Mit is jelent pontosan a keresőképtelenség?

A szezonális őszi megbetegedések okán jellemzően megemelkedik a betegségek miatti távollétek száma, legyen szó akár saját betegségről, akár beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenségről. A munkáltatók és a munkavállalók számára legfontosabbnak tartott információkat próbáljuk összefoglalni.

A keresőképtelen állapot orvosi igazolásának két szempontból is jelentősége van:

• dokumentálja az igazolt távollétet a munkából,
• másrészt bizonyítja a betegszabadsághoz, táppénzhez előírt jogosultsági feltétel, a keresőképtelenség meglétét.

Keresőképtelen az,

• aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
• aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
• az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt mellette tartózkodik,
• a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli,
• aki fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásban részesül betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt,
• akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy ugyanilyen okból hatóságilag elkülönítenek,
• aki járványügyi, állategészségügyi okból munkahelyén nem tud megjelenni, és más munkahelyen ideiglenesen sem foglalkoztatható.

A méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelen az a szülő, aki

• tizenkét–tizennyolc év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
• mellette tartózkodik a kórházi kezelés alatt.

A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a foglalkozás, munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően dolgozott. A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogszabályban meghatározott orvosok jogosultak.

A legáltalánosabb esetek a jogosultsági körből:

• a háziorvos, házi gyermekorvos
• a járó beteg szakellátás orvosa, ha a járóképes beteg ellátására területileg vagy a háziorvos beutalása alapján illetékes,
• a kórház a kórházi kezelés időtartamára.

Ha a keresőképtelenséget nem a háziorvos, házi gyermekorvos állapítja meg, az eljáró orvos értesíti a keresőképtelenség megállapításáról a háziorvost, házi gyermekorvost.

A keresőképtelen biztosított kötelességei

A keresőképtelen biztosított köteles

• az orvos utasításait betartani (beleértve a gyógyulást elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra és a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozó utasítást is),
• az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, ha más orvos kezeli ez idő alatt, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost értesíteni.

Köteles továbbá a keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási hely, lakcímváltozást bejelenteni a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak.

Ha a keresőképtelen biztosított címváltozását nem jelenti be, az orvosi utasítások be nem tartásával gyógyulását tudatosan késlelteti, a táppénzfolyósítás megszüntetésének kezdeményezése történik.

A betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a kormányhivatalnál. 

A felülvizsgálat írásban, meghatározott adatok közlésével kérhető, igazgatási szolgáltatási díj fizetése mellett. A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, illetve felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A felülvizsgálat eredményéről írásbeli tájékoztatás készül, a döntéssel szemben a foglalkoztató és a foglalkoztatott is nyolc napon belül felülvizsgálatot kezdeményezhet. A keresőképtelenségről szóló igazolást legalább kéthetente ki kell állítani.

Ha a biztosított kimerítette a táppénzre való jogosultságát, az orvosnak nem kell őt nyilvántartani a keresőképtelenségi naplóban, de a keresőképtelenség tényét kérésére továbbra is igazolni kell. Az igazolás azért lehet fontos, mert táppénz ugyan már nem illeti meg a biztosítottat, de keresőképtelenség címén mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól.