Ez a tartalom 861 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: új Kata tv.) bevezetésével több százezer korábbi kisadózó kényszerül arra, hogy 2022. szeptember 1-től más adózási formát válasszon, de persze vannak néhányan, akik továbbra is jogosultak a kata, jobban mondva az új kata alkalmazására.
Többen vannak azonban, akik kiesnek például azért, mert az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetővel állnak üzleti kapcsolatban.
A katások ugyanis a továbbiakban kizárólag lakossági megrendelőktől szerezhetnek bevételt, magyar vagy külföldi cégektől, jogi személyektől, egyéb szervezetektől vagy másik egyéni vállalkozótól nem.
Az új Kata tv. szerint a kata szerinti adózást kizárólag egyéni vállalkozók választhatják, mégpedig csak azok, akiknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkezik közteher-fizetési kötelezettsége.
A korábbi szabályok szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozók voltak jogosultak a katára, ami jelentős különbség, hiszen így kiesnek
A változás azt is jelenti, hogy a továbbiakban nem választhatja a kisadózást
Fontos, hogy az egyéni vállalkozó főfoglalkozásban végezze a tevékenységét, azaz 2022. szeptember 1-től nem lehet kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,
h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül,
i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;
A kisadózó egyéni vállalkozó havi 50.000 forint összegű tételes adót köteles fizetni. Ez az egyetlen adótétel, azaz a főfoglalkozású vállalkozó a továbbiakban nem vállalhat magasabb összegű közterhet, megszűnik a havi 75.000 forintos adó fizetése.
Ez azt is jelenti, hogy a kisadózó nem tud magasabb összegű ellátási alapot szerezni, azaz az ellátásainak alapja 2022-ben kizárólag 108.000 forint lehet, ami lényegesen alacsonyabb, mint a minimálbér.
Ez eddig is így volt, mégis érdemes itt elidőzni egy kicsit. A kisadózó vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmében ugyanis biztosítottnak minősül és ezzel a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Ez azt jelenti, hogy a táppénzt, a CSED-et, a GYED-et, az örökbefogadói díjat a 108.000 forintos alap figyelembevételével fogja kapni, ami nagyon kevés. Ezzel általában a kisadózók számolnak is, ez az alacsony közteher ára.
Van azonban egy másik ellátás, amire az alacsony ellátási alap sokkal nagyobb hatást gyakorol. Ez pedig az öregségi nyugdíj. A nyugdíj összege az aktív évek során megszerzett szolgálati idő és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével kerül majd meghatározásra. A teljes szolgálati idő megszerzéséhez legalább a minimálbér utáni közteher-fizetés szükséges, tehát a katások esetében a szolgálati időt arányosítani kell. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben egy teljes év közteherfizetéssel (108.000/200.000) = 0,54 év, vagyis 365 nap helyett 197 nap szolgálati időt szereznek a kisadózó vállalkozók [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (2) bekezdése értelmében].
Ez – a közhiedelemmel ellentétben – nem azt jelenti, hogy a kisadózók később lesznek nyugdíjasok. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges 20 év szolgálati idő, illetve a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idő megállapításánál ugyanis nem kell az arányos szolgálati idővel kalkulálni. Ebben az esetben 1 nap biztosításban töltött idő = 1 nap szolgálati idővel, vagy 1 nap jogosultsági idővel. A kisadózó tehát ugyanakkor lesz jogosult pl. a nők számára 40 éves jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíjára, mintha munkaviszonyban állt volna.
Az arányos szolgálatai időnek ugyanis a nyugdíj összegének számítása során van jelentősége. Egészen pontosan annak meghatározásánál, hogy a nyugellátás összege hány százalékát teszi ki a havi átlagkeresetnek. A nyugdíj összege az életünk során, pontosabban mondva 1988-tól elért, járulékalapot képező átlagkereset és egy százalékos szorzó számításával kerül meghatározásra. Ez a százalékos szorzó a megszerzett szolgálati időtől függően növekszik. 15 év megszerzett szolgálati idő 43 százalékos szorzót eredményez, 50 év, vagy ennél több pedig már 100 százalékot. Az arányos szolgálati idő ebben a számításban játszik fontos szerepet.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól