Kereskedelmet érintő adók a nyári adócsomagban

Az extraprofit adókról szóló kormányrendelet a költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében mintegy nyolc szektorban (bankszektor, energetika, biztosítók, kiskereskedelem, gyógyszerforgalmazók, telekommunikációs cégek, légitársaságok, reklámszektor) határozott meg új adóterhet vagy emelte meg az eddigi kötelezettség mértékét. A 2022. július 1-jén hatályba lépő változások közül a kerekedelmi ágazatot érintőket ismertetjük.

A 2022. június 4-én kihirdetett az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításai közül az alábbi módosítások hatályba lépésének dátuma 2022. augusztus 1-je:

• A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés,
• Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet eltérő alkalmazása,
• Ezek alkalmazási hatálya, azaz a 13. alcímet és a 14. alcímet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében, valamint
• Cégautóadó havi mértéke.

Az adócsomag nem módosította a reklámadó hatályos szabályait. A reklámadó mértéke 2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig az adóalap nulla százaléka, melynek megfelelően jelenleg a reklámadóval kapcsolatban sem megállapítási, sem bevallási, sem fizetési kötelezettség nem merül fel. 
Azonban ki kell emelni, hogy a Költségvetési Tanács által kiadott – a 2023. évi költségvetésről szóló – véleménye értelmében látható hogy a alapján például azt tudjuk, hogy a reklámadó kulcsa 0 százalékról 7,5 százalékra emelkedik az adóalap 100 millió forint feletti részére vonatkozóan 2023. január 1-jétől.)

A kiskereskedelmi pótadó

Erre a szektorra is pótadó kötelezettséget határoz meg a rendelet. 2022. évben nem emelkednek a sávos kiskereskedelmi különadó kulcsai, azonban a 2023-ban kezdődő adóévtől 1,80%-ra nő e közteher a pótadóval.

A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben - az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben - a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve - több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve - kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót  kell megállapítania, megfizetnie és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallania.

Az az adóalany, amelynek nincs a 2021. évben kezdődő adóéve, a Kiskeradó tv. szerint a 2022. évben kezdődő adóévéről benyújtandó bevallással egyidejűleg a 2022. évben kezdődő adóéve - több, a 2022. évben kezdődő adóév esetén a 2022. évben kezdődő utolsó adóéve - adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összeget köteles pótadóként megállapítani, megfizetni és - az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - bevallani.

A pótadóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja, a pótadót az állami adóhatóság által meghatározott államháztartási számlára kell megfizetni.

A 2022. július 1-jét követően kezdődő, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a fizetendő kiskereskedelmi adó összege az adóévi, Kiskeradó tv. szerinti adóalapnak naptári napi időarányosítással 365 napos időszakra számított összege alapján a Kiskeradó tv. 6. §-a szerint, a 2023-ban kezdődő adóévtől a rendelet szerint megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

Az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

A 2023-ban kezdődő adóév adóelőlegének megállapítása során a Kiskeradó tv. 6. §-a nem alkalmazható, az adóelőleget a fentiek szerint kell megállapítani.

A „chipsadó” (népegészségügyi termékadó) és a 2011. évi CIII. törvény szabályaitól való eltérés

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-ától eltérően határozza meg a VTSZ szám és a szörp fogalmát.
Népegészségügyi termékadó-köteles a 2. mellékletben meghatározott, előrecsomagolt termék, amelyeket terhelő adó a mellékletben szereplő mértékkel kell megállapítani. 
Ide tartoznak különösen az alábbi termékek:

• az üdítőitalok közül: édesített, alacsonyabb gyümölcs- illetve zöldséghányadú levek, tejalapú italok, szörpök;
• energiaitalok;
• előrecsomagolt cukrozott készítmények;
• sós rágcsák;
• ételízesítő;
• ízesített sör, alkoholos frissítő;
• előrecsomagolt édes, sós tészta.

Párhuzamosan a Neta tv. 10/A. § (5) és (6) bekezdése nem alkalmazható.