Hogyan adózzunk a tiszteletdíj után?

A munkavállalók munkabérének elszámolása ma már rutinnak számít, ahogyan az adóelőleg levonása és a közterhek megfizetése is. Van azonban egy olyan kategória, amely lényegében munkavégzéshez kötődik, azonban a speciális volta miatt a munkavégzés díjazása nem jelent automatikusan a munkavállalókéval azonos módú elszámolást. A tiszteletdíj mint kifizetés elsősorban a gazdasági társaságok menedzsmentjének tagjait érinti, de más gazdasági szereplőkre is vonatkozhat.

A tiszteletdíj egy olyan pénzbeli juttatás, amelyet valakinek a munkájáért, szolgáltatásáért vagy teljesítményéért adnak, leggyakrabban hivatalos vagy formális keretek között.

Leginkább azokban az esetekben és helyzetekben merülhet fel a tiszteletdíj kifizetése, amikor az érintett személy nem alkalmazottként, hanem a menedzsment tagjaként, megbízottként, tanácsadóként vagy előadóként vesz részt egy adott megbízatásban, valamely projektben vagy eseményen.

Gyakorta előfordul az is, hogy a célszemély kívülállóként vesz részt a gazdasági társaság munkájában, inkább alkalomszerűen, mint állandó jelleggel.

Ilyen lehetséges például, amikor professzorok vagy előadók kaphatnak tiszteletdíjat egy-egy egyetemi előadás megtartásáért, vagy művészek, például írók vagy színészek is kaphatnak tiszteletdíjat egy-egy rendezvényen való részvételért vagy fellépésért. Így például egy konferencián előadó professzor jelentősebb tiszteletdíjat is kaphat a megtartott előadásáért. Külsős tanácsadók és szakértők is kaphatnak tiszteletdíjat esetenként, de gyakran egy-egy projektben vagy munkafolyamatban való részvételért, tanácsadásért vagy előadások megtartásáért, szakmai szolgáltatásokért is. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor alkalomszerűen nonprofit szervezetek is juttatnak tiszteletdíjat azoknak az önkénteseknek vagy közösségi vezetőknek, akik jelentős hozzájárulást nyújtottak a szervezet meghatározó munkájához. Mindent egybevetve, ha a tiszteletdíj fogalmát nézzük, akkor a „tisztelet” elismerést, megbecsülést jelent, a „díj” pedig az elvégzett munkáért való elismerést, ellenszolgáltatást.

A tiszteletdíjjal leggyakrabban érintettek köre

Tiszteletdíjat leggyakrabban a következő gazdasági szereplőknek fizetnek:

• igazgatósági tagok,
• felügyelőbizottsági tagok,
• alapítvány kuratóriumi tagok,
• egyesületi vezetőségi tagok,
• országgyűlési és önkormányzati képviselők,
• külsős megbízottak,
• külföldről érkező megbízottak.

A felsoroltak eseteiben a tiszteletdíj nem jelent minden esetben azonosságot az elszámolásokat illetően. A gyakorlatban többször előfordul az is, hogy külsős megbízások eseteiben nem csak a hazai előadók és művészek létezhetnek, hanem külföldről érkezett előzetesen felkért, a szakmájukban kiemelt szerepet játszó szakemberek is, nekik értelemszerűen eltérő a tiszteletdíjukra vonatkozó elszámolásuk tartalma, mint a hazai kollégájuk eseteiben.

A tiszteletdíj lehetséges elszámolása

A tiszteletdíj kifizetése esetén nagyon körültekintően kell eljárni, a kifizetéseket alaposan át kell gondolni. Egy magasabb összegű tiszteletdíj rendszeres (havonta) kifizetése biztosítási jogviszonyt is eredményezhet, annak járulékfizetési kötelezettségével. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a tiszteletdíj kifizetése esetében léteznek-e olyan esetek, amikor a kifizetésnek nem lenne a vonzata a járulékok kötelező megfizetése. Mindezt pedig úgy, hogy a kifizetés lényegében nem alkalomszerű, hanem egy egész adóévre vonatkozó ellenszolgáltatást, javadalmazást jelent, mögöttes jogszabályi háttér betartásával.

Egy összegű éves szintű kifizetés járulékmentesen

Előfordulhat olyan eset is, amikor az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak az éves szintű munkájáért egyösszegű tiszteletdíjat fizetne a gazdasági társaság. Az egy hónapra jutó összeg nem haladná meg a minimálbér 30%-át, de ez nem jelentene megbízásos jogviszonyt. Ebben az esetben kérdéses, hogy létezik-e bejelentési kötelezettség a 1041-es nyomtatványon? További kérdés, hogy a magánszemélytől csak 15% szja-t kell levonni, illetve létezik-e a kifizetőt terhelő 13% szocho-fizetési kötelezettség?

A tiszteletdíj is nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, ezért biztosítási jogviszony létrejötte esetén a T1041-es nyomtatványt be kell adni az adóhatósághoz.

Ebből következően az egyösszegű kifizetéshez igazodó visszamenőleges havi elszámolás elvileg nem lenne lehetséges, mint járulékmentes kifizetés. Azonban itt választott tisztségviselőkről van szó, amely nem teljesen azonos a munkavállalók elszámolásával, ebből következően léteznek eltérések a nem önálló tevékenységből származó jövedelem elszámolása során. Ebben irányadó a Tbj. törvény (2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény) 6. § (2) bekezdése, amely többek között a következőket rögzíti:
(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője…
A legfontosabb szabály viszont esetünkben a Tbj. 13. § (4) bekezdése, amely a következőket rögzíti:
(4) A 6. § (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő, képviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, vagy az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
Ha esetlegesen biztosítási jogviszony jönne létre, akkor természetesen ezt a 1041-es nyomtatványon be kell jelenteni a NAV-hoz. Mindent egybevetve, a hivatkozott törvényhelyek alapján lehetséges járulékmentes elszámolás az éves szintű kifizetéshez igazodóan. Tehát, amennyiben az egy hónapra jutó összeg nem haladja meg a minimálbér 30%-át, akkor a 1041-es nyomtatványt nem kell beadni, a magánszemélytől csak 15% szja-t kell levonni, a kifizetőt pedig 13% szocho-fizetési kötelezettség terheli.

Külföldi ügyvezetők tiszteletdíja

Ha a nevezett külföldi adóügyi illetőséggel rendelkező vezető tisztségviselők valamely uniós országban laknak, ott rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolás bemutatásával igazolják, akkor Magyarországon nem minősülnek biztosítottnak, és nem keletkezik járulékfizetési kötelezettségük sem. Ebben az esetben is a havi tiszteletdíjuk alapján (levonások nélkül) a kifizetőnek igazolást kell kiadnia, mert a nevezett személynek a hazájában keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége, az ottani adótörvények alapján. Így sem adószámot, sem pedig TAJ számot nem kell a részére igényelni, de egy esetleges ellenőrzés esetén értelemszerűen az A1-es igazolást be kell mutatni.
Amennyiben a nevezett magánszemély hozza magával az A1-es igazolást, miszerint valamely tagállamban biztosított, akkor nincs semmilyen járuléklevonási kötelezettség, tehát szja sem (adószáma sem létezik). Ezen felül a magánszemélynek az adóügyi illetőségéről is igazolást kell hoznia, miszerint ő külföldi adóügyi illetőségű. A foglalkoztatónak az A1-es igazolást, illetve az illetőségigazolást meg kell őriznie és be kell mutatnia egy esetleges adóellenőrzés során, hogy szabályosan járt el, ennek alapján nem került sor a járulékok levonására.
Szerződést mindenképpen kell kötni, amiben célszerű rendelkezni az A1-es igazolásról és az illetőség igazolásról is.