Az iparűzési adó legújabb változásai

Az iparűzési adó a vállalkozásoknál nem tartozik a legkedveltebbek közé. Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy az iparűzési adó az illetékes önkormányzatokat illeti, és a 2022. évi adóváltozások szele utolérte az iparűzési adót is, némileg bonyolítva az adóalap és az adó meghatározását pl. a KATA adónemre vonatkoztatva is.

2022. augusztus elsejével, mint az már köztudott, nemcsak a „régi” KATA változott, hanem megújult formában a KATA továbbra is az egyik adónem maradt, a korábbihoz képest azonban megcsonkított változattal. A 2002. augusztusi változás nem a vállalkozói tevékenység befejezését eredményezte, hanem sokkal inkább egy új irányvonalat hozott, amelyet legtöbb esetben egy másik adónem, az átalányadózás jelentett, viszonylagosan megújított formában. A váltás pedig az iparűzési adó tekintetében is egy újfajta helyzetet teremtett. Az Szja szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó vagy átalányadózást választó, a társasági adó (Tao.), illetve a KIVA (kisvállalati adó) hatálya alá áttérő régi KATA-alanyok esetén 2022. szeptember 1. és 2022. december 31. közötti időszak önálló adóév lesz. Ezen (4 hónapos időszakra, mint) adóévre a személyi jövedelemadót 2023. május 20-áig, a társasági adót és a kisvállalati adót 2023. május 31-éig kell megállapítania és bevallania a 2022. augusztus 31-éig KATA adóalanykénti adózónak.

A HIPA adó alapja

Az eddigiek során az adó alapja az iparűzési tevékenységhez igazodóan a nettó árbevétel, csökkentve a következő elemekkel:

• az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
• az alvállalkozói teljesítések értékével,
• az anyagköltséggel,
• az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Amennyiben a vállalkozás az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén folytatja, a tevékenységének sajátos jellegére leginkább jellemzően az adó alapját a vállalkozásnak kellett a vonatkozott meghatározott szabályok szerint megosztania, így pl. eszközarányos módon.

A 2,5 millió forint mentessége

Kiindulási pont az, hogy a KATA szerinti időszak (2022. január 01. – augusztus 31. között) és az átalányadózás (2022. szeptember 01. – december 31. között) szerinti időszakokra együttesen vonatkozik a mentesség, tehát az adóévre vetítve a nevezett 2,5 MFt. Ez annyit jelent, hogy a KATA szerinti időszak az adóévben 243 napig tartott, az átalányadózás pedig összességében 122 napot jelentett.

A mentesség pedig úgy alakul, hogy a KATA szerinti időszakra 1 664 384 forint jut [(2 500 000 : 365) x 243] Ebben az esetben a KATA szerinti időszak bevétele nem számít, tehát ez lesz az adóalap.
Átalányadózás tekintetében pedig irányadó a fennmaradó 122 nap, melyre a mentesség, tehát a 2,5 MFt tekintetében 122 nappal kell számolni. Ez annyit jelent, hogy 836 616 Ft lesz az az összeg, amellyel az iparűzési adó vonatkozásában még számolni kell [(2 500 000 : 365) x 122]. Az átalányadózás során viszont irányadó ennek a négy hónapnak az eredménye, tehát a bevétel mínusz költséghányad összege. Ezt az összeget kell felszorozni 120 százalékkal.
Amennyiben a 120 százalékkal felszorzott összeg nem éri el a 836 515 forintot, akkor a mentesség az egész adóévre megállapítható. Amennyiben viszont a 120 százalékkal felszorzott összeg meghaladná a 836 515 forintot, akkor a mentesség már nem alkalmazható, ami annyit is jelent, hogy ez már az egész adóévre vonatkozik, beleértve a KATA szerinti időszakot is.

KATA, régi és új iparűzési adó megállapítása

Mint ismeretes, a KATA szerinti jogviszonyban 2022. augusztus 1-jétől csak főállású egyéni vállalkozóként lehet (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény az Evectv.) a tevékenységet folytatni, és kizárólag csak magánszemélyek irányába. Ezzel megszűntnek nyilvánítható pl. az az eset is, amikor a KATA szerinti jogviszonyban is vizsgálni kellett a kapcsolt vállalkozási jogviszony meglétét. Ezzel az új törvényi feltétellel, a jogszabályi változtatással jelentősen leszűkült a KATA szerinti adózói kör, és gyakorlatilag nem létezik a továbbiakban az ipari méreteket öltött „saját” számlázás, azaz a KATA adónemen keresztül az adófizetési kötelezettség elkerülése.

A helyi iparűzési adót tekintve, figyelemmel a Htv. 39/B. § (3) bekezdésében foglaltakra, 2022. szeptember 1-től az egyszerűsített, tételes iparűzésiadó-megállapítást csak a KATA törvény hatálya alá tartozó adózók vehetik igénybe. Ez annyit is jelent, hogy a régi Htv. 39/B. § szerinti egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításra való jogosultság megszűnt 2022. augusztus 31-ével. A korábbi KATA szerint adózó az adókedvezmény, illetve adócsökkentés eseteiben 2022. január 1-je és 2022. augusztus 31-e közötti időszak alapján, 2023. január 15-éig nyújthatott be iparűzésiadó-bevallást a Htv. 39/B. § (6) bekezdés b) pontjához igazodóan.

