Amennyiben a számlázás során megváltozott (volna) a cég neve, akkor ennek még időben történő hivatalos tájékoztatása a vevő/bérlő feladata (lett volna). A cég nevének megváltozása egy hosszabb procedúra, mivel erről előzetesen taggyűlést kellett tartani és taggyűlési határozatot is kellett hozni. A változásbejegyzési kérelmet is be kellett adni, a cégbíróságnak pedig 15 napon belül kellett határozatot hozni a változás bejegyzését illetően. Ezt követi még a közzétételi kötelezettség is, majd annak megjelenítése a cégközlönyben is.
Tehát a számlázáskor a cég már pontosan tudatában volt annak, hogy a változásbejegyzése hatályosult vagy nem, ennek alapján a tájékoztatási kötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.
Megjegyzendő, hogy a cégnév változása érinti a megkötött szerződést is, tehát azt is változtatni kellett volna.
Egy kft esetében névváltoztatás kezdő időpontja ugyanis annak a taggyűlés napja, amikor a tagok ténylegesen döntenek a cégnév változásáról. A következő időpont pedig a bejegyzés napja, amikor a cégbíróság a változást a cégjegyzékbe bejegyzi. Létezik továbbá a közzététel időpontja, ami a cégadatoknak a cégközlönyben történő közzétételét jelenti. Ezek az időpontok a társaság cégkivonatban is megtalálhatóak, tehát célszerű lenne a pontosság miatt egy cégkivonatot is lekérni. A cégkivonat alapján viszont már eldönthető az, hogy a bérbevevő társaság szabályosan járt el vagy nem a névváltoztatást illetően.
A számla összegének a vitatását nem lehet a kérdés alapján eldönteni. Itt irányadó a bérleti díj emeléséhez igazodó megállapodás, illetve a vonatkozó mérték megállapításának helyessége.
A kérdésből feltételezve a számlát a bérbevevő befogadta akkor is, ha annak egy részét (az emelés mértékét) jelenleg még kifogásolja. Ezért célszerű lenne megalapozottság esetén egy írásos fizetési felszólítást küldeni a bérbevevőnek a számla kiegyenlítésére vonatkozóan.
Amennyiben ez nem vezetne eredményre, akkor célszerű lenne közjegyző általi fizetési meghagyást kibocsátani. Ebben az esetben a bérbevevőnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy ellentmondással éljen. Ha ez elmaradna, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és itt már nincs lehetőség „kibújni” a fizetési kötelezettség alól. Ha ellentmond, akkor az ügy valóban perré alakulhat át (ez a bérbeadó döntése), amelyben nagy valószínűséggel a bérlő lenne a pervesztes, amely esetben további neki további költségei is jelentkeznek.