Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • adózási eljárásjog
  • cégjog, cégügyletek

Ingatlan mint fellelt tárgyi eszköz

2023. 01. 16.

Komoly gondot okozhat a leltár során fellelt ingatlan (telek, épület) megfelelő kezelése, ha bizonylatok, szerződések nem állnak rendelkezésre. Lehet-e ilyenkor a fellelt tárgyi eszközt piaci értéken nyilvántartásba venni és az értékét halasztott bevételként elhatárolni?

Kiindulási pont a nevezett ingatlan tulajdoni lapja, tehát első lépésként a tulajdonjogot kell megállapítani. 
Amennyiben az ingatlan idegen tulajdon lenne, akkor az értelemszerűen nem képezheti a társaság új tulajdonát. Amennyiben saját tulajdonról lenne szó, akkor felmerülhet a kérdés, hogy az ingatlan, mint tárgyi eszköz miért nem szerepelt a könyvekben. Esetünkben leltárkülönbözet képződik, amely leltártöbbletként jelenik meg. Ez adódhat a nyilvántartások pontatlanságából is. De a lényeg, hogy a leltár a valós helyzet felmérése, ezért az eltérést a nyilvántartások adatain át kell vezetni. 

Ha semmilyen nyilvántartás nem létezne, az ingatlant akkor is szerepeltetni kell a könyvekben a tárgyi eszközök között. Az ingatlan értékét pedig egy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani.

Halasztott bevételként pedig a következő az irányadó

  • egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig a Számviteli törvény (Szt.) 77. § (4) bekezdés d) pont alapján,
  • részesedésből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a befektetett eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékének összegéig az Szt. 84. § (2a) bekezdés alapján,
  • befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a befektetett eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó értékpapír, kölcsön szerinti értékének összegéig az Szt. 84. § (3a) bekezdés alapján,
  • pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó részesedés, értékpapír könyv szerinti értékének összegéig az Szt. 84. § (8) bekezdés alapján.

A leírtakból következik, hogy a leltártöbblet nem része a halasztott bevételnek. 

Egy esetleges leltárhiányt egyéb ráfordításként, a leltártöbbletet pedig egyéb bevételként kell elszámolni. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a leltári többlet nem csökkentheti növelő tételként az adóalapot, mivel ez a későbbiekben annak felhasználásakor költségként vagy ráfordításként fog megjelenni.

Leipán Tibor (2023-01-16)