Egyszerűsített iparűzési adóalap megosztás

A HIPA tekintetében az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításának szabályai megváltoztak, melynek a lényege, hogy átalakítása az új egyszerűsített (téte¬les) adóalap-megállapítás valamennyi vállalkozást érinti, amely vállalkozás adóévi árbevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. Az átalányadózást választó kereskedők eseteiben ez az összeg 120 millió forintot jelent. 
A kisvállalkozói bevételhez igazodóan a Htv. szerinti bevétel vonatkozásában a következőek az irányadóak:

• Szja törvény hatálya alá tartozó vál¬lalkozók eseteiben a tényleges adóévi szja szerinti bevétel.
• Kata adónem szerint adózok eseteiben a KATA törvény szerinti adóévi bevétel.
• További vállalkozások eseteiben pedig irányadó a Htv. 52.§ 22. pontjához igazodó adóévi nettó árbevétel.

Amennyiben a nevezett vállalkozásokat illetően valamely okból az adóév nem lenne teljes adóév, azaz 12 hónapnál rövidebb lenne, akkor az adózónak naptári napokra arányosítva kell megállapítania az árbevételét. 

Új szabályként jelenik meg az, hogy a kisvállalkozásoknak a továbbiakban nincs adóalap-megállapítási kötelezettségük, sem pedig adóalap-megosztási kötelezettségük azon települések között, ahol székhellyel, illetve esetlegesen telephellyel rendelkeznének. Az adófizetési kötelezettség úgy alakul, hogy a kisvállalkozónak egy adóévben csak egyszer, a tényleges adóévet követő május 31-ig kell a felmerülő adóját megfizetnie, adóbevallás benyújtása nélkül, feltéve, hogy a 22HIPAK nyilatkozatával az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Az adóalap megállapításának módszere viszont valamennyi településre vonatkozik, ahol a kisvállalkozónak adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az adóalap megállapítása pedig a tényleges árbevételhez igazodik a következők szerint:

• 2, 5 millió forint az adóalap, amennyiben a kisvállalkozás bevétele a 12 millió forintot nem lépi túl.
• 6 millió forint, amennyiben a kisvállalkozás bevétele a 12 millió forintot meghaladja, viszont a 18 millió forintot még nem lépi túl.
• 8,5 millió forint, amennyiben a kisvállalkozás bevétele a 18 millió forintot meghaladja, viszont a 25 millió forintot még nem lépi túl. Ide tartoznak azok az átalány szerint adózó kiskereskedők is, amelyeknek éves szinten a bevételük nem haladja meg a 120 millió forintot.

Az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításának alkalmazása során a kisvállalkozások a továbbiakban nem lesznek jogosultak önkormányzati vagy törvényi adókedvezményre, illetve adómentességre.

ÖCSG, az őstermelők családi gazdasága, iparűzési adó meghatározása

Az őstermelők és velük együtt az ÖCSG, vagyis az őstermelők családi gazdasága egy elég speciális helyet foglal el az adózási eljárások között, ezért kérdésként merülhet fel, hogy vajon az esetükben hogyan értelmezhető az új rendelkezés, azaz az adóalap egyszerűsített megállapítása.
Az őstermelők és az őstermelői családi gazdaságok eseteiben is lehetőség nyílik az egyszerűsített iparűzésiadó-megállapításra azzal, hogy az adófizetési kötelezettség az ÖCSG tagokra is vonatkozik. Amennyiben az átalányadózás esetlegesen megszűnne, akkor választható esetükben is a normál általános szabály szerinti bevallás, azaz a bevétel – anyagköltség – ELÁBÉ módszer.

Felmerül a kérdés, hogy az új, egyszerűsített iparűzésiadó-megállapítás mennyire jelent könnyebbséget a vállalkozásoknak, és ami nem mellékes, mennyire járnak jobban az új rendszer szerinti adófizetési kötelezettséggel? 

A bevezetett törvényhely az újdonság erejével bír, ebből következően még nem kiforrott, de azt látni lehet, hogy adminisztratív oldalon valóban egyszerűsödött, ami könnyebbséget jelenthet. A sávos alkalmazás már év közben is könnyen átlátható az adófizetési kötelezettség tekintetében. Ami pedig az adófizetési kötelezettséget illeti, ott rögzíthető, hogy minél több a telephely, elvileg több adófizetési kötelezettség is keletkezhet. De ebben az esetben figyelembe kell venni azt is, hogy ez magasabb összegű árbevételt is jelenthet, amelynek az egyik mellékterméke ugyan az iparűzésiadó-fizetési kötelezettség, de alaposabban meggondolva ez annyit is jelent, hogy a magasabb összegű árbevétel bőven nyújt fedezetet az iparűzési adóra.