Mi számít keresőtevékenységnek és mikor?

A keresőtevékenység folytatása számos társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátás esetében akadálya a jogosultságnak, illetve a folyósítás csak bizonyos korlátok között megengedett. A foglalkoztatók számára nem könnyű feladat a szabályok pontos alkalmazása, annál is inkább, mivel az egyes jogszabályok alkalmazásában a keresőtevékenység fogalma nem azonos.

Keresőtevékenység családi pótlék megállapításánál

Legszűkebbre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Cst.) „szabja” a keresőtevékenységnek minősülő tevékenységek körét. A törvény 4. § d) pontja szerint csak a munkaviszonyban (ideértve a közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában) folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységet kell keresőtevékenységnek tekinteni. 

A Cst. szabályai szerint keresőtevékenységet a GYES-ben (gyermekgondozást segítő ellátás) részesülő személy a gyermek féléves koráig nem folytathat, nagyszülő pedig a gyermek 3 éves korát követően maximum heti 30 órában folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. A GYET-ben részesülő személynek a keresőtevékenység ugyancsak a gyermek 3 éves korát követően megengedett, legfeljebb heti 30 órában vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

Ez azonban a munkaviszonyon kívül eső jogviszonyok tekintetében semmilyen korlátozást sem jelent. 

Még mindig a Cst.-nél maradva, a jogszabály 14. szakasza értelmében, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. E szabály vonatkozásában rendszeres jövedelemnek a három egymást követő hónapban keletkezett minimálbért meghaladó személyi jövedelemadó köteles jövedelmet kell tekinteni, függetlenül attól, hogy keresőtevékenységből származik-e vagy sem.  

Keresőtevékenység és nyugellátás

A nyugellátás melletti munkavégzés tilalma szintén csak néhány jogviszonyt érint. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. szakaszának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas 

• közalkalmazotti jogviszonyban, 
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, 
• kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, 
• köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, 
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy 
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

Ebben az esetben tehát nem is korlátozásról, hanem tilalomról van szó azzal, hogy az itt nem említett jogviszonyokon kívül az öregségi nyugdíjas személy bármilyen jogviszonyban, korlátlanul végezhet munkát. 

Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság

Nem így a korhatár előtti ellátásba vagy szolgálati járandóságban részesülő személy.  Ezen ellátások mellett a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem éves össze a 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.) 11. szakasza értelmében nem lehet több, mint a tárgyév első napján érvényes minimálbér 18-szorosa. 

Tehát, ha 2021-ben a korhatár előtti ellátásában vagy szolgálati járandóságban részesülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból [ideértve más EGT tagállamban vagy szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban fennálló, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és e)-g) pontja szerinti jogviszonyoknak megfelelő jogviszonyokat is] származó jövedelme meghaladja a 161.000 x 18 = 2.898.000 forintot, akkor a keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ellátása folyósítását szüneteltetni kell. 
Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.  

A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás vonatkozásában ez évtől már nincsen kereseti korlát, de az igény érvényesítésének továbbra is feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet. 

Amire nincs hatással a keresőtevékenység    

Végül említsük meg, hogy nem érinti a keresőtevékenység fennállása az árvaellátásra (Tny. 55. §), a fogyatékossági támogatásra [141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet] vagy a rokkantsági járadékra [83/1987. (XII. 27.) MT rendelet] való jogosultságot.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Társadalombiztosítási és Módszertani Szemle áprilisi számában olvashatják)