Ez a tartalom 2757 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Két jogviszony a korlátolt felelősségű társaságban

Számtalan olyan gazdasági társaság működik Magyarországon, ahol a tag a saját gazdasági társaságában egyrészt ügyvezető, másrészt személyesen közreműködő személy. Jelen cikkünkben egy ilyen valós esetet vizsgálunk, és áttekintjük, hogy milyen kötelezettségek terhelik a tagot és a társaságot.

Esetünkben a tag a saját gazdasági társaságában (kft.) munkaviszony keretében személyesen közreműködik. A munkaszerződés szerinti munkaideje teljes munkaidős (heti 40 óra). A tag egyidejűleg a társaság ügyvezetője, és a tagok úgy állapodtak meg, hogy az ügyvezetés nem bír nagyobb leterheltséggel, ezért a tag ezt ingyenes megbízás keretében látja el.
Lássuk, mi a teendője a társaságnak. Van-e minimális járulékfizetés? Be kell-e jelenteni az ügyvezetői jogviszonyt?

Először is, meg kell jegyeznünk, hogy egy gazdasági társaság tagjaként munkaviszonyban végzett tevékenység nem minősül személyes közreműködésnek. E tekintetben a természetes személy nem mint társas vállalkozó, hanem munkaviszonyban állóként esik biztosítási kötelezettség alá. A bejelentés is a munkaviszonyra tekintettel történik. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § d) pontja szerint társas vállalkozó:

a)    a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
b)    a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az a) pont szerint (személyes közreműködésre tekintettel) minősül társas vállalkozónak.
A munkaviszony nem minősül személyes közreműködésnek, ezért az ügyvezető a b) pont szerint társas vállalkozónak minősül. Ugyan a Polgári Törvénykönyv szerint az ügyvezetés ellátható polgári jogi megbízási jogviszonyban is (amely megbízás lehet ingyenes is), a Tbj. ezt a jogviszonyt „átírja” társas vállalkozói jogviszonnyá, ami persze csak társadalombiztosítási jogilag kezelendő így. Viszont idáig még nem mondunk semmi mást, mint azt, hogy társadalombiztosítási szempontból az ügyvezető társas vállalkozónak számít.

A Tbj. 5. § (1) bekezdéses f) pontja szerint biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. Kiegészítő tevékenységet folytató pedig az, aki saját jogán nyugdíjas, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. Így aztán az ügyvezető egy biztosított társas vállalkozó!

Az ügyvezető viszont ezt a tevékenységét díjazás nélkül látja el. Ezen jogviszonyon belül azonban ilyenkor mégsem merül fel a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége, arra tekintettel, hogy a társas vállalkozói minőség mellett van egy legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszony is. A Tbj. 31. § (4) bekezdésének rendelkezése folytán a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Hasonló szabály vonatkozik a 22 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adóra is. Az ügyvezető e feladat ellátása mellett heti 40 órás munkaviszonyban áll. Jogszabály nem mondja, hogy ilyen munkaviszony nem lehet a saját gazdasági társaságán belüli is. Tényleges járulékalapnak ez esetben az ügyvezetés díjazása számít, mivel ilyen nincs, a járulékok alapja nulla, tehát nincs mi után járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni. Ilyenkor beszélünk köznyelven egy biztosított mellékfoglalkozású társas vállalkozói minőségről.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése előírja, miszerint a munkáltató és a kifizető az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.

A bejelentést
a)    a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,
b)    a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni.
Ez a bejelentés az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából történik. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatokat – a biztosított végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma kivételével – azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. Ebből a biztosítotti nyilvántartásból látja az egészségbiztosítóval szerződött egészségügy szolgáltató (orvos, rendelőintézet, kórház, stb.), hogy valaki jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra (zölden vagy pirosan „villog-e” a TAJ száma).

Az adóhatóság erre a célra rendszeresítette a T1041 számú adatlapot (jelenleg a 17T1041 jelű használandó). A különféle biztosítási jogviszonyoknak különböző kódjai vannak. A munkaviszony bejelentése például a 1101 kódszám alatt történik (ezt a bejelentést bizonyára a korlátolt felelősségű társaság meg is tette). De be kell-e jelenteni e mellett az ügyvezetői (társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói) jogviszonyt is? Be kell, bár ennek az égvilágon semmi értelme! Méghozzá így: „1452 Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kód és cím alatt. Értelme azért nincs a dolognak, mert az adott személy ilyenkor egészségügyi szolgáltatásra amúgy is jogosult a munkaviszonya alapján. Viszont, ha szó szerint vesszük az Art. idézett 16. § (4) bekezdésének rendelkezését, akkor a biztosítottnak minősülő személyeket kell bejelenteni. Szegény ügyvezető, mint láttuk járulékfizetés (járulékalapot képező jövedelem) hiányában is biztosított társas vállalkozónak minősül! Na, ez ám a furcsa, biztosítással járó jogviszony! Csak arra jó, hogy bejelentsük, amúgy semmire sem jogosít.

A Szerző ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő.