A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az Szja törvény szerinti adóköteles kamatjövedelem után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével. A kormányrendeleti szabályozás egyszerűnek tűnik, de mégsem az, mivel a szociális hozzájárulási adó kiterjesztésének értelmezéséhez több jogszabály együttes ismerete szükséges.
A Magyar Közlöny 2023/79. számában megjelent a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet, amely kiterjeszti a Szocho törvény tárgyi hatályát, vagyis bővíti azokat a jövedelmeket, amelyek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az új rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba és az időbeli hatálya a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet végéig tart.
A szocho-val érintettek köre
A szociális hozzájárulási adó a természetes személyeket, valamint azokat az egyéni vállalkozókat sújtja, akik tevékenységüket szüneteltetik és pénzforgalmi számlát vezetnek (áfás tevékenység esetén kötelező). Utóbbiakra azért került kiterjesztésre a szocho, mert az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése esetén a megszerzett jövedelmeket természetes személyként kell leadózni. Egyéni vállalkozón az Szja törvény által egyéni vállalkozóként kezelt magánszemélyeket kell érteni (pl. klasszikus egyéni vállalkozók, egyéni ügyvédek, közjegyzők, szolgáltató állatorvosok stb.).
A lakossági befektetések hozamai
A lakossági befektetések többéle formát ölthetnek. A legegyszerűbb megtakarítás a takarékbetét. A bonyolultabbak közé tartoznak a hitelviszonyt vagy a tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírok. Még tovább bonyolódik a helyzet a deviza vagy deviza alapú megtakarításokkal, a különféle kollektív megtakarítási formákkal, a tőkeáttételes derivatív műveletekkel és az öngondoskodás különféle formáival. Az egyes megtakarítási, befektetési formákhoz különféle hozamtípusok kapcsolódnak. Ez lehet árfolyamnyereség (kettős értelemben is), a vállalkozás nyereségéből való részesedés (osztalék), vagyongyarapodás, vagy éppen kamat. Az egyes polgári jogi és pénzügyjogi elnevezések azonban eltérőek lehetnek az Szja törvény által meghatározott osztalék, kamat és árfolyamnyereség fogalmától.
A kamatjövedelemmel kapcsolatban alábbi eset fordulhat elő:
- a pénzügyjogi értelemben vett kamat az Szja törvény szerint is kamat.
- a pénzügyjogi értelemben vett kamat adó jogilag nem kamat, hanem pl. osztalék (ld. kamatozó részvény kamata) vagy egyéb jövedelem (ld. tagi kölcsön kamata.
- a pénzügyjogi értelemben véve a hozam nem kamat elnevezésre hallgat (ld. kollektív papírok árfolyamnyeresége, bizonyos biztosítói kifizetések), de az Szja törvény alapján mégis kamatjövedelemnek tekintendő.
A Szocho törvény módosítása az Szja törvény alapján adóköteles kamatjövedelemként kezelt kamatra vonatkozik. Az Szja törvény a kamatjövedelmeket a 65. §-ában definiálja. Arra azonban ügyelni kell, hogy a kamatjövedelmek egyik csoportja adóztatás alá vont, a másik csoportja pedig nem. A nem szja köteles kamatjövedelmek után szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni. Ugyancsak ügyelni kell a magyar illetőségűek külföldről származó kamatjövedelmére és a külföldiek Magyarországról származó kamatjövedelmére is.
A törvény szabályozása egyértelmű, azonban megfejtéséhez sokszor az önkéntes pénztárakra, a befektetési alapokra, a biztosításokra vonatkozó háttérszabályokat is ismerni kell. Ismerni kell továbbá a kettős adózást elkerülő egyezményeket (amennyiben az érintett országgal kötött ilyet Magyarország).
Az szja törvény szerinti kamatjövedelem
Az Szja törvény 65. §-a alapján kamatjövedelemnek minősül:
- bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelés-egyenlege után jóváírt vagy tőkésített kamat, amennyiben az nem haladja meg a piaci kamatot,
- a nyilvánosan forgalomba hozott, a Tpt. szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír hozama, visszaváltáskori árfolyamnyeresége,
- a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír egyéb vagyoni érték,
- a biztosítói teljesítésből a befizetett díjat (ideértve a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeget is) meghaladó összeg. Megjegyzendő, hogy nem minősül befizetett díjnak a kockázati biztosítás díja.
- a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg,
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes kamatjövedelmek megjelenésénél az Szja törvény – a fentieken túli – részletszabályokat is tartalmaz.
