét követő tíz évig meg kell őriznie.