Szakterületek:

  • humán erőforrás
  • álláspiaci toborzás
  • céges pénzügyek

HIPA 2024: figyeljenek az egyéni vállalkozók és a gyártók!

2024. 01. 08.

Új adózási változásokat hozott a helyi adók (HIPA) terén a 2024-es év. Ez érinti az egyéni vállalkozókat és a gyártókat, illetve a forgalmazókat is a kötelező visszaváltási díj kapcsán. Új szabályok születtek arra vonatkozóan, hogy az adóalap megosztását egyes tevékenységek vonatkozásában miként kell végrehajtani.

Mint ahogy már korábban arról az Adópraxis is beszámolt, az egyéni vállalkozó szünetelése kapcsán új jogszabály született, ez pedig érinti a helyi iparűzési adót (HIPA) is. Ennek lényege, hogy ha a szünetelés nem haladja meg a 181 napot, akkor az nem befolyásolja az adókötelezettség teljesítését. Tehát az iparűzési adó szabályozás ezen időszak alatt is vállalkozónak tekinti a szünetelő egyéni vállalkozót. Ez az intézkedés 2024. január 1-jétől lépett életbe - Dr. Gróf Gabriella okleveles könyvvizsgáló adószakértő, jogász a Menedzser Praxis Tudás- és Válaszközpont szakmai napján tartott előadásában.

Az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, hogy a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot.

Kötelező visszaváltási díj és a HIPA

A kötelező visszaváltási díj – ami szintén ez év elejétől hatályos - sok szabályt érint, így a HIPÁ-t érintő rendelkezéseket is. Eszerint az adóalapot semlegesítik a tekintetben, hogy mind a nettó árbevételből, mind az ELÁBÉ-ból, vagyis az eladott áruk beszerzési értékéből szükséges kiszűrni a visszaváltási díjakat annak érdekében, hogy az adóalapot ne befolyásolja.

A kötelező visszaváltási díj az ellenérték része, az ÉNÁ (darab eladási ár) összegébe beszámít. Az iparűzési adó alap szempontjából a visszaváltási díj nem része a nettó árbevételnek és az ELÁBÉ-nak. Az adóalap semlegesítése érdekében történt a módosítás.

Az adóalap megosztásának szabálya is módosul

Az adóalap megosztásának megváltozott szabályai – amik arról szólnak, hogy egyes tevékenységek esetében ezt miként kell végrehajtani – az adott iparágakban működő társaságoknál új iránytűként szolgálnak. Ráadásul ez két olyan területet érint, ahol korábban nem létezett erre vonatkozóan előírás és lényegében a székhely szerint számolta az iparűzési adó alapját az érintett adózó.

Az egyik ilyen terület a munkaerő kölcsönzők vonatkozásában megjelenő új előírás.

Adókötelezettség áll fenn annak az önkormányzatnak az illetékességi területén, ahol a vállalkozó által kölcsönzött munkavállalók az adóéven belül összesen legalább 21.000 óra időtartamban munkát végeznek.

Ahol a fenti feltétel teljesül, ott telephely létesül, az összes ilyen telephely pedig a megosztásnál figyelembe veendő. Ennek alkalmazása az idei év elejétől esedékes.

A légitársaságoknak is új előírással kell számolniuk 2024. január 1-jétől. A jogszabály definiálja, hogy kit tekint légi személyszállítást végző vállalkozónak, akire ezek a sajátos rendelkezések vonatkoznak. Az a vállalkozó minősül majd ilyennek, aminek a nettó árbevételének legalább 75 százalékát a légi szállítási szolgáltatásból, illetve az azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból realizálja a vállalkozó.

A nettó árbevételbe tartozik a Magyarországról induló repülőjáratain nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke is.

Telephelynek fog minősülni azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér működik, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak.

A kombinált adóalap a következőképpen alakul: az adóalap 20 százalékát hagyományos felosztási szabályok alapján a telephelyek között, 80 százalékát viszont az új telephelyek, azaz repülőterek között lesz szükséges felosztani.

 

Kovács Zita (2024-01-08)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!