Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 490 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ingatlan mint fellelt tárgyi eszköz

2023. 01. 16.

Komoly gondot okozhat a leltár során fellelt ingatlan (telek, épület) megfelelő kezelése, ha bizonylatok, szerződések nem állnak rendelkezésre. Lehet-e ilyenkor a fellelt tárgyi eszközt piaci értéken nyilvántartásba venni és az értékét halasztott bevételként elhatárolni?

Kiindulási pont a nevezett ingatlan tulajdoni lapja, tehát első lépésként a tulajdonjogot kell megállapítani. 
Amennyiben az ingatlan idegen tulajdon lenne, akkor az értelemszerűen nem képezheti a társaság új tulajdonát. Amennyiben saját tulajdonról lenne szó, akkor felmerülhet a kérdés, hogy az ingatlan, mint tárgyi eszköz miért nem szerepelt a könyvekben. Esetünkben leltárkülönbözet képződik, amely leltártöbbletként jelenik meg. Ez adódhat a nyilvántartások pontatlanságából is. De a lényeg, hogy a leltár a valós helyzet felmérése, ezért az eltérést a nyilvántartások adatain át kell vezetni. 

Ha semmilyen nyilvántartás nem létezne, az ingatlant akkor is szerepeltetni kell a könyvekben a tárgyi eszközök között. Az ingatlan értékét pedig egy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani.

Halasztott bevételként pedig a következő az irányadó

  • egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig a Számviteli törvény (Szt.) 77. § (4) bekezdés d) pont alapján,
  • részesedésből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a befektetett eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékének összegéig az Szt. 84. § (2a) bekezdés alapján,
  • befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a befektetett eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó értékpapír, kölcsön szerinti értékének összegéig az Szt. 84. § (3a) bekezdés alapján,
  • pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó részesedés, értékpapír könyv szerinti értékének összegéig az Szt. 84. § (8) bekezdés alapján.

A leírtakból következik, hogy a leltártöbblet nem része a halasztott bevételnek. 

Egy esetleges leltárhiányt egyéb ráfordításként, a leltártöbbletet pedig egyéb bevételként kell elszámolni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a leltári többlet nem csökkentheti növelő tételként az adóalapot, mivel ez a későbbiekben annak felhasználásakor költségként vagy ráfordításként fog megjelenni.

Leipán Tibor (2023-01-16)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!