A szocho kötelezettség keletkezése
Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet 2023. július 1-jén lép hatályba, az ekkor és ez után keletkező – személyi jövedelemadó alappal is rendelkező – kamatjövedelmek után jelenik meg a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. Felvetődik azonban a kérdés, hogy az egyes kamatjövedelmek esetében (pl. korábbi lekötések, kamatos kamatozás stb.) melyik az az időpont, amikor már a kifizetőnek a szocho-t is le kell vonnia. Tekintsük át a részletszabályokat!
A takarékbetétek kamata
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) 8. pontja alapján betétnek minősül a Ptk. szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Takarékbetétet különböző időtartamokra lehet lekötni.
A Kormányrendelet értelmében a szocho kötelezettség lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik. Ezen kamatok után (bármikor kerül sor a jóváírásra, tőkésítésre) 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
A 2023. június 30-án vagy korábban lekötött takarékbetét kamata után kizárólag 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A fizetési és a pénzforgalmi számla kamata
A fizetési számla fogalmát a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: pénzforgalmi törvény) 2. § 8. pontja definiálja. Ennek értelmében a fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is.
A fizetési számla-követelés kamata után akkor keletkezik az szja-n felül szocho fizetési kötelezettség is, ha annak jóváírására 2023. június 30. napja után kerül sor.
A pénzforgalmi számla meghatározása szintén a pénzforgalmi törvényben található. A törvény 2. § 20. pontja alapján pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott. Pénzforgalmi számlát a társas vállalkozások, államháztartás szervezete, egyesületek és többek között azok az egyéni vállalkozók kötelesek vezetni, amelyek áfás tevékenységet folytatnak. A pénzforgalmi számla kamata akkor képez szocho alapot, ha a számlatulajdonos egyéni vállalkozó és az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét. Ebben az esetben a kamatjövedelmet természetes személyként szerzi meg.
A pénzforgalmi számla-követelés kamata után akkor keletkezik az szja-n felül szocho fizetési kötelezettség is, ha annak jóváírására 2023. június 30. napja után kerül sor.
Az értékpapírok kamatjövedelme
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
A Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja alapján hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak számít minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk c) pontjában meghatározott fogalom.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír domináns formái:
- a kötvény (Tpt. 12/B. §), amelynek kibocsátására jogosult t az MNB, a magyar állam, külföldi állam, önkormányzat, nemzetközi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, valamint külön törvényben erre feljogosított szervezet.
- a kincstárjegy, amelynek kibocsátására az államjogosult.
A szociális hozzájárulási adó Kormányrendelet hatálybalépésétől (2023. július 1.) után megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik. Figyelem! Nem az értékpapír kibocsátásának időpontja a mérvadó, hanem a kamat, hozam megszerzésének dátumát kell figyelni!
Az állampapír
A Tpt. 5. § 1 bekezdés 6. pontja alapján az állampapír a Bszt.-ben meghatározott fogalom. A Bszt. 4. § (1) 2a. alpontja alapján az állampapír az állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Állampapír-kibocsátónak minősül az alábbiakban felsorolt jogi személyek bármelyike, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki:
- az Európai Unió,
- az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét,
- az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai,
- több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége,
- több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény vagy
- az Európai Beruházási Bank.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lehetnek kamatozóak és lehetnek diszkont (nem diszkont áron!) kibocsátott papírok. Figyelni kell azonban arra, hogy az állampapírok hozama nem minden esetben mentes a személyi jövedelemadó és a szocho alól.
Mentes a személyi jövedelemadó alól a Magyar Állam által 2019. június 1-től kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott kötvényből származó kamatjövedelem. Ennek következtében szocho fizetési kötelezettség sem keletkezik.
A 2019. június 1-jét megelőzően kibocsátott állampapírok után azonban még kell kamatadót fizetni. Ilyen papírokkal azonban már csak a másodlagos piacon lehet találkozni, ezeket újonnan már nem bocsátják ki.
A szociális hozzájárulási adó 2023. július 1. után megszerzett állampapír kamatára, hozamára vonatkozik, ha az nem minősül adómentesnek. Megjegyzendő, hogy Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetén nincs szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
A kollektív befektetési papírok
Tpt. 5. § (1) bekezdés 76. pontja alapján a kollektív befektetési értékpapír a Kbftv.-ben meghatározott fogalom. A Kbftv. 4. § 61. pontja meghatározásában a kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat. A kollektív befektetési forma pedig minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára.
A szociális hozzájárulási adó 2023. július 1. után megszerzett kollektív befektetési papírok, hozamára vonatkozik, ha az nem minősül adómentesnek. Megjegyzendő, hogy Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetén nincs szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.
Kamatadó és a kamatos kamat
Kamatos kamatra a kifizetett kamat újbóli lekötésén keresztül tehetünk szert. A megtakarítási forma előnye, hogy kellően hosszú futamidővel alacsony kezdőtőke mellett is képesek lehetünk jelentős összeg megtakarítására, hiszen tőkénk hatványozottan növekszik. A magyar szabályozás alapján a személyi jövedelemadó a kamat tőkésítésének napján keletkezik. Ugyanezen a napon fog keletkezni a szociális hozzájárulási adó is, de figyelni kell arra, hogy a 2023. június 30-án vagy korábban lekötött takarékbetét kamata után kizárólag 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A kamatos kamatozású betétek és értékpapírok esetében mindig a nettó, vagyis az szja-val és a szocho-val csökkentett kamatösszeg kerül tőkésítésre.
A devizában megjelenő kamat
Számlát vezetni, takarékbetétet elhelyezni, értékpapírt vásárolni nem csak forintért és forintban denomináltan lehet. A devizamegtakarítások esetében a devizaárfolyamnyereség adómentes jövedelemnek minősül. Ennek következtében szocho sem terheli. Az Szja törvény 6. § (2) bekezdése értelmében a devizában (pl. EUR, USD, DHF, GBP stb.) keletkező kamatjövedelmet ugyanazon pénznemben (pl. EUR, USD, DHF, GBP stb.) kell megállapítani és levonni. Az adót azonban magyar forintban kell megfizetni. Az adó összegét – a speciális előírásokat is figyelembe véve – fő szabály szerint a bevételszerzés időpontjában érvényes MNB árfolyamon kell kiszámítani. Megjegyzendő, hogy a szocho alapját az szja adóalap fogja képezni.
Ingatlanbefektetési alap
Az ingatlanbefektetési alapok utáni kamatjövedelemből nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót. Csak a személyi jövedelemadófizetési kötelezettség jelenik meg. Erről a Kormányrendelet rendelkezik.
A külföldön forgalomba hozott értékpapírok kamata
Fontos, hogy értékpapírok esetében nemcsak a Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok hozamát kell figyelembe venni, hanem azokat is, amelyeket külföldön hoztak nyilvánosan forgalomba és forgalmaztak. A lényeg tehát a nyilvános forgalomba hozatal ténye, vagyis a forgalomba hozás/forgalmazás helye, országa lényegtelen. A külföldön forgalomba hozott és magyar adóügyi illetőségű által megvásárolt értékpapírok kamata után szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
A kamatnak minősülő vagyoni érték
Az Szja törvény 65. §-a kamatként kezel bizonyos vagyoni értékeket is. Ilyen lehet például a pénznyeremény, de a tárgynyeremény is. Ezen kamatjövedelmek esetében a szociális hozzájárulási adó 2023. július 1-jét követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik. Az adóalapot a kamatjövedelem 1,18-szorosában kell megállapítani.
A biztosításokból származó kamatjövedelem
Az életbiztosításra és nyugdíjbiztosításra kapott jövedelem után akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ha biztosítási szerződés megkötésére 2023. június 30-a után kerül sor. Itt is az a főszabály, hogyha a jövedelem szja köteles, akkor 2023. július 1-jétől szocho-t is kell utána fizetni.
A tagi kölcsön kamata
A tagi kölcsönök kamata fő szabályként egyéb bevételként adózik. Kivételt képez a szövetkezeti tagok által nyújtott tagi kölcsön. „kamata” Ebben az esetben adóköteles kamatjövedelemnek minősül az a „kamat”, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg. Az ezt meghaladó összeg egyéb bevételként adóztatandó. A kamatjövedelem tán 15 százalék személyi jövedelemadót és 2023. július 1-je után nyújtott tagi kölcsönök esetében az szja-n felül még 13 százalék szocho is terheli az szja szerinti kamatjövedelmet.
Nyugdíjszolgáltatói kifizetés kamatjövedelme
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek minősül a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény. A hivatkozott törvény 2. § 14. pontja alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény olyan zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten jön létre és működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat;
A nyugdíjszolgáltatói kifizetés kamatjövedelemként kezelt összegre a szocho fizetési szabályokat a jogszerzési időtartamnak 2023. július 1-jét követő időszakkal arányos részére kell alkalmazni.
(Folytatjuk)