A jegybanki alapkamat és a személyi jövedelemadó

Több adótörvényünk rendelkezik olyan jogszabályi helyekkel, ahol az adóztatás illetve a nem adóztatás szabályai a jegybanki alapkamathoz, vagy annak valahány százalékkal megnövelt összegéhez igazodik. A személyi jövedelemadóztatás terén is több helyen jelentkezik az alapkamat mértéke.

A legutolsó jegybanki alapkamatot előíró rendelet 2022. szeptember 27-én került kihirdetésre. és az új jegybanki alapkamat 2022. szeptember 28-ától érvényes. 

Alkalmazandó	%	Alkalmazandó	%	Alkalmazandó	%
2021.12.15	2,40	2022.04.27	5,40	2022.07.27	10,75
2022.01.26.	2,90	2022.06.01.	5,90	2022.08.31	11,75
2022.02.23.	3,40	2022.06.29	7,75	2022.09.28	13,00
2022.03.23	4,40	2022.07.13.	9,75	?	?

A Magyar Nemzeti Bank alapkamat-emelési ciklusának eredményeként kialakult 13 százalékos alapkamatszint alakult ki. A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével. Nem kizárt, hogy tovább folytatódik a kamatemelési tendencia.

A kamatjövedelem

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 65. §-a azokat a jövedelmeket definiálja, amelyeket kamatjövedelemként kell kezelni és adóztatni.

Ne feledjük el, hogy az Szja törvény kamat fogalma nem teljesen azonos a pénzügyi jogszabályok kamat fogalmával. 

Az Szja törvény 65. § (1) bekezdés c) pontja a szövetkezeteknek nyújtott tagi kölcsönök után fizetendő „kamattal” foglalkozik. Ez azért fontos, mert az Szja törvény a szövetkezetnek felszámított kamat mértékétől függően kezeli kamatként vagy a magánszemély más jövedelmeként. A szabályozás értelmében kamatnak tekintendő az az összeg, amelyet a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékét meg nem haladó mértékkel állapítottak meg. Megjegyzendő, hogy ezen mérték alkalmazásához az Szja törvény feltételeket szab.

A kamatkedvezményből származó jövedelem

A munkáltatói kölcsönök

A kamatkedvezmény kissé félreérthető megfogalmazás, mert véletlenül sem azt jelenti, hogy valaki a piaci kamatnál kedvezőbb kamatot kap vagy fizet. Egy-két esetben azonban némi hasonlóság tapasztalható. Az Szja törvény 72. §-a meghatározza azokat az eseteket, amelyek következtében az adótörvény általi kamatkedvezmény megjelenik. A jegybanki alapkamattal összefüggésben kiemelendő a munkáltatói kölcsönök témaköre. A munkáltató által a munkavállalónak vagy a társas vállalkozás által a közreműködő tagjának nyújtott kölcsönök két csoportja különíthető el:

• lakáscélú kölcsönök (vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés, zárt végű pénzügyi lízing),
• nem lakáscélú kölcsönök (pl. gyógykezelés, autóvásárlás, körutazás, házasságkötés stb.

A lakáscélú munkáltatói kölcsönök

A munkáltató segítséget nyújthat munkavállalója lakásszerzéséhez. A Ptk. alapján ez a kölcsön kamatmentes is lehet. Az Szja törvény azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállalónak nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat + 5 százalékkal növelt mértékét (jelenleg 18 százalék), akkor kamatkedvezmény keletkezik. A kamatkedvezmény 1,18-szorosa, mint adóalap utána munkáltatónak 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

Lakáscélú kölcsönök esetében a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitel kapcsán kamatkedvezmény nem jelenik meg. Ez az időtartam jelenleg 2019 – 2022. éveket érinti, mert korában más szabályozás volt hatályban. A kamatkedvezménytől, mint jövedelemtől való eltekintés feltételei:

• a kölcsön nyújtása hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján történik,
• a munkáltató a kölcsönt saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta.

A 10 millió forintot meghaladó kölcsönösszeg esetében a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A kamatkedvezmény összegét a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékkal kiszámított mérték és a munkáltató által megállapított kamatmérték különbözetével kell kiszámítani.

Amennyiben a piaci kamat alacsonyabb, mint a jegybanki alapkamat +5 százalék, és ezt a munkáltató bizonyítja, akkor a kamatkedvezmény a piaci kamatlábbal számított kamat és a munkáltató által meghatározott mértékkel számított kamat különbsége.

Az Szja tv. 72. § (2) bekezdése alapján az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.

A nem lakáscélú munkáltatói kölcsönök

A munkáltató bármilyen célra adhat kamatmentes, alacsony kamatozású vagy piaci kamatozású kölcsönt a munkavállalójának. A nem lakáscélú munkáltatói kölcsönök esetében az első forinttól kezdve figyelni kell a kamatkedvezmény megjelenését. A számítási módot befolyásolja, hogy az adott célra (pl. autóvásárlás) nyújtott kölcsön piaci kamata (autóhitel) vagy a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal számított összege az alacsonyabb. Az alacsonyabb mérték és a munkáltató által felszámított mérték különbözetével kel meghatározni a kamatkedvezményt.
A kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa lesz az az adóalap, amely utána munkáltatónak 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.

A munkabérelőleg

Egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy a munkáltató munkabérelőleget folyósítson a munkavállalójának. A munkabérelőleg lényegében amunkavállalóval szemben fennálló követelés és az Szja törvény 72. § (1) bekezdése értelmében megjelenhet a kamatkedvezmény. Az Szja törvény 72. § (4) g) albekezdése érelmében kivételt képez az olyan munkabérelőleg, amelynek

• folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett történik,
• összege nem haladja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

Meg kell jegyezni, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a kivételszabály nem alkalmazható. 

A kamatkedvezményt az előző pontokban ismertetetteknek megfelelően kell kiszámítani.

Az osztalékelőleg

Az Szja törvény 72. § (2) bekezdése értelmében a kamatkedvezmény az osztalékelőleg kifizetése kapcsán is megjelenik. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el. Kivételt képez az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált. A kamatkedvezményt az előző pontokban ismertetetteknek megfelelően kell kiszámítani. 

Az utólagos elszámolásra átadott pénzeszköz

Sokféle oka lehet annak, hogy a munkáltaót utólagos elszámolásra pénzeszközt ad át a munkavállalójának. Lehet az ok belföldi-külföldi kiküldetési költségek finanszírozása, anyagbeszerzés, eszközbeszerzés stb.

A munkavállalónak az átvett pénzeszközről 30 napon belül el kell számolnia a munkáltatóval. Külföldi kiküldetés esetén a hazaérkezést követő nap számít az első napnak. Amennyiben a munkavállaló az elszámolásra átvett pénzeszközről 30 napon belül nem számol el, akkor az Szja törvény 72. § (1) bekezdése értelmében megjelenik a kamatkedvezmény. A kamatkedvezményt az előző pontokban ismertetetteknek megfelelően kell kiszámítani.

Az Szja törvény 72. §-a elég tágan értelmezi a kamatkedvezmény megjelenését, azonban a (4) bekezdés tartalmazza azokat az eseteket, amikor a kamatkedvezmény számításának szabályait nem kell alkalmazni.